Híreink 2017-06-22T12:23:12+00:00
Többmilliárdos behajtást indít a NAV, ha megkapja az adóslistákat 2017-01-31T15:26:26+00:00

A közeljövőben kezdi átadni az adóhatóságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azokat a tagdíjtartozásokat, amelyeket nagy adósai nem fizettek meg. A NAK összesen 4 milliárd forint elmaradt tagdíjat tart nyilván több mint 10 ezer nagy adósnál, de csak azokat a tartozásokat továbbítja behajtásra a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV), amelyeknél nem tudott megállapodni az érintett tagokkal. A NAK már elvégezte a behajtások megindításához szükséges előzetes regisztrációt.

Azoktól kívánja behajtani a NAK a be nem fizetett tagdíjakat, akik az elmúlt években 50 ezer forint feletti tartozást halmoztak fel. A köztestület több mint 10 ezer nagy adóst és összesen 4 milliárd forintnyi elmaradt tagdíjat tart nyilván.

Mindenki kap egyenlegértesítőt

A NAK ugyanakkor minden érintett tagjának lehetőséget ad a tartozás megvitatására, kifogásolására, illetve részletfizetés kezdeményezésére. A nagy adósok körülbelül felének tavaly december elején postázták ki az egyenlegértesítőket, a tartozás befizetésének határidejét pedig december 31-ében jelölték meg.

Most a beérkezett írásos megkeresések és részletfizetési kérelmek feldolgozása zajlik, a nem fizető nagy adósok tartozását pedig ezt követően – várhatóan január végétől – adják át behajtásra a NAV-nak. Azok a nagy tartozók, akik nem kerültek be a tavalyi első körbe, a NAK tájékoztatása szerint a következő hetekben kapják kézhez egyenlegértesítőiket.

Csak elektronikusan

A tartozást nyilvántartó szerv 2017. január 1-től kizárólag elektronikus úton keresheti meg az állami adó- és vámhatóságot a tartozások behajtása érdekében. Az elektronikus megkereséshez előzetes regisztráció szükséges, amelyet a Nemzeti Agrárkamara már megtett.

Az elektronikus megkeresés feltétele az adóhatósági eljárás megindításának. A NAV az elektronikus megkeresés alapján lefolytatja a behajtási eljárást, amelyben megteszi a szükséges végrehajtási cselekményeket. Így hatósági átutalási megbízást adhat ki az adós fizetési számlája terhére, letilthatja az adós fizetését, egyéb rendszeres jövedelmét, illetve 200 ezer forintot meghaladó tartozásnál lefoglalhatja az adós követeléseit, ingó illetve ingatlan vagyontárgyait és utóbbiak értékesítése iránt is intézkedhet.

Nem tudni, meddig tarthatnak az eljárások

A behajtást kérő megkeresései alapján a NAV mindegy egyes adósnál egyedi eljárást folytat le. Ezért a hivatal szerint most nem lehet megbecsülni, hogy az egyes eljárások, illetve ezek összessége mikorra vezethet eredményre. Ez függ az érintett adós fizetési készségétől és fizetési képességétől is. Így például attól, rendelkezik-e bankszámlával, munkahellyel, és ezek a hatóság előtt ismertek-e, illetve van-e ingó vagy ingatlan vagyona. E feltételek minden ügyfélnél eltérők lehetnek.

A behajtási eljárásokban a követelés jogosultja nem a NAV, hanem a megkereső szervezet, vagyis az elmaradt tagdíjak esetében a NAK. A végrehajtási cselekményekkel befolyó pénzösszegeket a NAV haladéktalanul átutalja a megkereső által megadott fizetési számlára.

Nincs külön NAV-bírság

A NAV a fizetési kötelezettség elmulasztása kapcsán külön szankciókat és bírságot nem állapíthat meg, hanem erre a hivatal tájékoztatása szerint kizárólag a tartozást nyilvántartó megkereső lehet jogosult. A behajtáskor felmerülő költségek (költségátalány, költségminimum, készkiadás) ugyanakkor az adósokat terhelik, és a NAV a behajtási eljáráskor a végrehajtási költségeket is érvényesíti velük szemben. Eredménytelen végrehajtásnál viszont a költségeket a megkereső viseli.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Változó zöldítés, emelkedő támogatások… 2017-01-30T14:04:05+00:00

Változások lesznek az idén a zöldítési és termeléshez kötött támogatásokban az egységes kérelem benyújtásánál – hangzott el az AGROmashEXPO-n megtartott szakmai konferencián.

Szentirmay Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárközgazdasági főosztályvezetője a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) csütörtöki szakmai napján a változások között említette, hogy bővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája például a sziki kenderrel és a négermaggal; a spárga és az óriás virágosnád zöldítési szempontból pedig állandó kultúrának minősül majd. A termeléshez kötött támogatások változásai közül kiemelte, hogy támogathatók lesznek a zöldségnek minősülő fűszernövények (a menta, a bazsalikom, a tárkony és a rozmaring).

Elmondta, hogy a nemzeti támogatások között szerepel az idén – átmeneti támogatásként – a dohány, az anyakecse támogatása, továbbá a kivételes alkalmazkodási tejtámogatás; ezekre a jogcímekre összesen 26,1 milliárd forint jut. A baromfi állatjóléti támogatásra 2017-ben 12,0 milliárd forintot fordítanak. Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatása idén 1,25 milliárd forint lesz.

A sertés állatjóléti támogatás ebben az évben 9,144 milliárd forintot tesz majd ki, a tenyészkoca (anyakoca) állatjóléti támogatásra pedig 8,6 milliárd forintot fordítanak. A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása 1,1 milliárd forintot tesz ki. Az állatbetegségek megelőzésének, leküzdésének támogatására az idén 10,5 milliárd forintot költenek. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására 3,6 milliárd forint a támogatási keret.

Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára közölte: minden vidékfejlesztési pályázatot kiírnak 2017. március végéig. A pályázatok, a projektek értékelése, elbírálása is felgyorsul, és a kifizetések is ütemesebbé válnak.

Fórián Zoltán, a Takarék Agrárközpont agrárszakértője elmondta: a mezőgazdasági termelők eddig nem látott alacsony kamatszinten juthatnak forrásokhoz, kedvező szinten vannak a támogatások is. A tervezett agrárberuházásokat tehát jó kondíciók mellett lehet megvalósítani. Erre piaci nyomás is van, mondta, rámutatva, hogy a gabonaárak alacsonyak, és csak a folyamatos fejlesztésekkel lehet versenyképesen, hatékonyan termelni. Hozzátette: a magyar agrárium hitelállománya – az egyéni és a társas vállalkozásokét is ideszámítva – 800-900 milliárd forint. A állomány az idén várhatóan 1000 milliárd forint fölé nő.

– A mezőgazdaság szereplői jó adósok, ebben a szektorban a legkisebb, 2 százalék alatti, a hitelek bedőlésének aránya, ezért ezen a piacon élesedik a banki verseny – mondta Fórián Zoltán.

(Forrás: nak.hu)

Itt a soha nem látott lehetőség: elrajtol a százmilliárdos pályázat (2. rész) 2017-06-22T12:23:17+00:00

Soha nem látott lehetőséget nyújt szakértői vélemények szerint az élelmiszeri vállalkozások számára az a 100 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentetett meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A piaci szereplők február 2-tól adhatják be pályázataikat, amelyekkel becslések szerint 150-160 milliárdnyi beruházás valósulhat meg. A pályázati lehetőségeket Kovács Zoltán, a REKONTIR Cégcsoport ügyvezetője értékelte.

Ön szerint a GINOP-os pályázattal iparági szinten milyen nagyságrendű fejlesztés valósulhat meg?

Ez egy soha nem látott lehetőség az élelmiszeripar számára, a középvállalatoknak pedig különösen fontos, hogy a 2014-2020-as időszak legnagyobb forrását megfelelően használják fel a versenyképességük javítása érdekében. Éppen ezért, minden érintettnek azt javasoljuk, hogy a közép- és hosszú távú fejlesztési terveket mindenképpen hozzák előre és a lehető legnagyobb arányban próbálják megvalósítani a felhívás keretein belül. A 100 milliárd forintos keretösszeg körülbelül 250-300 támogatható kérelmet tud majd befogadni és véleményünk szerint 150-160 milliárdos nagyságrendű beruházási volument eredményezhet a szektornak.

Elsősorban mely élelmiszeripari iparágaknak kedvezhet a kiírás?

A jogcím feltételrendszere alapján nincs kimondottan előnyt élvező ágazat az élelmiszeriparon belül. A legfontosabb, hogy magas hozzáadott értéket képviselő, új termékek jelenjenek meg. Szintén kiemelt jelentőségű, hogy az adott vállalkozás exportirányú tevékenységét bővítse, innovatív megoldásokat alkalmazzon és természetesen a lehető legnagyobb mértékű energiakorszerűsítést hajtsa végre, megújuló energiaforrásokat építsen be. Talán némileg könnyítés, hogy az Annex 1. lista nem meghatározó szemben a VP-ben kiírt kisebbik élelmiszeripari jogcímmel. A halászat, halfeldolgozás viszont ebből a forrásból is ki van zárva, így ezek a fejlesztések a MAHOP-ból tudnak fejlesztési pénzeszközhöz jutni.

Mennyire lehet meghatározó az előminősítés a pályázatban?

A pályázat kifejezetten az évek óta stabil, prosperáló, fejlesztésekbe invesztáló vállalkozások – például a nagy élelmiszeripari családi vállalkozások – számára hozzáférhető. Azt kell mondanunk tehát, hogy jelentős mértékben meghatározó az előminősítés, sőt a felhívás talán túlzottan kemény feltételeket is szab a pontozásnál. Ezáltal sorsdöntőek lehetnek a plusz pontszámok a minimális pontszám eléréséhez, ez pedig alapvetően megszabhatja a fejlesztés jellegét, irányvonalát. Ebben a bonyolult útvesztőben eligazodni komoly kihívás lehet bármely menedzsment számára, így ismét hangsúlyoznunk kell a professzionális projektmenedzsment partner fontosságát.

Pályázati szempontból melyek lehetnek a kiírás legnagyobb buktatói?

Hasonlóan a közelmúltban megjelent felhívások túlzott és bonyolult követelményrendszeréhez, ez a jogcím is jelentősen leszűkíti a potenciális pályázók körét. Elsősorban szigorúan a múltbeli pénzügyi adatok számítanak, a vállalkozásokban rejlő fejlődési potenciál, innováció lehetősége és a projekt karaktere mintha háttérbe szorulna. Nagy múltú, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező cégek, termékeik iránti jelentős kereslettel, sem tudják elérni a megfelelő szintet a pontozási kritériumok alapján.

Felértékelődött a szerepe a megfelelő, szakszerű adminisztratív ügyintézésnek és kommunikációnak a hatóságokkal, ehhez szükséges tapasztalat, tudás és humán erőforrás jellemzően a nagyobb projektmenedzsment szervezeteknél található. Emellett a hitelbírálat és pályázati elbírálás párhuzamos kezelése a teljes intézményrendszer számára újdonságnak mondható, amely hátrányosan érintheti a pályázókat is.

Pozitívumként kell viszont említeni, hogy a kombinált hiteltermékeknél nincs szükség közbeszerzés alkalmazására. Ez jelentősen gyorsíthatja a beruházásokat, ugyanakkor a transzparenciát a bevezetés alatt álló e-beszerzés rendszer elősegítheti.

Mennyire befolyásolhatja a pályázati kedvet, hogy az elnyerhető összeg egy része lehet csak vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kedvezményes hitel?

Számos szereplőnek nagy felelőssége van abban, hogy a vállalkozásokat egyre nagyobb arányú piaci forrás bevonására ösztönözze, ezáltal is előkészítve a 2020 utáni környezetre. Nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy megtanuljunk élni ezzel a lehetőséggel, mert bár elsőre nem a kombinált hiteltermék lehet a legvonzóbb konstrukció, de a 15 éves futamidőnek és az 1%-os fix kamatozásnak köszönhetően a projektek támogatástartalma akár az 50%-ot is meghaladhatja. Kedvező az is, hogy az önerő rész mindössze 25%-os (szemben egyéb jogcímekkel, ahol az önerő minimális mértéke 50-60%), ami ebben a tőkehiánnyal küzdő ágazatban nagy segítség a pályázók részére.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Itt a soha nem látott lehetőség: elrajtol a százmilliárdos pályázat (1. rész) 2017-01-26T13:23:53+00:00

Soha nem látott lehetőséget nyújt szakértői vélemények szerint az élelmiszeri vállalkozások számára az a 100 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentetett meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A piaci szereplők február 2-tól adhatják be pályázataikat, amelyekkel becslések szerint 150-160 milliárdnyi beruházás valósulhat meg.

Február 2-tól nyújthatják be fejlesztési pályázataikat az élelmiszeripari vállalkozások arra a kiírásra, amelyet az NGM összesen 100 milliárd forintos keretösszeggel jelentetett meg a GINOP-ban. Így a hazai élelmiszeripari cégek összesen 300 milliárd forintnyi pályázatos összeghez juthatnak, mivel a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési Programban (VP) 200 milliárdos támogatást hirdettek meg a számukra. A nagyvállalatok azonban sem a VP-ben, sem a GINOP-ban nem pályázhatnak, ezért számukra külön nemzeti beruházási támogatási programot dolgozott ki a kormány.

A tavaly decemberben meghirdetett GINOP-os középvállalati élelmiszeripari pályázat legfontosabb eleme, hogy 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és 50 milliárdos kedvezményes kölcsönösszeget tartalmaz. A vállalkozások 2017. február 2-től 2019. február 28-ig nyújthatják be pályázataikat. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás 50-750 millió, a kölcsön 50-2000 millió forint lehet.

Fontos szempont, hogy a támogatást és a kölcsönt együttesen kell igénybe venni, és a kölcsönnek meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás mértékét. Ez utóbbi maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, míg a támogatás és a kölcsön együttesen a projekt összes elszámolható költségének maximum 75%-át teheti ki, vagyis a pályázóknak legalább 25 százalék önerővel kell rendelkezniük. A nyertesek a vissza nem térítendő támogatásból előleget is igényelhetnek, amelynek nagysága 50 százalék, azaz legfeljebb 375 millió forint lehet.

A kölcsönnél a pályázatokat az állami tulajdonú MFB Zrt. hitelbírálati eljárásával választják ki. A kedvezményes kamat évi 1% lesz, és a szokásos hitelfelvételi költségeket sem kell megfizetni. A futamidő általában 5-15 év lehet, és a tőketörlesztést türelmi idő után kell megkezdeni. A türelmi idő a rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 6 hónap, de legfeljebb a kölcsönszerződés megkötésétől számított 42 hónap lehet. A kamatfizetésnél ilyen türelmi idő nincs.

A pályázat célja, hogy a támogatott beruházások olyan kapacitásbővítéseket hajtsanak végre, amelyekre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítják a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot. A forrásokat új termelő eszközökre, gépekre és technológiai rendszerekre, infrastrukturális és ingatlan beruházásokra, illetve megújuló energiaforrásokra, belső nyilvántartási- és vállalati infokommunikációs informatikai eszközökre, gyártási licenc- és know-how beszerzésekre, szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésére, valamint környezetirányítási, vezetési, minőségirányítási, hitelesítési és minősítési rendszerekre lehet fordítani.

A nemzetgazdasági tárca 200-300 támogatott kérelemre számít úgy, hogy a közép-magyarországi régióból nem fogadhatók be pályázatok. A beruházásokat a támogatási szerződés hatályba lépését követő legfeljebb 24 hónap alatt kell megvalósítani, a projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás benyújtásának határideje pedig a fizikai befejezést követő 90 nap, de legkésőbb 2021. március 31.

