Tabajdi Csaba – MSZP:

„Dacian Ciolos személyében felkészült és vízióval rendelkező mezőgazdasági biztosa lesz az Európai Uniónak, aki egyszerre érti az új és a régi tagállamok mezőgazdasági sajátosságait” - véli Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője.

„Ciolos úr meghallgatásán többször hangsúlyozta, hogy a 2004-es, majd a 2007-es bővítést követően az EU mezőgazdasági szerkezete is sokkal változatosabb lett, mint a korábbi években volt. Egyetértettünk a biztos-jelölttel abban, hogy az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának egyenlőségen kell alapulnia, a támogatások nem diszkriminálhatnak tagállami alapon és erősíteni kell a Közös Agrárpolitika szociális és környezetvédelmi vonásait" - mondta Tabajdi Csaba, Dacian Ciolos mezőgazdasági ügyekért felelős biztos jelölt meghallgatásán.

„Magyarország abban érdekelt, hogy 2013. után is fennmaradjon a Közös Agrárpolitika. A KAP, különösen az új tagállamokban a mezőgazdasági szektor és a vidéki társadalom fennmaradásának záloga. Ciolos úr egyetértett azon véleményemmel, hogy a Közös Agrárpolitika jelenlegi forrásai elégségesek, ugyanakkor a támogatások rendszerének átfogó reformja elkerülhetetlen.
A jelenlegi Közös Agrárpolitika ugyanis túlpreferálja a nagybirtokot és a gabonatermelést, így nem segíti megfelelően a kis családi gazdaságokat, valamint a növény- és állattenyésztés megbomlott egyensúlyának helyreállítását" - fogalmazta meg Tabajdi a meghallgatáson. "Minden tekintetben egyensúlyt kell teremteni az európai mezőgazdaságban, megszüntetve a régi és új tagállamok, a különböző mezőgazdasági szektorok és a különböző üzemméretek támogatása körüli ellentmondásokat" – mondta válaszában Dacian Ciolos.

Az EP Mezőgazdasági Bizottságának magyar főtagja kérdésében az európai mezőgazdaság piacszabályozó eszközeinek jövőjéről is kérdezte a leendő biztost. A 2004-2009-es időszakban a piaci beavatkozás eszközeit jórészt leépítette a neoliberális elvektől vezérelt Európai Bizottság, a 2008-as gazdasági válság azonban bebizonyította, hogy a piacok önszabályozó mechanizmusa számos esetben nem működik. "A KAP reformjának keretében új piacszabályozó eszközöket kell kialakítanunk, amelyek megfelelő biztonsági hálót képeznek a gazdák számára. Ez a biztonsági háló egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, mivel a mezőgazdasági termelés természeti kockázatai a klímaváltozás következtében egyre nagyobbak lesznek" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.

A magyar szocialista delegációvezető már hosszabb ideje foglalkozik az Európai Parlamentben a nagy élelmiszerláncok mezőgazdasági termelőkkel szembeni gazdasági erőfölényével. Dacian Ciolos válaszában jelezte, nem csupán a kereskedelmi lánc végén álló áruházláncoknál, de a kereskedelmi láncban közvetítőként résztvevő nagykereskedőknél is jelentős profit keletkezik, miközben a termelők haszna az elmúlt időszakban stagnált vagy csökkent.  A mezőgazdasági biztos-jelölt úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság közvetlenül nem avatkozhat be ebbe a folyamatba, de közvetítőként segítheti a gazdák és a kereskedők közötti párbeszédet. Most elkészült bizottsági tanulmány alapján cselekvést ígért. A meghallgatást követő értékelésében Tabajdi Csaba elmondta, Dacian Ciolos elkötelezett reformernek tűnik, aki nyitott az új gondolatokra és kész tárgyalni reformkoncepciója irányáról és részleteiről is.


Glattfelder Béla - Fidesz

Glattfelder Béla, fideszes európai parlamenti képviselő üdvözölte, hogy a romániai Dacian Cioloş személyében egy új tagállamból származó politikus fogja betölteni az agrárbiztosi posztot az újonnan felálló Európai Bizottságban. A néppárti képviselő szerint a biztos-jelölt rendkívül felkészültnek és magabiztosnak mutatkozott a meghallgatás során.

A meghallgatást értékelve a képviselő megnyugtatónak nevezte, hogy Cioloş kiállt a Közös Agrárpolitika értékeinek, valamint az uniós agrárköltségvetés és a gazdák érdekeinek megvédése mellett. Magyar szempontból előnyös az is, hogy a román politikus elutasította a Közös Agrárpolitika, és ezzel a támogatások visszahelyezését nemzeti hatáskörbe. Ezzel a nehezebb költségvetési helyzetben lévő tagállamok, így főként az új tagállamok, egyértelműen rosszul járnának. Glattfelder Béla a meghallgatás során feltett kérdésében rámutatott, hogy az uniós szabályozás egyre újabb és szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti, valamint keresztmegfeleltetési követelményeket állapít meg. Ezek csökkentik az európai gazdák versenyképességét unión kívüli versenytársaikkal szemben, akiknek nem kell ezeket a szigorú feltételeket teljesíteniük. Az állatjóléti intézkedések jelentős része ráadásul rontja a termelés energiahatékonyságát, többlet széndioxid-kibocsátást okozva. A képviselő felhívta a biztos-jelölt figyelmét arra, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyáltalán nem lehet pályázni az energiahatékonyságot javító beruházások támogatására. Dacian Cioloş válaszában kifejtette, hogy az állatjóléti célkitűzéseket összhangba kell hozni más, pl. a klímavédelemre vonatkozó politikával. Megjegyezte azt is, hogy a tagállamoknak nagyobb mozgásteret kell biztosítani a vidékfejlesztési források felhasználása során. A román jelölt 2013. után meg kívánja szüntetni a régi tagállamokban jelenleg működő, történeti bázison alapuló támogatási rendszert és helyette egy, a mai SAPS-hoz hasonló, átláthatóbb és méltányosabb kifizetési rendszert kíván alkalmazni minden tagállamban. Glattfelder Béla szerint a román biztos-jelölt rendkívül felkészültnek és magabiztosnak mutatkozott a meghallgatás során. Mivel a Lisszaboni Szerződés következtében az Európai Parlament jóval nagyobb beleszólást kapott a mezőgazdasági politika területén, a néppárti képviselő szerint alapvető fontosságú az európai gazdák szempontjából, hogy a biztos és az európai képviselők jól együtt tudjanak működni. Erre utal az is, hogy az új biztos remélhetően felhagy az újabb és újabb reformokat erőltető, szélsőségesen liberális politikával, és helyette stabil, kiszámítható agrárpolitikát fog folytatni.

■