Megmérettetés Magyarország számára a vendégországi státus a világ legjelentősebb mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari szakvásárán, a Grüne Wochén (Zöld Hét) - hangsúlyozta Gráf József földművelésügyi miniszter berlini nemzetközi sajtóértekezletén.

A sajtókonferenciára abból az alkalomból került sor, hogy a német fővárosban megnyílt nagy múltú nemzetközi vásáron ezúttal Magyarország a partnerország, ami azt jelenti, hogy a házigazda Németország mellett a 10 napos kiállításon a magyar bemutatkozásé a fő szerep. Az idei immár a 75-dik Zöld Hét, és Magyarország a 38-dik alkalommal vesz részt rajta, partnerként először. A partnerországi státusból fakadó érdeklődés miatt a miniszter a több mint félszáz, többségében német és osztrák újságíró előtt tájékoztatást adott a magyar mezőgazdaság helyzetéről, és az agrárgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar célkitűzéseiről. Kérdésekre válaszolva utalt arra, hogy a génkezelt termékekkel kapcsolatban Magyarország változatlanul a konzervatív álláspontot képviseli, ami azt jelenti, hogy nem engedélyezi a génkezelt vetőmagok használatát. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar lakosság elutasítja ezeket a termékeket, de rámutatott arra is, hogy Magyarország Franciaország után Európában a második helyen áll a génmentes vetőmagok termelésében, így a tiltó rendelkezés piaci pozícióink megőrzését is szolgálja. Gráf József úgy értékelte, hogy a klímaváltozás a legnagyobb kihívás a magyar mezőgazdaság számára is. Hangsúlyozta, hogy a koppenhágai klímavédelmi csúcs eredménytelensége után a mezőgazdaságnak még több feladata van. Ennek kapcsán említette az öntözés feltételeinek a megteremtését, a másodlagos alternatív energiaforrások előállítását, továbbá olyan fajták kikísérletezését, amelyek bírják az egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket. A miniszter jelezte, hogy a 2011 első felében esedékes magyar európai uniós elnökség egyik fő témája ez lesz. A magyar földművelésügyi miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy az ország uniós csatlakozása óta több mint duplájára nőttek a mezőgazdasági támogatások. Úgy értékelte, hogy a csatlakozással Magyarország éles versenyhelyzetbe került, az alkalmazkodás hosszú ideig tartott, de - fogalmazott - mára megtanultuk a leckét. Úgy vélekedett, Magyarország ma már nagyjából versenyképes. Ennek kapcsán utalt arra, hogy Magyarország számára a fejlődés lehetőségét nem a tömegtermelés, hanem a legmagasabb minőségű termékek előállítása jelentheti. A korábban egyes osztrák és német szervezetek által bírált libatöméssel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy magyar termelők eleget tesznek a legszigorúbb állategészségügyi követelményeknek. Emlékeztetett arra, hogy 100 éves hagyománnyal rendelkező ágazatról van szó, amelynek betiltására nem kerülhet sor. Hozzátette ugyanakkor, hogy a libatömés leghumánusabb, legjobb módjára törekszenek a termelők, amelynek során az állatot nem éri fájdalom, illetve stressz. Csakis az állatvédelmi előírásoknak szigorúan megfelelő libatömési eljárást alkalmazhatunk - jelentette ki. Elengedhetetlennek nevezte ugyanakkor a fogyasztók tájékoztatását arról, hogy a terméket milyen úton állították elő. A miniszter tájékoztatott arról, hogy a külföldiek számára 2011-ig földvásárlási moratórium van érvényben. A jelenlegi elképzelések szerint Magyarország kérni fogja ennek meghosszabbítását - fűzte hozzá Gráf József, aki egy kérdésre válaszolva kijelentette: bármi is lesz a jövő tavaszi magyar parlamenti választások eredménye, befejezi aktív politikai pályafutását, és agrárgazdálkodással kíván foglalkozni.

■