Támogatást csak azokra a fejlesztésekre lehet igényelni, amelyek a benyújtás előtt nem kezdődtek meg. A nyerteseknek kötelezően vállalniuk kell, hogy éves nettó árbevételük két év átlagában nem csökken, illetve projektjeiket a megvalósítás befejezésétől számított 3 évig fenntartják.

Figyelje holnap is az EURO-ECO Csoport Szakmai Hírszolgáltatását, ugyanis a pályázatról szóló értékelést a pénteki hírlevélben közöljük!

(Forrás: agrarszektor.hu)

Sertéspestis-veszély: szükség van az elővigyázatosságra 2017-01-25T15:03:44+00:00

Nem erősítették meg az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó­állományban az ukrajnai vizsgálatok. A NÉBIH szerint az óvintézkedéseket mindaddig fenn kell tartaniuk az ukrán határ melletti gazdaságoknak, ameddig hitelt érdemlően be nem bizonyosodik, hogy a súlyos fertőző betegség elkerülte a térséget.

Bár az ukrajnai vizsgálatok eredményei nem erősítették meg az afrikai sertéspestis fertőzést a vaddisznóállományban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) még mindig óvatosságra inti az ország keleti részén élő állattartókat. Az ukrajnai élelmiszer-biztonságért és fogyasztóvédelemért felelős állami szolgálat még december 29-én jelezte, hogy afrikai sertéspestist állapítottak meg a nagyszőlősi gazdaságban elhullott vaddisznókban. A helyi hatóság felügyeletével az elhullott és a telepen tartott további vaddisznókat a helyszínen elégették, és elvégezték a telep fertőtlenítését. Ugyanakkor az ukrán állami tudományos kutatóintézet tesztelő központja az elmúlt hetekben az ugocsai térségben elhullott és kilőtt vaddisznókban nem találta meg az afrikai sertéspestis vírusát. A nagyszőlősi válságstáb visszavonta korlátozó intézkedéseit, de arról is döntött, hogy folytatják a monitoring-jellegű kilövéseket, és minden elejtett vaddisznóból mintát vesznek, majd azokat vizsgálatra Kijevbe továbbítják.

A NÉBIH azt közölte a Magyar Időkkel, hogy az ukrán határ menti területeken továbbra is szükség van az elővigyázatosságra, egészen addig, amíg megnyugtatóan nem zárható ki, hogy a kárpátaljai vaddisznóállományban nincs jelen a vírus. A negatív laboratóriumi eredmények ellenére ugyanis – a betegség sajátosságaiból adódóan – nem lehet teljes bizonyossággal kimondani, hogy nem fertőzött a vaddisznóállomány. A beteg állatok szinte kivétel nélkül, és mindössze néhány nap alatt elpusztulnak – a tetemeket nagyon nehéz fellelni –, annak pedig igen kicsi az esélye, hogy egészségesnek tűnő vaddisznóban a kilövést követően megtalálják a vírust.

A NÉBIH jelezte: az ukrán-magyar határ mentén jelenleg is zajlik a sertésállományok felmérése a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal irányításával. Ez az intézkedés egyelőre 30 települést érint, eddig mintegy 100 sertéstartó gazdaságot kerestek fel az állategészségügyi szolgálat munkatársai, akik egyúttal tájékoztatást is adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről. A hatóság szerint az elővigyázatosságra nagy hangsúlyt kell fektetniük az érintett gazdaságoknak, a fertőzés megjelenése ugyanis jelentős gazdasági kárral járhat. Egyrészt a betegséggel érintett állományt azonnal fel kell számolni, ami egy nagy létszámú telep esetében akár több ezer sertést is jelenthet. Bár a leölt állatokért az államtól kártalanítás jár, de az állategészségügyi szabályok megszegése esetén – például ha a gazda elmulasztja a bejelentést vagy illegálisan szállít állatokat – a kártalanítás elmarad. A közvetett hatások pedig ennél jóval szélesebb körben érinthetik az állattartókat.

(Forrás: nak.hu)

Uniós segítség szükséges a madárinfluenza-károk mérsékléséhez 2017-01-24T14:36:10+00:00

A madárinfluenza-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Magyarország hivatalosan is kéri az Európai Bizottság válságtámogatását – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A tárca tájékoztatása szerint az Európai Unió szabályozása lehetőséget biztosít arra, hogy egészségügyi vagy járványügyi szempontból indokolt esetekben be lehessen avatkozni a belső piac működésébe és különleges, egyedi válságintézkedéseket hozhasson az Európai Bizottság. Ezért Magyarország tekintettel a jelentős mértékű ágazati nehézségekre, a madárinfluenza-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére kéri a mechanizmus alkalmazását az Uniótól. A kérést Nagy István, az FM parlamenti államtitkára hétfőn Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Miniszteri Tanács ülésén terjeszti elő.

A madárinfluenza miatt január közepéig mintegy 3 milliárd forint közvetlen kára keletkezett a gazdálkodóknak, közölte korábban Csorbai Attila, a Baromfi termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Hozzátette: a járvány még nem ért véget, ezért végleges számok a károkról nincsenek. A legnagyobb kárt a víziszárnyas-állományban okozta a betegség, de a kiesés miatt jelentős közvetett kára is keletkezett a termelőknek. Január második felében Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében is megjelent a madárinfluenza, ezzel Magyarországon a megbetegedés már összesen 7 megyét érint. A megbetegedéseknél a H5N8 vírustörzset azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma.

(Forrás: nak.hu)

Közel 20 milliárddal több nemzeti támogatást kaptak a gazdák 2017-01-20T14:56:44+00:00

Az előző évinél csaknem húszmilliárd forinttal több támogatást kaptak a gazdák a nemzeti költségvetésből tavaly. Az első kilenc havi adatok szerint a tejtermelőknek kifizetett rendkívüli hozzájárulás mellett a kárenyhítésre is nagyobb összeg jutott.

Jól jártak tavaly az agrárgazdaság szereplői, különböző jogcímeken több mint 406 milliárd forintnyi támogatást kaptak a gazdák az első három negyedévben.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokon belül a termelőknek közvetlenül nyújtott támogatásokra 234,3 milliárd forintot, a vidékfejlesztési intézkedésekre 78,6 milliárdot, a halászati programokra pedig 1,9 milliárd forintot folyósított tavaly a kormányzat.

Ezen felül a piaci intézkedések esetében 14,7 milliárd forintot vettek igénybe a kedvezményezettek. A teljes összeg az egy évvel korábbihoz képest mintegy 22 milliárd forinttal kevesebb. A visszaesés mögött elsősorban a Vidékfejlesztési program áll, a 2020-ig tartó új ciklusban ugyanis tavaly jelent meg a pályázatok többsége, a kifizetések jellemzően idén kezdődnek.

Jelentősen nőtt ugyanakkor a nemzeti forrásból kifizetett összeg, a gazdák szeptember végéig összesen 76,7 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből, ami mintegy 20 milliárd forinttal meghaladja az előző évi kifizetést. Legnagyobb mértékben a folyó kiadások és jövedelemtámogatások részeként kifizetett összeg nőtt, összességében 13,9 milliárd forinttal.

Emellett az agrárkárenyhítési alapból is csaknem ötmilliárd forinttal több támogatást vehettek igénybe az érintettek, mint egy évvel korábban. Az egyes állatbetegségek megelőzését 7,4 milliárd forint segítette, az átmeneti nemzeti támogatások kerete pedig 26,2 milliárd forint volt az első három negyedévben, ez csaknem 5,4 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az átmeneti támogatások közül szinte minden jogcím esetében szűkült a támogatási lehetőség. Kivételt képez ez alól a tejtámogatás, valamint a Burley dohány kiegészítő támogatása és az anyakecsketartást célzó hozzájárulás, amelyeknél a nemzeti hozzájárulás bővült. A tejtermelők egyébként mintegy 6,3 milliárd forintnyi rendkívüli hozzájárulást kaptak tavaly.

Az állatjóléti támogatások részeként 21,3 milliárd forintot fizettek ki az első kilenc hónapban a gazdáknak. Ebből 12,8 milliárd forintot a sertéstartók, 8,6 milliárd forintot pedig a baromfis gazdák kaptak.

A támogatási összegek mellett a kifizetés intenzitása is javult, így az AKI szakemberei szerint sikerült kiküszöbölni azt a gazdálkodói versenyhátrányt, amit az uniós források megváltozott kifizetési rendje okozott.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Új támogatás a juh- és kecsketartóknak 2017-06-22T12:23:17+00:00

Az agrártámogatásoknak is köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, és ezáltal stabilabbá vált a termelők helyzete – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, Kecskeméten. Emellett egy új, tenyészkos- és bak tenyésztésbe állítását segítő támogatást is bejelentett.

Az agrártárca 2017-től a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés esetén az eddigi 50 százalékos támogatást 75 százalékra emeli, a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8 ezerről 12 ezer forintra – jelentette be Czerván György. A nemzeti támogatások változásai kapcsán elmondta: a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű támogatás literenkénti összege 95 forintról 105 forintra nő, de megjegyezte, hogy a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni.

Emellett egy, a juh- és kecsketartó gazdák által igényelhető 300 millió forint keretösszegű új támogatási konstrukciót is bemutatott. A tenyészkos- és bak tenyésztésbe állítását támogatják az idén, amelyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. között vásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után kaphatnak az állattartók. A támogatás az apaállat értékének legfeljebb 75 százaléka.

Az idén változó szabályok közül kiemelte, több ponton módosulnak a zöldítés előírásai, kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint az átláthatóbb kezelés érdekében az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében fenntartási időszakot írnak elő. A nitrogénmegkötő növények közül a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét az alkalmazott termesztési technológiához igazítják.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) részeként a Magyarországnak jutó közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedések forrásait tekintve összesen 8,9 milliárd euró áll rendelkezésre. A vidékfejlesztési forrásokra pedig 4,1 milliárd euró európai uniós és hazai forrás biztosított. Magyarország pozíciója az uniós támogatások alapján fajlagosan az egyik legjobb, fontos célkitűzés, hogy ez az arány ne romoljon – jegyezte meg.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Még lehet változtatni az ökológiai pályázatokon 2017-01-18T13:09:45+00:00

Január 31-ig még pontosítani lehet az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó pályázatokat!

Módosult a VP-4-11.1.-11.2.-15 kódszám alatti, az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása elnevezésű pályázat felhívása, annak is VIII. fejezetének 3. b.) pontja 2017. január 11-én. A módosítás eredményeként a kedvezményezett, támogatói okirattal rendelkező ügyfelek a kérelembenyújtás során esetlegesen nem megfelelően felmért, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre vonatkozóan 2017. január 31-ig ismételten, pontosítottan beadhatják területi igényeiket.

A fenti pontosítás abban az esetben lehetséges, ha a támogatásra jogosult a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület valamely részére nem tudja igazolni a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartamára a jogszerű földhasználatot. Ebben az esetben a támogatásra jogosultság mértékét az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területen belüli, jogszerű földhasználattal rendelkező egység ismételt felmérésével csökkentheti.

Az érintett kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu oldalon nyújthatóak be a visszavonási kérelem kitöltési útmutatója segítségével, amely az alábbi linken érhető el.

(Forrás: nak.hu)

Fontos változások azoknak, akik az idén támogatásokra várnak 2017-01-17T14:20:51+00:00

Több ponton változnak az idén azok a feltételek, amelyek alapján uniós zöldítési támogatásokat kaphatnak a mezőgazdasági termelők. A Földművelésügyi Minisztérium módosította egyes nemzeti támogatások igénylései feltételeit is.

Az uniós zöldítési támogatások, illetve a szőlő- és gyümölcsültetvények és a juh- és kecsketartás nemzeti támogatásának változásairól Czerván György, a tárca államtitkára beszélt egy kecskeméti konferencián. A legfontosabb változások a következők:

Zöldítés:
– Kibővül az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája.
– Fenntartási időszakot vezetnek be az ökológiai jelentőségű másodvetéseknél.
– A közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a nálunk alkalmazott termesztési technológiához igazítják.
– A nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetők EFA területként.
– A keverékekben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagarányának meg kell haladnia az 50%-ot.

Szőlő- és gyümölcsültetvények:
– A szőlő- és gyümölcsösültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj csekély összegű nemzeti támogatási összege 95 Ft/literről 105 Ft/literre nő.
– A támogatást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni.
– A szőlőültetvények növény-egészségügyi védekezésénél az eddigi 50%-os mértékű támogatást 75%-osra emelik.
– A hektáronként nyújtható összeg 8 000-ről 12 000 forintra növekszik.
– A gépi bérmunkaszolgáltatók által megvásárolt és kijuttatott növényvédő szer után is igényelhetővé akarják tenni a támogatást.

Juh- és kecsketartás:
– A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújtanak, amelyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. közötti időszakban megvásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után számolhatnak el az állattartók.
– A forrás az apaállat ellenértékének 75%-áig igényelhető, a támogatás éves keretösszege pedig 300 millió forint.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Jelentős forrásokhoz jut idén az agrárium 2017-01-16T12:28:14+00:00

A Vidékfejlesztési Program 2016. évi tapasztalatairól, az idei évre várható tervekről, valamint a kifizető ügynökség új szervezeti rendszeréről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kecskeméti agrárkonferencián.

Az előző év eredményességét jelzi, hogy már mintegy 1118 milliárd forint értékben jelentek meg vidékfejlesztési felhívások, ami a teljes keret 86 százalékát teszi ki. A gazdálkodók mára szinte az összes beruházási jellegű felhívást megismerhették és nagy részükre már a támogatási kérelmüket is elkezdhették benyújtani.
2017-ben a döntések meghozatalában, majd a kifizetések tekintetében várható dömping, hiszen, a projektek megvalósításával párhuzamosan, az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a kormányzati szándék – hangsúlyozta előadásában Kis Miklós Zsolt államtitkár.

A folyamatban lévő szervezeti átalakítások szerinte már most is javulást hoztak a kifizetések gyorsításában. Ez 2016 utolsó heteiben meg is látszódott, hiszen a Vidékfejlesztési Programban is megindultak az előlegfizetések; az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást érintően 15 milliárd forint kifizetése történt meg.

Kis Miklós Zsolt kiemelte: a tapasztalatok szerint a VP pályázatai jól tükrözik a magyar gazdálkodók fejlesztési igényeit, hiszen két-, három-, olykor négyszeres túligénylés is mutatkozik a forrásokra. Ennek következtében az irányító hatóság ez idáig 8 pályázat felfüggesztéséről döntött, de a januári szakaszhatároknál – a keretösszegek kimerülése miatt – a juh- és kecsketartó telepek korszerűsítésére, az üveg- és fóliaházak, valamint a gomba- és hűtőházak létesítésére, korszerűsítésére kiírt pályázatok felfüggesztésére is sor kerül.

Természetesen ezen felül még számos pályázható forrás nyitott a gazdálkodók számára, amelyeket 2017-ben újabbak követnek. A tervek szerint idén már az összes fennmaradó pályázati felhívás, vagyis a teljes, közel 1300 milliárdos keretet meghirdetik. Az irányító hatóság tervei szerint a legtöbb felhívás még idén márciusig megjelenik, csupán három – egyéb jogszabályalkotást igénylő – kiírás tevődik át a nyári időszakra.

(Forrás: nak.hu)

Drágulhat a tojás a madárinfluenza miatt 2017-01-13T11:46:08+00:00

Emelhetik a tojás árát a hazai termelők, a madárinfluenza miatt ugyanis egyre szűkebb a kínálat a piacon, 10%-kal csökkent a tojóállomány.

