Az élelmiszerpiacon is megjelent jelentős áringadozások elleni harc, valamint az agrárszektorban dolgozók jövedelmének garantálása volt a legfőbb témája a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) agrárminiszterei pénteken véget ért kétnapos találkozójának - mondta az ülést követően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Párizsban.

Tizenkét év után először tartott miniszteri szintű ülést a világ fejlett országait tömörítő párizsi székhelyű szervezet Miniszteri Bizottsága, amelyen a harminc tagország tárcavezetői mellett tucatnyi meghívott és tagjelölt ország, többek között Argentína, Oroszország és Izrael is képviseltette magát.

A magyar miniszter fontosnak tartja, hogy mindegyik ország "kilépett a saját burkából", illetve az Európai Unió közegéből, s a világ fejlett országai két nap alatt közvetlenül egymás között meg tudták vitatni a nemzetközi szinten jelentkező mezőgazdasági problémákat, amelyek egységesebb látószögbe kerültek.

Gráf József szerint az élelmiszeriparnak biztos jövője van, hiszen egyre növekvő fogyasztóréteget kell ellátnia. Ugyanakkor jelentős kihívást és gondokat jelent, hogy az OECD számításai szerint az elkövetkező húsz évben a világ élelmiszertermelését 50 százalékkal kellene növelni, miközben a szektornak a megművelhető területek arányának és a vízkészletnek a csökkenésével, valamint az évente jelentkező természeti katasztrófákban megnyilvánuló (árvizek, aszályok) klímaváltozás hatásaival kell szembesülnie.

Ez utóbbi területen a miniszter szerint nem várható el, hogy csak a többi szektor csökkentse az üvegházhatást, hanem a jelentős kibocsátónak számító mezőgazdaságnak magának is lépnie kell, például a növénytermesztésben új technológiák alkalmazásával.

A kétnapos tanácskozáson elsősorban arról alakult ki vita, hogyan lehet a növekvő élelmiszerigényeket kielégíteni az alacsony termelésű és nagy importra szoruló fejlődő országokban: az önellátás megteremtésével vagy pedig közvetlen élelmiszerellátással.

Az élelmiszerpiacra korábban nem volt jellemző az a miniszter szerint irreálisnak minősített áringadozás, amely az elmúlt években megfigyelhető volt. Az okokról megoszlott a tagországok véleménye. Egyes államok a szállítási költségeket, mások az élelmiszerbiztonsági követelményeket jelölték meg problémaként. A magyar tárcavezető azzal az állásponttal értett egyet, hogy a pénzpiac válságát követően a befektetők új üzleti lehetőségeket kerestek, s ennek során a tőzsdei tevékenység és a spekuláció az élelmiszerpiacra is elért.

A miniszter kitért az ágazat presztízsének problémájára is azért, hogy tisztességes jövedelmet biztosítva a fiatalok számára is vonzóvá váljon a mezőgazdaság, amely az új kihívásokkal egyre nagyobb felkészültséget igényel a környezetvédelem, a vízgazdálkodás vagy a számítógépes rendszerek területén. "A kiszámítható biztos jövedelem érdekében kell a spekulációs tevékenységet kikapcsolni a rendszerből" - hangsúlyozta Gráf József.

A kereskedelmet illetően - a miniszter tájékoztatása szerint - az ár-érték arány eltorzulására példaként merült fel a konferencián az európai tejválság, amelynek során a tej átvételi ára 40-ről 20 eurocentre csökkent, miközben a fogyasztói ár alig változott. A miniszter szerint a piaci ártól eltérített áraknál igazságtalan a nyereség és a haszon megoszlása, mivel a nagy élelmiszerláncok visszaélnek erőfölényükkel. Annak ellenére, hogy Magyarország törvénnyel próbálta szabályozni a felmerülő problémákat, a miniszter úgy érzi: a kérdést nem lehet az országok szintjén rendezni, hanem az Európai Uniónak vagy az OECD-nek segítenie kell.

A támogatások kérdésének területén Gráf József elmondása szerint vannak olyan fejlett országok, élükön Új Zélanddal, amelyek azt állítják: semmilyen szinten nem segítik az agrárszektort, és hasonló utat javasolnak nemzetközi szinten is. Ezzel szemben a magyar miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája jelentheti a követendő példát, hiszen a közvetlen támogatások itt már el vannak választva a termeléstől, azaz jövedelemtámogatás működik. "A drasztikus beavatkozás és a megváltoztatás beláthatatlan következményekkel járna az európai agrártermelőkre" - mondta az agrárminiszter.