Nem jól hasznosultak a mezőgazdaságba jutott uniós források…

A korábbi uniós agrártámogatásokra nem fejlesztési forrásként tekintett a jogosultak egy része Lázár János szerint. A miniszter azt is közölte, hogy a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki.

Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén: el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott egyeztetésen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában. A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik. A tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is.

A miniszter arról is tájékoztatást adott, hogy megbízták a KPMG tanácsadó céget azzal, hogy dolgozza fel a 2007-2013-as időszak tanulságait, így a rendelkezésre álló források hasznosulását. Példaként említette a Lázár János, hogy ebben az időszakban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba földalapú támogatás és vidékfejlesztési támogatás révén, ami végül alapvetően jövedelempótló funkciót töltött be fejlesztés helyett.

A miniszter szerint vége van annak az időszaknak, amikor a magyar gazdaság csak olcsó munkaerővel, alacsony technológia mellett képes teljesíteni. Mint mondta, ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológiai trendváltás, akkor a magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie.

Van csúszás vagy nincs csúszás?

Miért állnak az uniós és nemzeti támogatási kifizetések? – tette fel a kérdést Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez a parlamentben hétfőn Gőgös Zoltán képviselő. Érvelése szerint az elmúlt időszakban többen is megkeresték azzal, hogy nem kapják meg a pénzt, holott a korábbi években februárban már átutalták az összeget. „Nagyon hiányzik ez a forrás, sok cég felszámolás közeli helyzetbe is kerülhet, mert a támogatásokból fizetnék az adósságokat, és a tavaszi munkákat is ezekből finanszírozzák” – tette hozzá.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a képviselőnek adott válaszában úgy fogalmazott: nem merné állítani, hogy a kifizetésekkel baj van, mert 2017 januárja helyett már tavaly novemberben és december kifizették a jelentős részét, és a héten is voltak már utalások. A kárenyhítéseket is korábban fel tudták dolgozni, amelynek összegét így március helyett már februárban át tudják utalni a gazdáknak.

Mint ismert, idén január elsejétől a kormány megszüntette a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). A kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstár (MÁK) vette át.

Tájékoztató egyénifolyószámla-adatok

A személyes pénzügyi adatok részletesebb megjelenítését segítő fejlesztés eredményeképpen ezentúl az adott kérelmező felé teljesített összes pénzmozgás megtekinthető a Magyar Államkincstár „Mezőgazdaság és vidékfejlesztés” weboldalán. Ügyfélkapus BEJELENTKEZÉSt követően, az ügyfél-tájékoztatási rendszerben az újonnan kialakított „Folyószámla adatok” fülön minden kedvezményezett több évre visszamenőleg lekérdezheti az összes részére megtörtént kifizetést, nyomon követheti az egyes kérelmekre megítélt támogatást és az esetleges tartozások kiegyenlítése után ténylegesen kifizetett összegeket is. A felületen megjelenő adatok kizárólag tájékoztató jellegűek, az egyes döntések – amelyek azonosítója szintén szerepel ezen a felületen – tartalmazzák a hivatalosnak tekinthető információkat.

(Forrás: nak.hu, agrarszektor.hu)

2017-02-27T14:15:14+00:00