A napilapnak Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke elmondta: a madárinfluenza utolérte a tojástermelőket is az Európai Unióban és Magyarországon. Gondot okoznak a területi és forgalmi korlátozások, a kényszervágások miatt pedig mintegy 10 százalékkal csökkent a tojóállomány. Mint Végh László elmondta, emelhetik a tojás árát a hazai termelők, a madárinfluenza miatt ugyanis egyre szűkebb a kínálat a piacon. Így bár január elsején a legtöbb áruházban jelentősen olcsóbb lett a tojás, elképzelhető, hogy a beszállítói költségek emelése miatt korrigálni kell a kiskereskedelmi árakat is.

A szakember szerint a januári időszakban minden évben kevesebb a tojás a piacon, mivel a tojóállományokat ebben az időszakban cserélik le a termelők. Ezt a hiányt azonban általában kompenzálni tudják a karácsony utáni hetekben felhalmozódó készletek. Idén azonban a kereslet folyamatosan magasabb szinten volt, így a készletek sem töltődtek fel.

Mivel a madárinfluenza nemcsak Magyarországot, hanem a legtöbb európai uniós országot is érinti, ezért a hiányzó mennyiséget importból is nehezebb pótolni, így időszakosan tojáshiány is kialakulhat. A keresleti piac pedig értelemszerűen magasabb árakat hoz magával, az áremeléssel azonban Végh László szerint a termelőknek is csínján kell bánniuk. Az ő érdekük az, hogy minél több tojást vásároljanak a háztartások, magasabb fogyasztás pedig csak kedvező árakkal érhető el.

(Forrás: nak.hu)

Partnerek a gazdák a jégesőelhárító rendszer kiépítésében 2017-01-12T14:35:13+00:00

Baranya, Somogy- és Tolna megyében már évek óta működik a talajgenerátoros jégesőelhárító rendszer. Ennek köszönhetően jelentősen csökkentek a mezőgazdasági károk. A szatmári termelők már évek óta várják, hogy mikor épül ki az ő térségükben is hasonló szisztéma – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

A hirado.hu beszámolója szerint a gazdák a műsorban arról számoltak be, hogy akár minden harmadik évben sújthatja földjüket jégkár. A rendszerrel akár 70 százalékos hatásfokkal is védhetők lennének a földek, ez lényegesen jobb helyzetbe hozná a termelőket, akik partnerek lennének abban, hogy egy elfogadható mértékű hozzájárulást fizessenek a nagyobb biztonságért.

Szabolcs-Szatmár megyében a rendszer kiépítését az agrárkamara már 2013-ban kezdeményezte. Rácz Imre, a szervezet elnöke azt mondta: körülbelül 1,5 milliárd forintba kerül az egész országban a rendszert kiépíteni és körülbelül évi 1,2 milliárd forint az üzemeltetési költség. A gazdák elfogadták azt, hogy fizetik az utóbbi költséget, de az is felmerült, hogy azt minden évben kiveszik a Kárenyhítési Alapból.

Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztési államtitkár többek közt arról beszélt, hogy a hozzájárulás mértéke elenyésző ahhoz képest, amekkora kárt tud okozni a jég. Elmondta azt is, hogy a kárenyhítésnél nem a korábbi, üzemszintű, legalább 30 százalékos kár lesz a feltétel, hanem a növénykultúrára eső hozamkiesést is figyelembe veszik.

A tudósítást itt meghallgathatja.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Eltűnt majdnem 40 ezer őstermelő 2017-01-11T14:16:06+00:00

A korábbiaknál kevesebb gazdálkodó váltott ki új kártyaalapú őstermelői igazolványt. Az új igazolványokkal rendelkező őstermelők száma 38 ezerrel csökkent. A legnagyobb horderejű agrárkamarai feladat az őstermelői igazolványok cseréje volt tavaly – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden, Budapesten a köztestület évzáró, évindító sajtótájékoztatóján.

Győrffy Balázs közölte: a korszerű, tartós, hamisítás ellen védett, elektronikus, kártyaalapú igazolványok bevezetésével többek között azt kívánták elérni, hogy fehérítse a gazdaságot, erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és a vásárlók közötti bizalmat, és a termékek nyomon követhetőségén keresztül támogassa az élelmiszerbiztonságot. Hozzátette: év végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők. Ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz – a közös őstermelői igazolványok miatt – 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól – mondta a NAK elnöke.

Győrffy Balázs kiemelte: az őstermelőket érintő jogszabályok mellett több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében vett részt a kamara. Ezek közül megemlítette a növényvédelemhez kapcsolódó rendeletet, amelyben a szaktárca – a gazdálkodók számára kedvezően – megváltoztatta a növényvédelmi gépek műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályozást. A vízkészlet járulékra vonatkozó törvénymódosítással a kamara elérte, hogy az eredetileg elképzelt néhány ezer köbméter helyett 50 000 köbméterre emeljék a térítésmentesség határát az öntözési fejlesztéseknél – jegyezte meg.

A múlt évben a NAK nagymértékben segítette a közvetlen támogatások lehívását. A falugazdászok országosan az egységes kérelmek közel háromnegyedének, mintegy 130 ezer kérelemnek a beadásában működtek közre.

Az MTI kérdésére Győrffy Balázs elmondta: a NAK tavaly mintegy 11 milliárd forintból gazdálkodott, és az idén is hasonló összeg áll a köztestület rendelkezésére. A működési forrás mintegy fele a tagdíjból származik – tette hozzá.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu, agrarszektor.hu)

Az áfa csökkentése ösztönzi a gazdasági növekedést 2017-01-10T12:43:08+00:00

Az áfa csökkentése ösztönzi a gazdasági növekedést, hatására fehéredik a gazdaság, növekszik a hazai felvásárlás, mérséklődik az import – hangsúlyozta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Felidézte, hogy az idén január elsejétől az élelmiszergazdaságban csökkent a friss tej, a baromfi és a tojás, egy évvel korábban pedig a sertés tőkehús áfája.

Kifejtette, hogy a csökkentés hatására a tojástermelés, a tej és a baromfi szektor a hazai piacon még versenyképesebb lesz, mérséklődök az importnyomás, tisztul a gazdaság, hitelképesebb lesz a szektor.

A helyettes államtitkár szerint a sertéshús áfa csökkentésének tapasztalata azt mutatja, hogy a kedvező hatást élvezhetik a hazai fogyasztók. Példaként említette, hogy az sertéshús alapanyagár növekedése ellenére sem fizet annyit a fogyasztó, mintha nem lett volna áfa-csökkentés.

Hozzátette, hogy nagy az érdeklődés a további áfa-csökkentésre, amennyiben a költségvetés mozgástere lehetővé teszi, az Földművelésügyi Minisztérium javaslatot dolgoz ki a kormány számára további termékpályák bevonására.

(Forrás: MTI)

Januárban igényelhető a tenyészkoca állatjóléti támogatások kifizetése! 2017-01-09T12:53:21+00:00

A tenyészkoca állatjóléti támogatás III. tárgynegyedéves kifizetését azon ügyfelek igényelhetik, akik rendelkeznek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016/2017. támogatási évre vonatkozó támogatási kérelmet jóváhagyó / részben jóváhagyó határozatával.

A III. tárgynegyedévre vonatkozó kifizetési kérelmet a tenyészkoca állatjóléti támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III. 11.) FM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján 2017. január 1. és 31. között kell benyújtani a 17/2016. (II. 29.) számú MVH Közlemény melléklete szerinti N0632 és N0633 számú nyomtatványokon az MVH jogutódjaként eljáró Magyar Államkincstárhoz (1476 Budapest Pf. 407. címre), az előírt mellékletek csatolásával.

A Rendeletben előírt igazolások és jegyzőkönyvek elkészítéséhez felhasználható minták a közlemény mellékleteként, továbbá a kitöltést megkönnyítő Segédlet elérhetők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu).

Az intézkedés célja, hogy vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek azon gazdálkodók, akik az előírásokon túlmutató, jobb tartási körülményeket biztosítanak a tenyészkocák tartása során.

(mvh.allamkincstar.gov.hu)

Újabb támogatás agrárdiverzifikációra, új vállalkozások indítására, fejlesztésére 2017-06-22T12:23:17+00:00

A vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását, fejlesztését támogatja a Miniszterelnökség 2016. december 28-án megjelent pályázata. A Vidékfejlesztési Program kiírásának keretösszege 35,94 milliárd forint.

A „Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása” című pályázati felhívás keretében vidéki térségekben működő mikrovállalkozások pályázhatnak. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 160 000 eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatási intenzitás a projekt megvalósulási helyétől függően maximum 70 százalék lehet.

A pályázat keretében falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások továbbfejlesztése, nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztés, a tevékenység elindításához szükséges műhely vagy bemutató tér, interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztések valósíthatók meg.

A most megjelent vidékfejlesztési pályázatra 2017. április 3. és 2019. január 28. között nyújthatják be kérelmüket az érintettek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. május 3-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.

A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.

(mvh.allamkincstar.gov.hu)

Új MVH-weboldalt hozott létre az államkincstár 2017-01-05T13:10:18+00:00

2017. január elsejével a Magyar Államkincstár vette át a megszűnt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi feladatait. Az átalakulással párhuzamosan új webes felületen intézhetik ügyeiket a gazdák.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016. december 31-én megszűnt tevékenységét részben a Magyar Államkincstár (MÁK), részben a megyei kormányhivatalok vették át január 1-jétől. Az MVH kifizető ügynökségként működött, ezt a feladatot pedig a jövőben az államkincstárnak kell ellátnia. Ahhoz, hogy a közvetlen területalapú, valamint a vidékfejlesztési támogatások kifizethetőek legyenek, majd az Európai Bizottsággal elszámoljanak, a kincstárnak akkreditált szervezetté kellett válnia. Az akkreditációs folyamat lezajlott, megtörtént a kifizető ügynökségi akkreditációt megelőző vizsgálat, és a vizsgálati jelentés alapján az illetékes hatóság 2016. december 27-én kiadta az államkincstár feltételes akkreditációját. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a végleges akkreditációt a tervek szerint 2017. október 15-ig le tudják zárni.

Az átalakulással egy időben az MVH korábbi weboldala megszűnt, a MÁK pedig egy új internetes felületet hozott létre, ahol valamennyi, az ügyintézéshez és a tájékozódáshoz szükséges információt közzétettek. Ezentúl ezt a felületet szükséges használniuk a gazdáknak. A weboldal az alábbi linken keresztül érhető el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/

Egy hektárról 12 tonna? – Támogatás jön a cirokra 2017-01-04T12:54:55+00:00

Várhatóan támogatás lép életbe az Európai Unióban a cirokfélék termelésére. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a cirokfélék hazai termőterülete, és meghaladta a 20 ezer hektárt. Magyarország ezzel ma Európa harmadik legnagyobb ciroktermelőjének számít.

A magyar gazdálkodók számára is kedvezőbb lehetőséget teremthet, hogy Brüsszel várhatóan támogatást nyújt a cirokfélék termeléséhez. A támogatásról szóló hírt egy nemrégiben tartott bukaresti tanácskozáson jelentették be.

A szubtropikus, vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró teljesítményekre. Termésátlaguk a kukoricával azonos nagyságú lehet, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. Az elmúlt évben a szántóföldi növények szinte mindegyike kiválóan teljesített, a cirok is meghozta a saját kiválónak mondható termésátlagait, de a különbség nem volt annyira kiugró, mint egy csapadékszegény évben.

A világ ötödik legnagyobb gabonanövényének vetésterülete Magyarországon is folyamatosan növekszik, ma mintegy 20-22 ezer hektárra tehető. Ennek harmadán silócirok és szudáni fű terem, kétharmadán pedig az elmúlt években jelentősen felfutó szemescirkot termesztenek a gazdálkodók. Az évente betakarított 45-50 ezer tonna mennyiségből 30-40 ezer tonnát – főként Belgiumba, Hollandiába és Skandináviába – exportálnak. A termesztés mennyiségét nézve Európában első helyen Franciaország áll, a második Olaszország, Magyarország pedig a harmadik.

A piacon is jelentős igény mutatkozik a korszerű hibridekre, ma már ezeket érdemes vetni. Mivel az új nemesítésű modern hibrideknek nincs vagy nagyon alacsony a tannintartalma, így az állattenyésztésben is jól hasznosíthatóak. Ázsiában például a legnagyobb baromfitakarmányt képezik.

A tanninmentes cirokkal száz százalékban ki lehet váltani a kukoricát. A növény bioetanol gyártásához, biogáz előállításához is felhasználható. A cirok beltartalmát tekintve az árpához hasonlít, magas a fehérje és az ásványi anyag tartalma. Ma már egyre növekvő mértékű felhasználás tapasztalható az élelmiszeriparban is. Fokozódik az érdeklődés a magyar vonatkozású Pop Cirok és cirokliszt iránt, utóbbi a gluténmentes élelmiszerek fontos alapanyaga lehet.

A magyar piac legnagyobb gondja a kiszámíthatatlanság. Jelenleg nincs olyan vállalkozás, amely a készleteket finanszírozná, így előfordulhat, hogy a hirtelen megnövekvő igények kielégítésére nincsenek azonnal mozgósítható nagyobb volumenű vetőmagkészletek.

(Forrás: Agrárszektor)

A beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatásra vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának feltételei 2016-12-20T12:30:26+00:00

A mezőgazdasági termelőknek a megtermelt és a felvásárló felé beszállított tejmennyiség meghatározott időszakban, illetve meghatározott mértékben történő csökkentése esetén támogatás nyújtható. A támogatás igénybevételének feltételeit a 2016. szeptember 16. napjától hatályos Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 81/2016. (IX. 16.) számú közleménye tartalmazza.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) 2016. december 31-ével beolvadásos különválással megszűnik, az MVH általános jogutódja – a Korm. rendeletben meghatározott kivétellel – a Magyar Államkincstár.

A jóváhagyó vagy részben jóváhagyó támogatási kérelemmel rendelkező ügyfeleknek a csökkentési időszak utolsó napjától számított 45 napon belül lehet kifizetési kérelmet benyújtani, ami alapján a jóváhagyott kérelmek esetén a támogatási összeg kifizetésre kerül.

A kifizetési kérelem benyújtási határideje az egyes csökkentési időszakok vonatkozásában:

       1. Csökkentési időszak: 2016. október 1 – 2016. december 31

           Benyújtási időszak: 2017. január 1. – 2017. február 14.

       2. Csökkentési időszak: 2016. november 1 – 2017. január 31.

          Benyújtási időszak: 2017. február 1. – 2017. március 17.

Az MVH szervezeti átalakulásához kapcsolódó technikai átállás miatt a kérelembeadó webes felület 2017. január 1. és 2017. január 8. között nem lesz elérhető. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy az első csökkentési időszakra vonatkozóan a kifizetési kérelmet 2017. január 1. helyett 2017. január 9-től lehet majd benyújtani.

( Forrás: www.mvh.gov.hu )

Őstermelők: már csak 10 nap van az igazolványcserére 2016-12-19T13:46:20+00:00

Az ünnepek miatt kevesebb idejük van a régi típusú őstermelői igazolványok cseréjét kérni a falugazdászoknál az érintetteknek, ha fenn akarják tartani az őstermelői jogviszonyukat. Ha az új igazolvány kiállítására 2017. január 1-jét követően kerül sor, a jogfolytonosság nem biztosítható. Az agrárkamara adatai szerint nagyjából százezer gazdát érinthet a változás.

December 31-ig kérhetik a régi típusú őstermelői igazolványok újra cserélését – ideiglenesre, vagy kártya alapúra – azok az őstermelők, akik 2016. január 1-jét megelőzően váltották ki az őstermelői igazolványukat (ez volt a papír alapú, barna színű igazolvány) és azt még 2016-ban nem cserélték le, de továbbra is fontos számukra a jogfolytonos őstermelői jogviszony – hívta fel a figyelmet korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Erre azért van szükség, mert a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a 2016. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2016. december 31-ig hatályosak. Ez azt jelenti, hogy hiába érvényesítette a 2017. illetve 2018. évre a régi típusú igazolványát, hatálya 2016. december 31-ével megszűnik, vagyis ezek az igazolványok 2017. január 1-től nem használhatók.

Eszerint, ha például 2015-ben kiváltotta őstermelői igazolványát, amit kérelmére a falugazdász 2017. december 31-ig érvényesített, akkor ez az igazolvány 2016. december 31-vel hatályát veszti annak ellenére, hogy 2017. évre vonatkozóan értékesítési betétlappal rendelkezik, az igazolványon az érvényesség vége dátumaként a 2017. december 31. szerepel.

Ha az új igazolvány kiállítására 2017. január 1-jét követően kerül sor, a jogfolytonosság nem biztosítható, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló kormányrendelet szerint az őstermelői igazolvány a kiállítás napjától hatályos.

Az új típusú, illetve a már következő évtől hatályos igazolványt is a kérelmező bejelentett és érvényes lakcímkártyával igazolt állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes NAK megyei ügyintéző szervezeténél, falugazdászánál kérelmezhetik. Az őstermelői igazolvány kérelmezésével kapcsolatban további információk a lenti linken találhatók:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/dokumentumok-tagoknak/935-ostermeloi-ugyintezeshez-szukseges2b

(Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu )

Támogatási előleget igényelhetnek a trágyatároló-építési pályázat nyertesei 2016-12-16T13:32:35+00:00

Támogatási előleget igényelhetnek azok a gazdálkodók, akik a Miniszterelnökség által felügyelt Vidékfejlesztési Program trágyatároló-építési pályázatán nyertek forrásokat projektjük megvalósítására. Az előleg csak elektronikusan igényelhető.

A Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság a felhívás keretében korábban 281 támogatási kérelem esetében, összesen mintegy 6 milliárd forint értékben hozott pozitív támogatói döntést.

A nyertes pályázók most a megvalósításra megítélt támogatás maximum 50 százalékát kaphatják meg előleg formájában. Fontos kiemelni, hogy az előleg kizárólag elektronikus úton igényelhető a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldalán.

A kialakított kérelembenyújtó felület és a hozzá tartozó felhasználói kézikönyv innen érhető el:

https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/679526/tajekoztatok/kitoltesi-utmutato-eloleg-igenylesh-2

(Forrás: www.mvh.gov.hu)

Kedvező változások a szőlő- és gyümölcstermelők támogatásában 2016-12-15T18:26:02+00:00

A Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 1-től megemeli a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez, valamint a szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezéshez nyújtható támogatások összegeit. Továbbá az idei évi tavaszi fagy- és jégesőkárokkal érintett településeken gazdálkodó, szőlő- és gyümölcsös ültetvénnyel rendelkező termelők számára 2017. március 31-ig áll nyitva a szerződéskötési, illetve szerződés hatályba lépési határidő.

A gázolaj literenkénti 95 forintos támogatási összegét az agrártárca 105 forintra növeli a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatás keretében. A 91/2012. (VIII. 29.) VM rendelet alapján nyújtható támogatást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet majd igényelni. A szőlő- és gyümölcstermelők számára kedvező módosítás már a 2017. év januárjától beadható adóbevallási nyomtatvány részeként érvényesíthető. Mint ismert, a támogatás a gázolaj jövedékiadó-visszatérítés elektronikus adóbevallási nyomtatványán keresztül igényelhető.

Felhívjuk a figyelmet a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni termelői megelőző védekezés fontosságára, amelyet a 2016. évtől az agrártárca is támogat. A betegség elleni termelői védekezés ösztönzése érdekében az agrártárca megemeli a támogatást a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni növényvédőszerek megvásárlásához. Az eddigi 50%-os mértékű támogatás így 75%-osra emelkedik, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő 8.000 forintról 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást a 2017. évben benyújtható kérelmekben már lehet igényelni, mind a növényegészségügyi megelőzéshez, mind pedig a növényegészségügyi felszámoláshoz. 2017-től az agrártárca további eljárási könnyítéseket tervez a támogatási rendszerben, miszerint azon esetek is támogathatóak lesznek, amelynél a szőlőtermelő megbízásából és javára gépi bérmunka-szolgáltató vásárolja meg és juttatja ki a növényvédőszert. A támogatás részletszabályait a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet tartalmazza.

A 2016. évi tavaszi fagy- és jégesőkárokkal érintett településeken gazdálkodó, szőlő- és gyümölcsös ültetvénnyel rendelkező termelők számára a 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján felvehető kamat- és költségmentes hitelszerződés megkötésére, hatályba lépésére rendelkezésre álló határidőt is módosította az agrártárca. Ez alapján az eredeti 2016. november 30-i határidő helyett a 2017. március 31-ig megkötött, illetve hatályba lépett Agrár Széchenyi Kártya és MFB hitelek után lehet teljes mértékű kamat- és költségtámogatásban részesülni.

Jövőre fizetni kell az öntözés során felhasznált víz után 2016-12-14T13:27:53+00:00

Október elsejétől bizonyos mennyiségek felett díjat kell fizetni az öntözési, illetve más célokat szolgáló mezőgazdasági vízfelhasználás után. Az úgynevezett vízkészlet járulék kiszámításához hatósági tájékoztató készült.

Az Európai Unió döntése értelmében a tagállamoknak meg kell felelniük az úgynevezett víz keretirányelv előírásainak, miszerint a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venni a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a különböző használók felé – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Emiatt Magyarországon meg kellett szüntetni a 2006. január 1. óta életben lévő vízkészlet járulék fizetési mentességet az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatnál.

Módosított határidő

Egy kormányhatározat alapján a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-től kellett volna bevezetni. Ugyanakkor a NAK közbenjárására a vízkészlet járulék fizetési határidejét sikerült 2016. július 1-ről október 1-re módosítani, ezzel az öntözés esetében további díjmentes évet nyerni.

Ezen felül a díjmentes vízkontingens határokat az EU tagállamain belül a legmagasabbra emelték. Ez azt jelenti, hogy az öntözés esetében 50 000 m3/évet, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m3/évet meg nem haladó vízhasználatnál nem kell vízkészlet járulékot fizetni. Valamint a vízkészletjárulék-fizetési mentesség továbbra is fennmarad tartósan vízhiányos időszakban és a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után.

Több tényezőtől függ a szorzó

A díjmentes kontingenshatárok, illetve a mentességi határok felett azonban vízkészlet járulékot kell fizetni. A vízkészletjárulék számításához használt képlet szorzója a vízhasználattól (ivó, öntözés, fürdő, energetika, halgazdálkodás stb.), a vízkészlet jellegétől (felszíni, felszín alatti) és a vízkészlet minősítésétől függ. Ugyanakkor e szorzó is 10-20 százalékkal csökkent a jogalkotó által korábban tervezett, 2005-ben érvényes értékhez képest.

A vízkészlet járulék fizetési feltételeinek, valamint számítási metódusának megismeréséhez hatósági tájékoztatót lehet igénybe venni, amely a NAK honlapján is elérhető. A tájékoztatót a NAK és a Belügyminisztérium együttműködésében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság készítette el – közölte az agrárkamara.

Lezárult a permetezőgépes huzavona 2016-12-13T13:11:56+00:00

A növényvédő gépek felülvizsgálatára vonatkozó rendelet módosult, így a gépek felülvizsgálatára vonatkozó határidők nem szerepelnek benne, és a vizsgáztatásra vonatkozó szigorú műszaki feltételeket is törölték. Vagyis egyelőre nincs teendő a permetezőgépek vizsgáztatása kapcsán.

A 71/2016. (X.28.) FM rendelettel módosult a 43/2010. FVM rendelet növényvédő gép felülvizsgálatára vonatkozó 35. és 36. paragrafusa, amely módosítás eredményeként kikerültek a rendeletből a 3. melléklet „Növényvédelmi gépek felülvizsgálata” rész 1-5. pontjai is. A módosítás értelmében a növényvédő gépek felülvizsgálata 3 évente kötelező, de az ide vonatkozó határidő kikerült a rendeletből. A rendelet módosítása során a vizsgáztatásra vonatkozó szigorú műszaki feltételeket is törölték.

A jelenleg hatályban lévő rendelet a kötelező vizsgáztatásra határidőt nem rögzít, ezért a NAK javaslata a termelők felé továbbra is az, hogy kísérjék figyelemmel az ide kapcsolódó híreket, fejleményeket, de a vizsgáztatással várakozzanak, hiszen a 2017 tavaszi növényvédelmi időszak kezdetéig minden bizonnyal kialakul egy végleges állapot a szabályozás terén is.

2017. január 1. és március 31. között kell beküldeni a nitrát adatlapokat 2016-12-12T11:48:12+00:00

A nitrát szennyezéssel szembeni védekezést szabályozó rendelet januári 1-jei módosítása több változást is hozott az adatszolgáltatásban. Az egyik legjelentősebb, hogy az adatszolgáltatási időszak módosulása miatt a 2016-os jelentésben az adatlapot a 2015. szeptember 1. és 2016. december 31. közötti gazdálkodási tevékenységről kell kitölteni. Az adatlapok elektronikus, ügyfélkapun keresztül történő beküldésére 2017. január 1. és március 31. között lesz majd lehetőség.

Az éves szinten maximálisan szervestrágyával kijuttatható 170 kg nitrogén hatóanyag mennyiséget a naptári évre való áttérés miatt 2016. január 1 és december 31. közötti időszakra kell betartani. Mivel az adatszolgáltatási időszak az idei évben 16 hónapot ölel fel, előfordulhat, hogy az adatlapba a 2015. őszi kijuttatás miatt egyes területekre a 170 kg-nál magasabb érték kerül. Fordítsanak figyelmet arra, hogy a 170 kg maximális mennyiség számításánál a szervestrágya teljes nitrogén tartalmával kell számolni.

A rendeletben meghatározott egyéb maximálisan kijuttatható hatóanyag mennyiségekre (3. melléklet) vonatkozó előírásokat tenyészidőszakra és kultúrára határozták meg, így ezeket a naptári évre való áttérés nem érinti. A tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kultúránként meghatározott maximális értékeknél, amennyiben szervestrágyát használ fel, akkor számolhat a 2. mellékletben található hasznosulási értékekkel. Ehhez viszonyítva tudja meghatározni a kijuttatandó műtrágya mennyiséget, hogy ne lépje túl a maximumot.

(Forrás: www.nebih.gov.hu)

Útmutató a sikeres pályázathoz 2016-12-09T10:27:22+00:00

Az uniós pályázatok jelentik az egyik legkézenfekvőbb eszközt a gazdálkodók számára az anyagi forrás megteremtéséhez, így pedig a biztonságos fejlődés egyik kulcsát adják. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a folyamat legelejétől körültekintően és hatékonyan járjunk el. Már a kezdeti lépéseken is sok múlhat, ezért jó tudni, mire érdemes odafigyelni.

A kulcs a precíz adat-beszolgáltatásban keresendő. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a vállalkozás éppen aktuális helyzetét. A gazdálkodás körülményeinek pontos felvázolása több szempontból is elengedhetetlen: egyrészt, ha általában szeretnénk képet kapni arról, hogy egy-egy gazda milyen jellegű tendernél lehet esélyes pályázó, másrészt egy konkrét kiírás kapcsán is létfontosságú a pontos helyzetértékelés. A korlátok és adottságok tisztázása érdekében tehát a potenciális pályázónak le kell írnia, hogy pontosan mivel foglalkozik, mekkora gazdaságot vezet, az országnak melyik részén tevékeny.

A múlt is szerves részét képezi a gazdaság aktuális állapotának, így magától értetődik, hogy ha készült korábban bármilyen, a vállalkozás helyzetét általánosan felmérő dokumentum, vagy egy konkrét pályázat sikerességét, fenntarthatóságát felmérő kimutatás, mindenképpen szükséges csatolni, lehetőleg minél előbb.

A pályázatok célja leginkább a jövő kilátásainak javítása, így természetesen ezen vonatkozásokat is megfelelő körültekintéssel kell vázolni. Fontos tudni, hogy egy adott pályázat hogyan illeszkedhet hosszú távon a gazdálkodás profiljába. Érdemes elidőzni azon is, hogy egy adott projekt a megvalósulása esetén milyen távlatokat nyitna meg a vállalkozás előtt. Ugyanakkor számba kell venni azt is, hogy egy sikeres pályázat megvalósulása milyen anyagi terhet róna a gazdaságra, ebből mennyi önrész áll rendelkezésre, s hogy mennyi időre volna szükség a gyakorlati megvalósításhoz.

A láthatóan számos komponenst átölelő folyamat menedzselésében nyújt segítséget az EURO-ECO Csoport közeljövőben induló szolgáltatása, az Agrár Szaktanácsadási Divízió, amelynek célja többek között a gazdálkodások által elnyert pályázatok leghatékonyabb megvalósításának segítése.

Ha még több hasznos információra kíváncsi a támogatások rendszerét illetően, kövesse figyelemmel hírszolgáltatásunkat!

Jövőre kezdi a kamara a jégeső-elhárító rendszer telepítését 2016-12-08T12:06:45+00:00

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már megkezdte az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítésének költségfelmérését, és várhatóan 2017 tavaszán  rendszer telepítése is megindul. A rendszer működését az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák majd, így a gazdáknak nem kell külön díjat fizetniük a használatáért.

Döntött a kormány az országos jégeső-elhárítási rendszer (JÉGER) kiépítéséről – erről Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt múlt hét csütörtöki sajtótájékoztatóján. A rendszer kiépítéséért és működtetéséért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felel majd, az ezzel kapcsolatos munka a NAK-nál már elkezdődött. Első lépésként az ősszel elindult egy megvalósíthatósági vizsgálat, amely kiépítés és működtetés tényleges költségeit határozza majd meg, de annyit már tudni lehet, hogy a Vidékfejlesztési Programban 1,8 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A rendszer fizikai megvalósítása jövő tavasszal kezdődhet el, és a 2018-as védekezési szezon kezdetére készülhet el. Az éles üzem elindítását 2018. május 1-jére tervezi a kamara – írta a Magyar Idők.

A jégeső elleni védekezésre háromféle technológia alkalmazható a mezőgazdaságban. A bizonyítottan hatásos módszerek mindegyike ezüstjodid-molekulák használatán alapul, a három, alapvetően eltérő – a rakétás, a repülőgépes, illetve az úgynevezett talajgenerátoros – technológia a légkörbe juttatás módjában különbözik. Mindhárom módszer lényege, hogy a légkörbe juttatott ezüstjodid-molekulák mesterséges jégmagvakat képeznek, így a spontán kialakuló, kevesebb, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett jóval több, de kisebb méretű jégszemcse keletkezik. Ezek a kisebb méretű jégszemcsék a felhőből lehullva jó eséllyel elolvadnak még mielőtt földet érnének, de ha el is érik a földet, méretük akkor is lényegesen kisebb lesz, s így nem tesznek akkora kárt a termésben, mint a nagyobb szemcsék.

Magyarországon már több helyen is alkalmaznak ilyen módszereket a jégkárok megelőzésére, elsősorban a kertészetekben. A NAK szerint a három technológia közül a talajgenerátoros módszer a legmegfelelőbb az országos rendszer kiépítéséhez, mivel a beruházási és az üzemeltetési költsége is alacsonyabb, mint a rakétás, illetve a repülőgépes védekezésnek. A rakétás módszer alkalmazását az is kizárja, hogy repülésbiztonsági megfontolásokból azt sem a Magyar Honvédség, sem a polgári légi irányítás nem támogatja.

A kamara számításai szerint hozzávetőleg ezer talajgenerátor telepítésére lesz szükség az országban. A megfelelő helyszín biztosításában, illetve a talajgenerátorok működtetésében más közreműködők mellett a gazdák segítségére is számít a NAK. A megvalósíthatósági vizsgálat eredményétől függően előfordulhat az is, hogy a szerkezeteket automatikusan működtetik majd, így a gazdálkodóknak csak a helyszínt kell biztosítaniuk. A jelenlegi számítások szerint a rendszer üzemeltetését az agrár-kárenyhítési alapból finanszírozzák majd, így a gazdáknak külön díjat nem kell fizetniük a jégeső-elhárítási rendszer használatáért.

( Forrás: www.magyarmezogazdasag.hu )

2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig alkalmazható a Redentin a mezei pocok ellen 2017-06-22T12:23:17+00:00

Az idei őszi mezei pocok fertőzöttség miatt 2016. szeptember 28-tól 2017. január 18-ig használható a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer az ország egész területén, szántóföldi és kertészeti kultúrákban, álló lucernában és mezőgazdaságilag nem művelt területeken.

A károsító elleni védekezési kötelezettség a hazai jogszabályok szerint minden földhasználóra vonatkozik, azaz a termelőnek feladata és felelőssége, hogy a megfelelő időben, megfelelő módszerek alkalmazásával fellépjen a mezei pocok ellen. Fontos, hogy a védekezés előtt előzetes felmérést végezzenek a rezervoár területeken is. A kezeléseket ősszel akkor indokolt elvégezni, ha a 100 m2-re eső lakott járatszám 3-5 db.

Az elmúlt időszakban tapasztalható mezei pocok fertőzöttség miatt a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer felhasználásához (04.2/6621-2/2016.; 04.2/7169-2/2016. NÉBIH).

A kezelések – a károsító területi felvételezését (Adatlap) és a megyei kormányhivatalok növényvédelmi és talajvédelmi osztályán történő termelői regisztrációt követően – szántó területeken, kertészeti kultúrákban járatkezeléssel 6-10 g/járat dózisban végezhetők el, kivéve álló lucernában ahol a kezelés 80%-os növényborítottság esetén teljes felületkezeléssel is elvégezhető 20-40 kg/ha dózisban. A környezetvédelmi szempontok biztosítása érdekében a kezelés a növényvédelmi szakember és a területi vadásztársaságok szakértőinek együttműködésével kell, hogy megvalósuljon. A vadásztárságokkal történő együttműködésről a termelői regisztrációhoz írásos igazolást kell a hatóság felé bemutatni.

A mezei rágcsálók közül a Kárpát-medence síkvidéki sztyepterületein, a művelt szántóföldi és kertészeti kultúrájú területeken leginkább a mezei pocok (Microtus arvalis) okoz gazdasági kárt. A mezei pocok túlszaporodásra hajlamos: kedvező környezeti feltételek esetén a nőstények életük során akár 7-9 alkalommal fialnak és összesen 35-90 utódot hozhatnak világra. A mezei pocok már egyhónapos korában ivarérett. Rendkívüli szaporodási ciklusa alapján a védekezés ellene igen problémás lehet.

A mezei rágcsálók felszaporodását természetes ellenségeik (egerészölyv, vércsék, varjak, gólyák, ragadozó kisemlősök) részben meg tudják ugyan akadályozni, de egyes években nagyobb populáció kialakulásakor növényvédő szeres kezelésekre is szükség van. A mezei pocok Magyarországon 2014. évben különösen nagy számban jelent meg és több százmilliós gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső megyéiben. Az engedélyező hatóság Redentin 75 RB rágcsálóirtószerre kiadott szükséghelyzeti engedélye alapján 2014-ben a mezőgazdasági felhasználók a kezeléseket 211.000 ha-on végezték el és a kezelések eredményeként a következő. év második félévében a mezei pocok túlszaporodása, károsítása megállítható volt.

2016 őszén azonban mezőgazdaságilag művelt területeken, ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban gócosan jelentősen megnőtt a mezei pocok egyedszáma. Pillangósokban a lakott járatok száma átlagosan 3-4 db/100 m2, ruderális területeken, gyümölcsösökben 3-6 db/100 m2, kalászosokban 1-2 db/100 m2. Szeptember végén az egyedszám több megyében is emelkedett, és félő, hogy a kapásnövények betakarítását követően a kártevők fokozottabb növényvédelmi kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsös kultúrákban és álló lucernában.

(Forrás: www.nebih.gov.hu )

2016.46-49. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

Törvények:

2016. évi

CXXIX.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról

 

FM rendeletek:

73/2016.

XI. 17.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

74/2016.

XI. 29.

A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról

 

Korm. rendeltek:

341/2016.

XI. 17.

Az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

 

Teljes összegű kártalanításra számíthatnak a gazdák 2016-12-05T14:51:24+00:00

A törvény által megszabott november végi határidőre 5005 darab kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) – közölte a szervezet a Világgazdaság megkeresésére. Ez a szám nagyságrendileg azonos a tavalyival.

Kiugró számban nyújtottak be kérelmeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Bács-Kiskun megyei gazdák, szám szerint 2014, illetve 800 darabot. A tavaly november 1-jétől idén október 31-ig terjedő időszakot felölelő kárenyhítési évben országosan közel 11 ezer bejelentést tettek a gazdák. Legtöbben, mintegy 6500 alkalommal, tavaszi fagykárt jelentettek, ezt követte csaknem háromezer bejelentéssel a jégesőkár.

A 11 ezres kárbejelentés és az alig több mint ötezres valós kárigény közötti különbséget az magyarázza, hogy a gazdálkodóknak a kárenyhítési igényüket 15 napon belül be kell jelenteniük. Kárenyhítő juttatásra viszont attól válnak jogosulttá, ha a káresemény miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenés következett be a teljes művelt területre vonatkoztatva, vagy üzemi szinten 15 százalékos a hozamkiesés az előző évihez képest. Az agrár-kárenyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetében hektáronként háromezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetében hektáronként ezer forint. A termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatásként a tárgyévet követő év márciusában.

Tekintettel arra, hogy a kérelmek elbírálása csak a benyújtási időszak lezárása után indulhat meg, arra vonatkozóan még nem rendelkeznek információval a hatóságok, hogy összességében mekkora összeget kell majd kifizetniük. Az biztosnak tűnik, hogy forráshiánnyal nem kell számolni, a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló közel 23,5 milliárd forintos forrásnál lényegesen alacsonyabb a bírálat előtt álló kérelmekben szereplő összes támogatási igény. Ezért – az MVH szerint – a kárenyhítés a maximális mértékű lehet majd.

( Forrás: www.nak.hu )

A támogatások jövője 2016-12-02T13:42:52+00:00

Az év utolsó hónapját érintő aktualitások, a 2020-ig lehívható támogatások és az azt követő időszak perspektívái állnak a gazdálkodók figyelmének középpontjában. Erre koncentrált hát az EURO-ECO Csoport Gazdaságfejlesztési napja is.

Elismert szakemberek nevével fémjelzett Gazdaságfejlesztési Napot tartott az EURO-ECO Csoport november 24-én, amelynek fókuszában a jövő kihívásai és a jelen aktualitásai álltak. Csepregi Tibor, a cégcsoport Agrár Szaktanácsadási Divíziójának vezetője az általános európai és globális mezőgazdasági tendenciák felvázolásával nyitotta meg a rendezvényt.

Ezt követte Légrády Gábornak, az MVH Győr-Moson-Sopron megyei kirendeltségvezetőjének érdekes és kimerítő előadása a hazai mezőgazdaság helyzetéről, aktualitásokról és várható pályázatokról. A szakember több hasznos tippel szolgált, amelyek általánosságban a kérelembenyújtások praktikusságát voltak hivatottak segíteni. Légrády Gábor kifejtette: a magyar mezőgazdaság egyik nagy problémája, hogy a gazdák a feldolgozóiparban nem érdekeltek, a legtöbben csak alapanyagot kívánnak termeszteni, amit viszont kizárólag kiemelten nagy területen érdemes végezni. A legnagyobb támogatást ennek szellemében a feldolgozóipari fejlesztések kapják majd az elkövetkező időszakban, így az innovatív ötletekre fokozottan nagy szükség lesz a jövőben. A kirendeltségvezető végül szót ejtett a 2015 és 2020 közötti pályázatok új rendszeréről is.

Döme Gábor, az EURO-ECO Csoport vezérigazgatója az elkövetkezendő időszak lehetséges perspektíváit ismertette. Kifejtette: a fejlett piacgazdaságokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, a jövő útja egyértelműen a magasabb öngondoskodásra való törekvés lehet. A közösségi formában, s így egyszersmind olcsóbban és hatékonyabban előállított termékek érvényesülnek majd a piacokon. A vállalkozók első számú célja kell, hogy legyen az állami segítségtől minél inkább független, a hálózatosodásban rejlő egyéb támogatási lehetőségeket kiaknázó gazdálkodások létrehozása. Éppen ezért fontos, hogy hazánkban is minél hamarabb meghonosodjon a vállalkozók közötti kreatív és haladó szellemű együttműködés gyakorlata – fejtette ki a szakember. Döme Gábor ismertette: a fentiek megvalósításához az EURO-ECO Csoport egy közösségi támogatáson alapuló, a biztonságos működést és a fenntartható fejlődést biztosító szolgáltatáscsomagot hívott életre.

Ha többet szeretne megtudni a 2020 utáni időszak lehetséges perspektíváiról, kövesse figyelemmel hírszolgáltatásunkat!

Mindenki behajtásra számíthat, ha 50 ezernél többel tartozik 2016-12-01T14:48:07+00:00

Behajtja az elmaradt tagdíjakat legnagyobb adósaitól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület ehhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közreműködését is igénybe veszi. A NAK mintegy 4 milliárd forinthoz akar hozzájutni azoktól, akik 50 ezer és 4 millió forint közötti tagdíjtartozást halmoztak fel.

Megkezdi az elmaradt tagdíjak behajtását a NAK, az egyenlegértesítőket a tartozásról várhatóan december közepéig kapja meg a 10 ezer legnagyobb adós – közölte Darabos Tamás, a NAK főigazgatója. A kamara összesen mintegy 4 milliárd forint, 3-4 év alatt be nem fizetett tagdíjat kíván behajtani. Nagy adósnak az számít, aki minimum 50 ezer, maximum 4 millió forint tagdíjat nem fizetett be a NAK-nak.

A tagdíjak elmaradása miatt mintegy egyévnyi tagdíj-bevételi hiánya keletkezett a kamarának, a pénzhez most az adóhatóság segítségével kívánnak hozzájutni – tette hozzá a főigazgató. Az MTI kérdésére elmondta: az idén mintegy 4,2 milliárd forint tagdíjbevétellel kalkulálnak, mintegy 410 ezer tagtól. A számítások szerint ebből várhatóan mintegy 3,9 milliárd forint folyik be.

A legkisebb tagdíj összege 2 ezer forint, ennyit több mint 200 ezer tag fizet, a legnagyobb összeg évi 1 millió forint. A tagdíj az árbevétellel arányos. A tagok 80 százaléka évente eleget tesz kötelezettségének, mintegy 20 százalék azonban nem. A tagdíjfizetés kikényszerítésével a közös teherviselést szeretné erősíteni – hangoztatta a főigazgató.

(Forrás: www.agrarszektor.hu )

Baromfi és sertés állatjóléti támogatások igénylése a 2017-es támogatási évre 2016-11-30T14:23:38+00:00

A 2017-es támogatási évre 2016. december 7. és 2016. december 31. között kell benyújtani a baromfi és a sertés állatjóléti támogatási kérelmeket.

A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet, illetve a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet alapján a kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – ügyfél lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes – megyei kirendeltségéhez kell beadni.

Figyelemmel arra, hogy 2016. december 31. munkaszüneti nap, a kérelmeket még 2017. január 2-án is postára lehet adni. Fontos, hogy a 2017-es támogatási évben csak az jogosult támogatás igénybevételére, aki rendelkezik elfogadott támogatási kérelemmel.

Az alkalmazandó nyomtatványok a baromfi állatjóléti támogatás igénybevételéhez a 155/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény, a sertés állatjóléti támogatás igénybevételéhez a 154/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény mellékleteként találhatóak meg. A Tájékoztatók (baromfi, sertés) között a nyomtatványok helyes kitöltését, értelmezését elősegítő segédletek is elérhetőek.

A hiánytalanul kitöltött, aláírt támogatási kérelmeket mindkét intézkedés esetében a fent leírt határidőig be kell nyújtani, abban az esetben is, ha nem állnak rendelkezésre a támogatási kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok, tekintettel arra, hogy azok hiánypótlás keretében pótolhatóak, azonban az elkésett kérelmeket az MVH-nak el kell utasítania.

155/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatás:

https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/155-2015-xii-7-szamu-mvh-kozlemeny

154/2015. (XII. 7.) számú MVH Közlemény a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatás:

https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/154-2015-xii-7-szamu-mvh-kozlemeny

Kitöltési segédletek:

Baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatás:

 https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/608/tajekoztatok

Sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatás:

 https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/607/tajekoztatok

Kell a fémzárolt vetőmag, ha valaki támogatást akar kapni 2016-11-29T13:11:19+00:00

Továbbra is kötelező fémzárolt vetőmag használniuk a gazdálkodóknak, ha termeléshez kötött támogatást akarnak igénybe venni. A Vetőmag Szövetség szerint csak a szükséges igazolás módja tartalmaz egyszerűsítést a korábbiakhoz képest.

Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a továbbszaporításra és árutermesztésre forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan minősíteni, fémzárolni kell – hangsúlyozta közleményében Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A minősített fémzárolt vetőmag használata kiemelt jogszabályi kötelezettség a zöldségfélékre és takarmánynövényre vonatkozó közvetlen uniós támogatások igénybevételénél.

A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor felülvizsgálta a minősített szaporítóanyag használatának igazolási lehetőségeit a termeléshez kötött támogatások igénylésekor. A változtatás következtében az igazolás során a „fémzárszám” megfogalmazás helyett a jóval nagyobb eljárási rugalmasságot biztosító „tételazonosító” megnevezés feltüntetésére nyílik mód. A módosítás hatására már a hazai és nemzetközi kereskedelmi forgalomban bevett és széles körben alkalmazott – az egyedi tételek azonosítását lehetővé tevő – számsorok elfogadása is lehetséges – áll a szövetség közleményében.

A változtatásra főként azért volt szükség, mivel az elmúlt években sok nehézséget jelentett a külföldi számlakiállító által igazolásként benyújtott nem magyar nyelvű számlák értelmezése. A nemzetközi vetőmag kereskedelemben a fémzárolt, minősített vetőmagtétel megnevezésére egyszerűen a tétel (lot), egyes zöldségvetőmagoknál pedig a batch szavakat használják. A rendelet módosítás eredményeként az ilyen kategóriában jelölt és megnevezett fémzárolt vetőmagtételeknél emiatt már nem lesz szükség a számlák szakfordítói fordítására, hiszen a rendelet tételesen felsorolja azokat a megnevezéseket, amelyek a tétel azonosítására, ezáltal a fémzárolási számra vonatkoznak.

( Forrás: www.agrarszektor.hu )

Vissza nem térítendő támogatás az anyakecskét tartó termelők számára 2016-11-28T14:55:20+00:00

Az anyakecskét tartó mezőgazdasági termelők vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe – közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

A támogatási kérelmet tárgyév december 23-áig postai úton kell benyújtani, az alábbi címre: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága, 1476 Budapest, Pf. 407.

A 98/2016. (XI. 8.) számú közlemény hatályba lépésével egyidejűleg az anyakecske-tartás csekély összegű támogatásáról szóló 26/2014. (XI. 20.) FM rendelet szerinti támogatás igénybevételéről szóló 135/2015. (XI. 10.) számú MVH Közlemény hatályát veszti.

A közlemény teljes tartalmát itt érheti el: Link

Közösségi támogatás a fenntartható fejlődésért 2016-11-25T13:32:17+00:00

A vállalkozásokra leselkedő veszélyeket egyedül kiküszöbölni a lehetetlennel határos feladat. A segítségkérés pedig akkor a legkevésbé hatékony, ha az utolsó pillanatban szánja rá magát az ember. Megfelelő előrelátással azonban felkészülhet a váratlan helyzetekre, és biztosíthatja gazdálkodása fenntartható fejlődését. Hogyan?

Minden gazdálkodás célja a biztonságos működés megteremtése. Ez azonban nem egyemberes munka. A számtalan feladat, elvárás, amellyel egy vállalkozás szembenézni kényszerül szerteágazó, ugyanakkor elmélyült szakismeretet kíván. Mégis sokan azt hiszik, nincs szükségük védőhálóra a biztonságos működéshez.

A Pató Pál úr-mentalitás veszélyét mindannyian ismerjük. Ráérünk arra még, majd segítséget kérek, ha valóban fennáll a veszély. Ráérünk arra még, majd keresek ügyvédet, ha már megindult a csődeljárás. Ráérünk arra még, majd felkutatok egy adószakértőt, ha kopogtatott a NAV. Pedig ez a lehető legkevésbé hatékony módszer, az esetek többségében nem kínál valódi segítséget az utolsó pillanatban kapott mentőöv. A túlkésőn észbe kapott vállalkozónak nincsen ideje és lehetősége megtalálni azt a szakértőt, aki a problémáját valóban orvosolni tudná.

Ennek a csapdának a kiküszöbölésére azonban már rendelkezésre áll egy lehetőség. Az EURO-ECO Csoport huszonhárom év tapasztalata alapján létrehozta a közösségi támogatáson alapuló Agrárvállalkozási Biztonsági Hálót, amely biztosítékokat kínál fel a gazdálkodók számára vészhelyzet esetére. A szolgáltatás keretében jogi- és adószakértői hálózathoz való hozzáférést kínálunk sorsfordító ügyek kezeléséhez, tulajdonostámogatást biztosítunk, ha akadályoztatás miatt egy cégvezető nem tudná intézni a vállalkozása ügyeit, illetve az előző két esetben felmerülő anyagi természetű nehézségek kiküszöbölésére pénzügyi mentőövet is rendelkezésre bocsátunk.

A kockázat minimalizálása érdekében az üzleti életben régóta kulcsfontosságú a megelőzés, ez alól a gazdálkodók sem képeznek kivételt!

Ha többet szeretne megtudni a fenntartható fejlődés és a biztonságos vállalkozásvezetés alappilléreiről, kövesse figyelemmel hírszolgáltatásunkat!

Tájékoztatás a fiatal gazda pályázat és a diverzifikációs támogatás egymástól eltérő céljáról 2016-11-24T15:15:48+00:00

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja a figyelmet, hogy a két intézkedés eltérő, egymást kizáró célokra irányul. Ezek a támogatások együttesen nem igényelhetők:

– VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása (a továbbiakban: diverzifikációs támogatás) 

– VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás (a továbbiakban: fiatal gazda pályázat)

Mindkét pályázati kiírás esetében 40.000 euronak megfelelő támogatási összeg nyerhető el, azonban a támogatás célja és a pályázati feltételek eltérőek, a következők szerint.

A „VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” pályázatban két célterület valamelyikére igényelhető a támogatás:

– a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítása (a továbbiakban: 1. célterület)

– a vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltató mikrovállalkozás indításának előmozdítása (a továbbiakban: 2. célterület)

Az 1. célterület esetében pályázat benyújtására jogosult a mezőgazdasági mikrovállalkozások számára feltétel a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év és ezen üzleti évben elért árbevételnek legalább 50 %-ban mezőgazdasági tevékenységből kell származnia.

 A 2. célterület esetében viszont nem előfeltétel a mezőgazdasági tevékenység folytatása, helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltatás nyújtására lehet mikrovállalkozást alapítani a Vidékfejlesztési Program fogalmi meghatározása szerinti vidéki térségben élő 18. életévét betöltött, cselekvőképes természetes személy számára, aki első ízben indít vállalkozást.

Ezzel szemben a „VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” pályázat esetében feltétel, hogy új vállalkozás induljon (ez a fenti 1. célterülettel ellentétes) valamint az, hogy a főtevékenység mezőgazdasági tevékenység legyen (ez pedig az előző 2. célterülettel ellentétes).

Jól látható tehát, hogy a fenti két pályázati felhívás egymással ellentétes feltételeket támaszt, eltérő támogatási célok alapján nyújt támogatási lehetőséget.

A diverzifikációs támogatásban két célterület közül lehet választani (vagy meglevő mezőgazdasági mikrovállalkozás bővítése új tevékenységgel, vagy teljesen új vállalkozás indítása), de mindkét esetben új, nem mezőgazdasági tevékenység indítása a cél. A támogatás lényege, hogy a mezőgazdasági tevékenység mellett több lábon állhassanak a meglevő vállalkozások, és hogy a vidéki térségek helyi szükségleteit kielégítő új vállalkozások induljanak.

Ezzel szemben a fiatal gazda pályázat keretében új mezőgazdasági vállalkozás indításához nyerhető el támogatás, mivel itt a támogatás célja kifejezetten a mezőgazdasági tevékenység ösztönzése.

Ezek a támogatások tehát együttesen nem igényelhetők, mivel egymástól eltérő pályázói kört céloznak.

(Forrás: www.mvh.gov.hu)

A források jelentős túligénylése miatt két vidékfejlesztési pályázat felfüggesztéséről döntött a Miniszterelnökség 2016-11-23T15:30:03+00:00

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság.

A „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című, 13,85 milliárd forint keretösszegű pályázatra a mezőgazdasági termelők, illetve magánszemélyek 2016. október 24-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésőbb 2016. november 24-ig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül.

Fontos kiemelni a pályázat kapcsán, hogy a beérkezett támogatási kérelmek előzetes értékelése során több esetben mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel, ami miatt Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár soron kívüli vizsgálatot rendelt el. Az Irányító Hatóság vizsgálja az ügy részleteit.

A „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás- hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című, mintegy 141 milliárd forint keretösszegű pályázat felfüggesztésére – melyre 2016. február 25-től nyújthatók be kérelmek – 2016. november 30-án 24 órától kerül sor.

A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.

A felfüggesztésről és a pályázati felhívások részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.

(Forrás: www. mvh.gov.hu)

A cukorrépa kvóta kivezetése éles versenyhelyzetet teremt 2017-06-22T12:23:18+00:00

A cukorrépa kvóta 2017. szeptember 30-i kivezetése nagyon éles versenyhelyzetet teremt – jelentette ki az agrárgazdaságért felelős államtitkár hétfőn a Fejér megyei Adonyban, ahol előadást tartott a cukorrépa ágazat helyzetéről egy termelői tanácskozáson.

Czerván György rámutatott: Magyarország a jövő év szeptemberének végéig 105,5 ezer tonna uniós cukorrépa kvótával rendelkezik, amit a kaposvári cukorgyár teljes mértékben kihasznál.

Miután a kvóta és a minimálár a díjakkal, illetékekkel együtt megszűnik, gyakorlatilag termeléskorlátozás sem lesz – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a meglévő kapacitások kihasználása mellett a változások mintegy 5 százalékos répacukor termelésnövekedést eredményezhetnek 2025-ig. Emellett az exportkorlátozások eltörlésével az Európai Unió nettó exportőrré válhat miközben most még nettó importőr.

Czerván György közös célnak nevezte a hazai cukorrépa termesztés stabilizálását. Hangsúlyozta, hogy ennek eléréséhez a hozamok fokozatos növelése és az öntözésfejlesztés alapvetően fontos, de gondolkodni kell a termelési- és logisztikai költségek racionalizálásán is.

Az államtitkár beszélt az idei év termelési adatairól is, amelyben kiemelte, hogy a termelés szerkezete alapvetően nem változott, a növénytermesztésen belül a cukorrépa termesztés körülbelül egy százalékot tesz ki. A múlt héten a mintegy 16 ezer hektárnyi cukorrépa 81 százaléka volt betakarítva és a hektáronként 65,3 tonnás eredmény nagyon jónak mondható – közölte.

Czerván György a közös uniós agrárpolitika keretében kifizetett, területalapú és zöldítési támogatásokról elmondta: a 2016-os jogalap alapján jövőre a cukorrépa termesztőknek 168 ezer forintot fizetnek hektáronként, az összesen 2,47 milliárd forintot december 1-jén kezdik utalni.

Szólt egy esetleges új, magyarországi cukorgyár megépüléséről is. Elmondta, eddig is lehetett volna építeni, számos koncepció érkezett be a minisztériumhoz, de az uniós kvóta miatt nem volt értelme a megvalósításnak. Úgy vélte, mostantól lenne értelme egy 60-100 milliárd forintos, zöldmezős beruházásnak, de csak abban az esetben, ha a legmodernebb termelési színvonalon dolgozna a gyár és a világpiaci árak is tartósan magasan maradnának.

Kovács Zsolt, a Magyar Cukor Zrt. termeltetésért felelős vezetője az MTI kérdésére elmondta, teljesen felborítja az eddigi rendszert a kvóta eltörlése, és a cukor árától függő cukorrépa árak kezdenek kialakulni. Hozzátette: az elmúlt év eladásai alapján 480-490 eurós cukorár alakult ki tonnánként, ehhez képest emelkedés várható.

Közölte, hogy a cég 2017-ben 500 eurós cukorárhoz tartozó cukorrépa árat kínál a gazdáknak, ami tonnánként 30 euró. Amennyiben a cukor ára tovább emelkedik, a 35 eurót is elérheti a répa felvásárlási ára a következő évben – tette hozzá.

(Forrás : MTI)

Kiirtanak minden baromfit Kiskunmajsán és Bugacon 2016-11-21T12:58:25+00:00

Minden baromfit leölnek a bugaci és kiskunmajsai madárinfluenza kitörések egy kilométeres körzetében a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében. Az intézkedés oka, hogy Kiskunmajsa közelében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma új állományból is kimutatta a vírust.

Az országos főállatorvos döntése alapján a bugaci és a kiskunmajsai madárinfluenza kitörések egy kilométeres körzetében minden állatot leölnek, függetlenül attól, hogy az állományok fertőzöttek-e – tudatta a Nébih az MTI-vel. Az intézkedés több tízezer állatot érint, a hatóság az érintett állattartókkal felvette a kapcsolatot. A gazdák állami kártalanításban részesülnek.

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében a múlt héten az országos főállatorvos Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében elrendelte a baromfi zártan tartását. Az előírás célja, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal történő érintkezés lehetősége.

Korábban az egész országra kiterjedően elrendelték a baromfitartó gazdaságok számára, hogy állataikat kizárólag teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etessék és itassák. A rendelkezés nem egyedülálló Európában: a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel hasonló döntést hozott Németország, Ausztria, Hollandia és Franciaország hatósága is, valamint Lengyelország, Dánia, Horvátország és Svájc is.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza mintegy két hónapja bukkant fel, a fertőzésveszély 2017 tavaszáig fennáll az Európai Unió területén. A récefélék vándorlási útvonala mentén található összes ország érintett. A vírus miatt már több Európai Unión kívüli ország tiltotta meg az exportot az érintett magyarországi megyéből vagy Magyarországról, köztük Kanada, Szerbia, a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hongkong és Szingapúr. A H5N8 vírustörzs a baromfiállományokra veszélyes, emberi megbetegedést nem okozott.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint az állami kártalanítás összegét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat biztosítja. A hatályos rendelet előírásai szerint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében a kormányhivatal rendeli el a járványügyi intézkedések, az állatleölés alkalmazását.

Az eljáró hatósági állatorvos a járványügyi intézkedések végrehajtásáról eljárási jelentést tesz. Az állatok forgalmi értékét becslési eljárással kell meghatározni, ezt a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan kezdi meg a hatósági állatorvos és legkésőbb a végrehajtás befejezését követő 15 napon belül fejezi be.

A Nébih intézkedik a kártalanítás összegének folyósításáról, a pénzt a kártalanítási határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizetik ki a tulajdonosnak. A tulajdonos kérelmére nagy létszámú állatállomány esetén a termelés mielőbbi beindítása érdekében részkártalanítási eljárást lehet lefolytatni. A részkártalanítás különösen akkor indokolt, ha szakértő igénybevétele miatt a becslési eljárás elhúzódik. A részkártalanítás összege a becsült teljes kártalanítás 50 százalékáig terjedhet.

(Forrás: www.agrarszektor.hu)

Támogatás a kezdetektől 2016-11-18T11:23:58+00:00

A hatékony gazdálkodásvezetés és a fenntartható fejlődés minden vállalkozó elsődlegescélkitűzése. Ezek megteremtéséhez a támogatás számos formája áll rendelkezésre. Vannak olyanok, amelyek anyagi természetűek, és akadnak olyanok is, amelyek előbbiek eléréséhez nyújt annak segédkezet valamint egyéb, a gazdálkodók igényeit szem előtt tartó segítséget kínálnak. Hogy pontosan mik ezek?

Minden aktuális probléma vagy felmerült kérdés esetén az ügyfélszolgálat jelenti az előszobát, az első kapcsolódási pontot egy adott cég és az ügyfél között. Kellemes hangú csevegésnél azonban jóval többről van szó: a hatékony ügymenet lebonyolításáról. Egy professzionális ügyfélszolgálat számos módon tudja támogatni egy kliens problémájának megoldását. A legfontosabb, hogy a megkeresést követően azonnal definiálja a problémát, ezzel pedig a helyes mederbe tereli a megoldáshoz szükséges eljárásokat.

De az ügyfelek is sokat tehetnek azért, hogy saját helyzetüket és ügymenetüket segítsék, ezzel pedig maximalizálják az eredményességet! Mire érdemes figyelni, ha ügyfélszolgálathoz fordulunk? A bejelentések kezeléséért elsődlegesen felelős munkatársak kérdéseikkel igyekeznek pontosítani a megkeresés tárgyát, de annál hatékonyabb lesz az ügykezelés, minél precízebb a probléma megfogalmazása az ügyfél részéről.

Az ügyfelek által benyújtott konkrét igények sokszor túlmutatnak az ügyfélszolgálati munkatársak hatáskörén, ugyanakkor az első körös professzionális problémakezelés rendkívül lerövidíti a megoldási folyamatokat. Célszerű megosztani minden olyan előzményt és dokumentumot is, amely az ügyfélszolgálat megkeresésének alapjául szolgál, így a folyamatba bevont szakértők már szélesebb körben tájékozódva és szinte azonnal tudják megkezdeni a munkájukat.

Az EURO-ECO Csoport a gazdálkodók eredményességének, vállalkozásuk fenntartható fejlődésének minél hatékonyabb elősegítését tűzte ki célul. Az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló tagjait 23 év tapasztalatát felhasználva kialakított, professzionális ügyfélszolgálati folyamataink segítik problémáik eredményes kezelése érdekében.  

Ha még több hasznos információt szeretne kapni, kövesse figyelemmel Hírszolgáltatásunkat! 

 
Tájékoztatás VP-AKG és VP-ÖKO támogatás, illetve az ÚMVP fiatalgazda támogatás képzési kötelezettségeiről 2016-11-17T11:06:50+00:00

Pályázati felhívás, illetve jogszabály-módosítás miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017. december 31-re változik.

Pályázati felhívás, illetve jogszabály-módosítás miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017. december 31-re változik.

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból történő Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (továbbiakban: VP-AKG) és Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés (továbbiakban: VP-ÖKO) jogcímekben támogatott ügyfeleknek képzésen kell részt venniük.

A pályázati felhívás a programalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.

Kérjük, figyeljék a http://www.szechenyi2020.hu/ oldalt, a pályázati felhívás módosításáról ott tájékozódhatnak!

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfeleknek kötelező képzésen kell részt venniük.

A hivatkozott jogszabály a jogalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.

(Forrás: www.mvh.gov.hu)

Jövőre várható a pályázati kifizetési dömping 2016-11-16T14:21:22+00:00

Idén még több mint százmilliárd forint kerettel tervez vidékfejlesztési pályázatokat megjelentetni a Miniszterelnökség – írta a Világgazdaság. 2017 tavaszáig minden felhívást megismerhetnek az érdeklődők.

November 10-ig negyvenegy pályázati felhívás jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, több mint 965 milliárd forint összegben – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ez azt jelenti, hogy a tárca e célra rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos, uniós forrásból származó keretének több mint 72 százalékát a gazdálkodók rendelkezésére bocsátotta. Ennek tükrében – tette hozzá az államtitkár – jó eséllyel teljesülhet a kormány által kitűzött határidő, amely szerint 2017 tavaszáig minden felhívást megismerhetnek az érdeklődők.– Idén még több mint százmilliárd forint értékben tervez a Miniszterelnökség vidékfejlesztési pályázatokat megjelentetni – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

Legutóbb november 8-án három új pályázatot ismerhettek meg a gazdálkodók, együttesen 24 milliárd forint keretösszegben. A kertészeti gépbeszerzést támogató felhívás keretében 18,08 milliárd forintra pályázhatnak. Az Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása című pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére irányul; a rendelkezésre álló összeg 4,72 milliárd forint. Az Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése címmel meghirdetett pályázat pedig 1,12 milliárd forint forrással járul hozzá a magyarországi erdészeti fafajok meglévő genetikai változatosságának és fafajaink evolúciós potenciáljának hosszú távú megőrzéséhez és fenntartásához – mutatott rá Kis Miklós Zsolt. Várhatóan még idén jelenik meg a Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás című pályázat is. Az elkülönített 1,80 milliárd forint keretösszegből jégesőkár megelőzésére szolgáló kollektív beruházásra vagy közjogi szerv által legalább egy megyére kiterjedő megoldásokra, például talajgenerátoros jégeső-elhárító megoldás létesítésére vagy továbbfejlesztésére, illetve felújítására igényelhető támogatás. (Részletesebben itt.)

Az államtitkár hozzátette: a vidékfejlesztési program keretéből eddig 77 milliárd forintot fizettek ki, ami egyébként még 2015-ös determináció. A korábbi terveknek megfelelően még idén lesznek előlegkifizetések is, például az agrár-környezetgazdálkodási programban, a kiutalt összeg pedig elérheti a 30 milliárd forintot. Kifizetések terén jövőre várható nagy dömping, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a szándék annak érdekében, hogy a 2020-ban lezáruló uniós ciklus végéig rendelkezésre álló vidékfejlesztési forrást 2018 végéig eredményesen felhasználhassák.

2016. 41-46. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

FM Rendeletek:

66/2016.

X. 12.

 Az egyes kedvezőtlen piaci helyzetben lévő agrárgazdasági ágazatok részére az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott átmeneti támogatásról

67/2016.

X. 13.

A 2016. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról

68/2016.

X. 13.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet alapján nyújtható átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2016. évi támogatások összegeinek megállapításáról

69/2016.

X. 14.

A 2016. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az erdőgazdálkodás tartamosságát és fejlesztését szolgáló körzeti erdőtervezési keretértékekről

71/2016.

X. 28.

A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról

72/2016.

XI. 3.

Az egyes közvetlen támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

Korm. rendelet

1537/2016.

X. 13.

A 2016–2030 közötti időszakra szóló Nemzeti Erdőstratégiáról

316/2016.

X. 24.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014.  (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról

1579/2016.

X. 24.

A Földművelésügyi Minisztérium fejezet fejezeti stabilitási tartaléka egy részének felhasználásáról

320/2016.

X. 25.

A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról

328/2016.

X. 28.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

AB határozat

18/2016.

X. 20.

AB határozat A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (2) bekezdése szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatóságának kizárásáról

OGY határozat:

26/2016.

X. 27

OGY határozat A „Földet a gazdáknak!” Programról

Törvények:

2016. évi

CVI. törvény

A „Földet a gazdáknak!” Programról

2016. évi

CVII. törvény

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról

MVH közlemények:

90/2016.

X. 19.

a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján a 2016/2017 borpiaci évben benyújtandó „egyéni terv” nyomtatvány közzétételéről szóló MVH közlemény

91/2016.

X. 27.

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 2016. június 10-i 2016/921/EU bizottsági rendeletben meghatározott 3000 (háromezer) tonna tagállami termékmennyiségi keret kimerüléséről

92/2016.

X. 28.

Az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet szerinti támogatás kifizetése iránti kérelem benyújtásáról szóló 128/2015. (X. 26.) számú MVH közlemény módosításáról

93/2016.

X. 26.

a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet szerint a 2017. pénzügyi évben kifizethető támogatási keretösszegről szóló MVH közlemény

94/2016.

X. 27.

a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján a 2017. pénzügyi évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről szóló MVH közlemény

95/2016.

X. 27.

az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében – egyes kedvezőtlen piaci helyzetben lévő agrárgazdasági ágazatok részére – nyújtott átmeneti kamat-, kezelési költség-, kezességi díj támogatások lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

96/2016.

X. 27.

az egyes kedvezőtlen piaci helyzetben lévő mezőgazdasági vállalkozások részére az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott átmeneti támogatáshoz kapcsolódó költségtámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

97/2016.

XI. 3.

a közönséges búza 2016/2017. gazdasági évben rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról

98/2016.

XI. 8.

az anyakecsketartás csekély összegű támogatásáról szóló 26/2014. (XI. 20.) FM rendelet szerinti támogatás igénybevételéről

Kedvezően változik a zöldítés néhány szabálya. 2016-11-14T15:09:44+00:00

Fontos határidő közeledik azoknak a gazdálkodóknak, akik termeléshez kötött szemes-fehérjetakarmánynövény termesztés támogatást igényeltek.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a 2015-ös és 2016-os év gazdálkodói tapasztalatai alapján felülvizsgálta, és módosította a zöldítési feltételeket tartalmazó rendeleteket, köztük az ökológiai jelentőségű másodvetésekre vonatkozó jogszabályt. (10/2015. (III. 13.) és 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet)

Az FM korábban rögzítette, hogy a konyhakertként bejelentett területek terménydiverzifikációban külön növénykultúrának számítanak, függetlenül attól, hogy a konyhakertben milyen növényfajba tartozó növénykultúrákat termesztenek.

Az állandó gyepterület referencia arány folyamatos fenntartásának érdekében lefektettük azokat a szabályokat, amelyeket az esetlegesen elrendelendő visszaállítási eljárásban alkalmazni kell. Ha a bejelentett állandó gyepterületek teljes mezőgazdasági területhez viszonyított éves aránya alacsonyabb lenne az uniós jogszabályban megengedettnél, akkor azok a gazdálkodók visszaállításra kötelezhetőek, akik az aránycsökkenést megelőző két naptári évben állandó gyepet vagy állandó legelőt törtek fel. A visszaállítandó földterület mértékét a feltört gyepterület méretével arányosan kell megállapítani. A jelenlegi adatok alapján 2016/2017-ben nem kell a visszaállítási eljárást alkalmaznunk.

A másodvetésekre vonatkozóan könnyítés, hogy a tárgyév szeptember 30-ig betakarított vagy beforgatott másodvetést, ökológiai jelentőségű másodvetést vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetést a betakarítástól vagy beforgatástól számított tizenöt napon belül kell bejelenteni. A szeptember 30. után betakarított vagy beforgatott másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés betakarítási vagy beforgatási időpontját pedig a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig kell bejelenteni. A gazdálkodók számára további tehermentesítést jelent, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében eltöröltük a beforgatást megelőzően a tervezett beforgatás bejelentésének kötelezettségét. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó az ökológiai jelentőségű másodvetésre vonatkozóan valamely bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adminisztratív és helyszíni ellenőrzés megállapításai nem zárják ki az ökológiai másodvetés szabályszerűségét, akkor az MVH a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabhat ki.

A 2017. évi egységes kérelemig a 10/2015. (III. 13.) FM rendeletben további módosításokra kell számítani, mivel a mögöttes uniós jog is változik. Ezen túlmenően, kifejezetten a magyar gazdálkodók mozgásterének növelése érdekében, az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listáját kibővítjük olyan fajokkal, mint a négermag vagy a sziki kender. Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, egy 60 napos fenntartási időszakot írunk majd elő. A spárga és az óriás virágosnád a zöldítés szempontjából állandó kultúrának fog minősülni.

Fontos határidő közeledik a termeléshez kötött szemes fehérje-takarmánynövény termelőknek. A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet értelmében, a minimális hozam meglétét – a gazdálkodási napló vonatkozó betétlapjai mellett – a mezőgazdasági termelő az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztésének támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növények

          betárolása esetén a rendelet 9. melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal,

          a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén a számlával vagy felvásárlási jeggyel igazolhatja.

A dokumentumok másolatát a mezőgazdasági termelő köteles a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb tárgyév november 15-éig az MVH részére megküldeni.

(Forrás: www.mvh.gov.hu )

Sokoldalú támogatás vállalkozásának! 2016-11-11T13:14:50+00:00

Az agrárium területén sokan döntenek úgy, hogy egymagukban működtetik vállalkozásukat, mert úgy vélik, nincs szükségük segítségre egy gazdaság irányításához. A helyzet előnyei magukért beszélnek. De számolnak a hátrányokkal is? Létezik már olyan közösségi támogatás, melynek segítségével minden gazdálkodás gondoskodhat fenntartható fejlődéséről.

Mindent kizárólag magának termel az ember – ez például igen jól hangzik, ha számba vesszük az egyéni vállalkozásvezetés mellett és ellen felsorakoztatható érveket. A főnökkel sem lesz túl sok konfliktus, nyilván. Döntéseket hozni is egyszerűbb és sokkal gyorsabb is, ha az embernek nem szükséges kompromisszumokat kötnie, csak saját magával kell dűlőre jutnia.

Kínálkoznak ugyanakkor olyan érvek is, amelyekről később derül ki: komoly veszélyeket rejtenek magukban. Sok vállalkozó érzi úgy: egyedül az ő szakértelme megbízható, nincs is szüksége társa, vagy éppen külső szakértő segítségre ahhoz, hogy működtessen egy gazdaságot. Ennek a hozzáállásnak aztán mindig megvan a böjtje. Persze szélcsend idején nem hiányzik a támogatás, ugyanakkor nem hiába kulcsszó a megelőzés hosszú évtizedek óta! Ha csak akkor kapkodunk megoldás után, amikor már tényleg komoly a baj, az ritkán végződik jól. Váratlan betegség vagy baleset esetén például a vállalkozás első (és sok esetben egyetlen) emberének esélye sincs a vezetői teendőket értő kezekre bízni, hiszen ő az egyetlen a környezetében, akinek van rálátása és szakképzettsége a feladatok elvégzéséhez, a munka irányításához.

Egyébként sem reális elképzelés, hogy egyetlen személy képes minden típusú nehézséget kezelni. A gazdáktól nem elvárható, hogy tökéletesen tisztában legyenek mindennel, az agrárszektort érintő kérdésektől a jogi paragrafusokig. Az EURO-ECO Csoport éppen ezen megfontolások alapján hozta létre az Agrárvállalkozási Biztonsági Hálót, amely sorsfordító jogi- és adóügyi problémák kapcsán nyújt segítséget, akadályoztatás esetén tulajdonosi támogatást biztosít, valamint pénzügyi mentőövet is kínál, amennyiben az előző két eset okán arra szükség van. Mindezek mellett a cégcsoport fenntartható fejlődést biztosít vállalkozása számára, miközben az Ön által elért eredmények megőrzésében segít.

Ha még több információt szeretne kapni a közösségi támogatás előnyeiről, kövesse folyamatosan Hírszolgáltatásunkat!

Kertészet, időjárás, erdészet: újabb pályázatok jelentek meg. 2016-11-10T15:42:20+00:00

Három újabb pályázatot jelentetett meg az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Programban a Miniszterelnökség. A kertészeti gépbeszerzésekhez, a szélsőséges időjárás elleni védekezéshez és az erdészeti genetikai források megőrzéséhez nyújtanak támogatásokat.

Kertészeti gépbeszerzések

A kertészeti gépbeszerzéseket támogató pályázat keretösszege 18,08 milliárd forint. A felhívás elsősorban kertészeti tevékenységhez kapcsolódó munkagépek, eszközök beszerzését, önjáró betakarítógép, valamint maximum egy darab, legfeljebb 80 kW motorteljesítményű traktor vásárlását támogatja.

Időjárási szélsőségek

Az időjárási szélsőségekkel szembeni védekezést elősegítő pályázatra 4,72 milliárdot különítettek el. Az „Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása” című pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére irányul.

Erdészeti genetika

Az „Erdészeti genetikai erőforrások megőrzésér” 1,12 milliárd forintot szánnak. A cél, hogy meg lehessen őrizni a magyarországi erdészeti fafajok genetikai változatosságát.

A kertészeti gépekre és az időjárási szélsőségekkel szembeni beruházásokra 2016. december 19. és 2018. december 18. között lehet pályázni, a beérkezett támogatási kérelmek első értékelési szakasza 2017. január 19-én zárul. Az erdészeti genetika megőrzéséhez pedig első körben 2016. december 8. és 2016. december 16. között nyújthatók be kérelmek.

A most megjelent három pályázatra összesen mintegy 24 milliárd forintot fordít a Miniszterelnökség. A tárca tájékoztatása szerint máig összesen 41 pályázat jelent meg a Vidékfejlesztési Programban, és a tárca a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből eddig 966 milliárd forintot hirdetett meg. Az év hátralévő részében további pályázati felhívásokat tesznek közzé.

(Forrás: www.agrarszektor.hu)

December 2-ig lehet beadni az pályázatokat az új AKG-ra. 2016-11-09T15:31:52+00:00

November 2-tól egy hónapon keresztül lehet benyújtani a támogatási kérelmeket a Miniszterelnökség által meghirdetett új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programra. A 40 milliárd forint keretösszegű forrásra szőlő- és gyümölcsültetvényesek, illetve szántóföldön gazdálkodók pályázhatnak. Az elbírálás során az ültetvények esetében előnyt élveznek az eróziós, az aszályérzékeny, illetve a kedvezőtlen adottságú területek (KAT), a szántóföldön gazdálkodók közül pedig az állatállománnyal rendelkezők.

A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében tavaly hirdetette meg az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című programot, amelyhez 9500 gazdálkodó csatlakozott, mintegy 441 ezer hektáros területtel, összességében közel 190 milliárd forint értékben. Mivel a pályázatra majdnem háromszoros volt a túljelentkezés, a Miniszterelnökség 2016. szeptember 30-án – széles körű szakmai egyeztetést követően – új AKG-kiírást jelentetett meg, 40 milliárd forintos keretösszeggel. Az új AKG-programban rendelkezésre álló forrásból a szőlő- és gyümölcsültetvényesek számára 15 milliárd forintot, míg a szántófölddel rendelkezők számára 25 milliárd forintot különítettek el. Az öt éves kötelezettségvállalási időszak 2017. január 1-től kezdődik.

A támogatási kérelmek benyújtására 2016. november 2. és december 2. között van lehetőség, kizárólag elektronikus úton, az MVH weboldalán – áll a Miniszterelnökség közleményében. A határidő jogvesztő, a 2016. december 2. után benyújtott kérelmeket nem fogadják el.

Csaknem 37 ezer őstermelői igazolvány érvényessége törlődik december 31-én 2016-11-08T13:54:19+00:00

2015-ben csaknem 37 ezer őstermelői igazolványnál érvényesítettek 2017-es, illetve 2018-as betétlapot. Egy jogszabályi változás értelmében azonban a 2016. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2016. december 31-én hatályukat vesztik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az őstermelői jogviszony folyamatosságának megőrzéséhez legkésőbb az év végéig ki kell váltaniuk az új, plasztikkártya típusú igazolványt.

Tavaly – az akkori előírásoknak megfelelően – 36 754 igazolványnál érvényesítettek 2017-re és/vagy 2018-ra szóló értékesítési betétlapokat a NÉBIH által vezetett Őstermelő Nyilvántartásban. A 2016. január 1-jétől hatályos jogszabálynak megfelelően azonban a 2016 előtt kiváltott, barna színű, papír alapú igazolványok december 31-el hatályukat vesztik. Ez igaz azokra az igazolványokra is, amelyekhez 2017-es és/vagy 2018-as betétlapot is érvényesítettek az őstermelők.

Az új jogszabály alapján a NÉBIH automatikusan kivezeti a nyilvántartásból a hatályukat vesztett igazolványokat, amiről az őstermelőt nem kell külön értesítenie és az intézkedésről hatósági döntés sem születik. A rendeletnek megfelelően, illetve az új igazolványok kiadhatóságának érdekében, a hivatal a január 1-je előtt kiadott igazolványok 2017-re és/vagy 2018-ra érvényesített értékesítési betétlapjait is törölte a nyilvántartásból.

A hatóság felhívja az őstermelők figyelmét, hogy a folyamatos őstermelői jogviszony megőrzéséhez új, plasztikkártya formátumú őstermelői igazolványt kell kiváltaniuk a 2017-es évre. Ezt december 31-ig a bejelentett és érvényes lakcímkártyával igazolt állandó lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes NAK megyei ügyintéző szervezeténél, falugazdásznál kell kérvényezniük. Az igazolvány kiállítása és érvényesítése díjmentes. A falugazdászok címei és elérhetőségei itt megtekinthetők.

Az új igazolvány számos előnnyel jár: védett az esetleges hamisítás ellen, hozzájárul a tisztességes versenyhez és öt évig hatályos. Az új típusú őstermelői igazolvány egyben adathordozó is, a NÉBIH nyilvántartásában szereplő összes, az őstermelőre vonatkozó adat elérhető a hatóságok számára a kártya adattároló chipjén.

(Forrás: www.nebih.gov.hu)

Díjigazolási határidő a biztosítási díjtámogatásban! 2016-11-07T14:16:08+00:00

Az MVH felhívja a biztosított termelők figyelmét, hogy a biztosító, illetve az integrátor (aki több mezőgazdasági termelőt képviselve kötött támogatott mezőgazdasági biztosítási szerződést) csak abban az esetben állítja ki a díjfizetésről szóló igazolást, amennyiben a biztosítási díj megfizetésére tárgyév november 15-e előtt sor kerül.

Ezért javasolják, hogy a biztosítási díj teljes összegének megfizetéséről mihamarabb gondoskodjanak, ne hagyják az utolsó napokra a biztosítási díj kiegyenlítését. A díjhátralékos biztosítási szerződések ugyanis nem jogosultak a támogatásra!

Az egyéni mezőgazdasági biztosítási szerződések után támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat teljes körűen megfizeti a biztosító részére, amelyről a biztosító tárgyév november 15-éig – ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH honlapján elérhető elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen – díjfizetésről szóló igazolást állít ki.

Ún. integrátori szerződések esetében, ahol a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, a biztosított díjfizetéséről szóló igazolást a szerződő fél állítja ki.

Összefoglalva tehát a biztosított termelőknek a díj befizetésének igazolásával kapcsolatos teendője nincs.

Az igazolás feltöltésére nyitva álló időszak 2016. november 7 – 15.

Támogatás online térben 2016-11-04T14:05:12+00:00

A támogatásoknak számos formája létezik, ezek közé tartozik a közösségi támogatás is. Ennek előnye, hogy partnereink online regisztrációt követően, egy tudatos közösség tagjaként akár kedvezőbben érhetnek el szolgáltatásokat.

Az online tér számos előnnyel bír, többek között egyszerűsíti és megkönnyíti az ügyintézést. Az EURO-ECO Csoport is éppen ezt kívánta kihasználni, amikor megalkotta üzleti megoldásokat kínáló szolgáltatáscsomagját a fejlett piacgazdaság, a hálózati ismeretek és a közösségi szerveződések tapasztalatait felhasználva.

Olyan komplex rendszerről van szó, amelyen keresztül Ön számos segítséget vehet igénybe. Ha jogi- vagy adóügyi problémával szembesül, szakértői segítséget kínálunk, amennyiben akadályoztatva volna a munkavégzésben, átvesszük az üzletvezetéssel járó feladatokat, s ha a fenti két helyzet okán pénzügyi nehézségei adódnának, arra is kínálunk megoldást! Mindezt úgy, hogy az online regisztrációt követően egy közösség tagjaként biztosítunk Önnek hozzáférést szakértői hálózatunkhoz!

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Ha Önnek, mint online szerződött partnerünknek nehézsége adódik, online kapcsolatfelvétel után szintén a világhálón keresztül küldhet el minden, a problémával kapcsolatos dokumentumot szakértőnknek, ezzel rengeteg időt spórolva saját magának, egyszersmind meggyorsítva az ügy előmenetelét. A szakértőinkkel történő konzultáció természetesen már személyesen történik.

De miért is hasznos mindez az Ön vállalkozása számára? Az online kapcsolatfelvétel jóval gyorsabb, így nem szükséges napokat várni egy találkozó egyeztetéséig, ráadásul kényelmesebb is. A dokumentumok nyomban elküldhetők, így a személyes konzultáción már mindkét fél felkészülten ülhet asztalhoz, egyenesen a probléma gyökerére fókuszálva. Ha pedig egy szakértő csak akkor van alkalmazásban, amikor valóban szükség van rá, az komoly megtakarítást jelent, amelyet cégünk arra tud fordítani, hogy az Ön számára a lehető legmagasabb ár-érték arányú szolgáltatásokat kínálja!

Ha többet szeretne megtudni szolgáltatásainkról, kövesse nyomon hírszolgáltatásunkat!

Egységesítik a termények mintavételi eljárását 2016-11-03T13:02:16+00:00

Miniszteri rendeletben szabályozná a termények átvételéhez kapcsolódó mintavételi eljárás szabályait a Földművelésügyi Minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint még az idén vagy legkésőbb a jövő év első negyedében bevezethetik az új minősítési szabályokat. A rendszer egyértelműen meghatározza majd a termelő és a felvásárló feladatait is. Ha pedig a vizsgálati eredmények során vita merül fel a termelő és a kereskedő vagy a felvásárló közt, a termelői ellenminta vizsgálatával cáfolható a felvásárló által bemutatott vizsgálati eredmény. A minisztérium szerint az új rendszer nem jár majd többletfeladattal. A legnagyobb előnye, hogy a bizonyos felvásárlóknál előforduló tisztességtelen felvásárlói magatartást az ellenminta vizsgálatának lehetőségével ki lehet küszöbölni. Ennek köszönhetően a szántóföldi növények termesztésével foglalkozó gazdálkodók biztosak lehetnek abban, hogy milyen minőségű terményt adtak el, s így annak értékében is.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy korábbi képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy az átvevőhelyek egy részén bizonytalan és nehézkes volt az átadott termék minőségének pontos meghatározása és a minőségi problémák utólagos vitarendezési lehetősége is. Ennek oka, hogy egyszerre nagy mennyiségű áru jelentkezett a felvásárlóknál, a minőségi paraméterek meghatározására használt eszközök pedig elavultak vagy hiányoztak a telepről. A tárcavezető szerint ugyanakkor a növénytermesztési folyamat eredményességét a termés mennyisége mellett a minősége is alapvetően befolyásolja.

A tárca tájékoztatása szerint az új szabályozás mellett, amely megteremti a vitarendezéshez szükséges vizsgálatok egységes rendszerét, továbbra is használatban maradnak a legfontosabb növények minőségét meghatározó előírások. Ezek a termelő számára biztos pontot jelentenek, amihez viszonyítani tudják a saját termésüket, s ezzel felbecsülni a saját piaci lehetőségeiket. A miniszter az írásbeli válaszában kitért arra is, hogy a kialakítandó szabályozás nem terheli majd felesleges adminisztrációval az átvételi rendszert, és nem tartalmaz aránytalanságot sem a termelők, sem a felvásárlók részére.

Pótsa Zsófia, a gabonaszövetség főtitkára a Magyar Időknek elmondta: egyelőre nem ismerik az új szabályozás tervezetét. Ma a felvásárló a felhasználási céltól függően, elsősorban a feldolgozó által előírt követelményekhez igazodóan határozza meg az átvételi minőségi paramétereket, amihez a termelőknek alkalmazkodniuk kell. A felvásárlók és a termelők közti szerződések különbözők, ebben a leggyakrabban minden olyan paramétert rögzítenek, ami a minősítésre vonatkozik. Tapasztalatai szerint a gazdák és a felvásárlók közt valóban előfordulnak viták, ezt azonban független szakértői laborokban végzett minősítéssel a legtöbbször fel lehet oldani. Jelezte: jelenleg is szigorú előírások vonatkoznak a mintavételre és a minősítés szabályaira.

(Forrás: Magyar Idők)

Engedély nélküli állatgyógyászati termék forgalmazását tiltotta meg a NÉBIH 2016-11-02T11:39:26+00:00

A Klistier oldat rektális beöntéshez elnevezésű termék összes gyártási tételének forgalmazását megtiltotta a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága. A hatóság elrendelte a termék valamennyi tételének kivonását is a hazai piacról, egészen a felhasználói szintig.

A visszahívás oka, hogy a termék nem rendelkezett a vonatkozó rendelet által előírt forgalomba hozatali engedéllyel vagy nyilvántartásba vételi igazolással. Mivel a készítményt a humán gyógyszereket engedélyező hatóság (OGYÉI) sem regisztrálta – ami alapján kivételes esetben az úgynevezett kaszkád alapján alkalmazható lett volna állatokban –, a termék mindenfajta engedély nélkül volt jelen a hazai piacon.

A készítmény macskáknál súlyos mellékhatást is okozhat, amire volt is példa: dihidrogénfoszfát hatóanyag-tartalma miatt ennél az állatfajnál különösen veszélyes, adagolásának hiperfoszfatémia, hipokalcémia, hipoglikémia, hipotermia és az állat pusztulása lehet a következménye.

A hatóság felhívja az állatorvosok figyelmét, hogy ne használjanak engedéllyel vagy nyilvántartásba vételi igazolással nem rendelkező termékeket, mert ezek esetében nem bizonyított, hogy alkalmazásuk előnyei felülmúlják az azzal járó kockázatokat. A forgalomba hozatali engedély vagy a nyilvántartásba vételi igazolás száma megtalálható az engedélyezett, illetve nyilvántartásba vett termékek címkéjén.

(Forrás: www.nebih.gov.hu)

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 93/2016. (X. 26.) számú és a 94/2016. (X.27.) számú közleményei 2016-10-31T12:24:52+00:00

Megjelentek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 93/2016. (X. 26.) számú és a 94/2016. (X.27.) számú közleményei

93/2016. (X. 26.) számú közlemény:

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet szerint a 2017. pénzügyi évben kifizethető támogatási keretösszegről.

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 13. § (4) bekezdése értelmében az aktuális pénzügyi évre meghatározott támogatási keretösszeg változásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, amely a megváltozott keretösszegről közleményt tesz közzé.

Az agrárpolitikáért felelős miniszter által adott tájékoztatás alapján a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlására fordítható támogatási keret új összege a 2017. pénzügyi évben: 1 200 000 euró.

94/2016. (X.27.) számú közlemény:

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján a 2017.pénzügyi évre kifizethető támogatási keretösszeg közzétételéről.

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és  -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében az aktuális pénzügyi évre kifizethető támogatási keretösszegről az agrárpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, amely a keretösszegről közleményt tesz közzé.

Az agrárpolitikáért felelős miniszter által adott tájékoztatás alapján a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és -átállítási támogatására fordítható támogatási keret összege a 2017. pénzügyi évben: 27 303 000 euró.

A megfizethető ár nem pusztán egy kifejezés 2016-10-28T12:04:32+00:00

Korunk egyik súlyos tévedése, hogy hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tenni egy termék/szolgáltatás ára és annak minősége között. Pedig a hibás következtetés helyett egyetlen varázsszót kellene a szemünk előtt görgetnünk: ár-értékarány.

Hallották már a Chivas Regal whisky klasszikus példáját? A sokak által kedvelt nedű ezen márkáját vajmi kevesen ismerték, s még annyian sem fogyasztották. Mígnem a whiskygyártó kreatív csapata leleményes ötlettel állt elő: az ital árát magasan a konkurencia fölé emelték, s bár a minősége ugyanaz maradt, fogyasztóinak száma rohamos ütemben emelkedni kezdett. Mert a drágább mindig jobb – véljük általában.

A tézis helytálló voltára számtalan esetben cáfoltak már rá, tudvalévő: a minőség igazi mértékegysége az ár-értékarány. Az igazán mérvadó tehát nem az elkért összeg, hanem hogy kapunk-e méltányos értéket a pénzünkért.

A fenti példának éppen az ellenkezőjét kínáljuk a figyelmükbe! Vagyis magas minőségű szolgáltatást, a reális árnak a töredékéért, rendkívül jó ár-értékarányon. Hiszen a kis- és középvállalkozók számára olykor nagy nehézség, hogy valóban komoly jogi, adóügyi vagy vállalkozás-tulajdonosi gonddal szembesülve nem elérhetők számukra olyan szakemberek, akik a felmerült problémát eredményesen megoldhatnák. Ennek oka – amellett, hogy a vállalkozás-vezetők sokszor nem tudják, kihez forduljanak –, hogy nem engedhetik meg maguknak a súlyos megterhelést jelentő költségek kifizetését.

Az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló az ilyen helyzetekben felmerülő igény kiszolgálására jött létre. Amikor az EURO-ECO Csoport fejlett piacgazdasági mintára létrehozta a szolgáltatást, elsőszámú vezérlőelve az volt, hogy a kkv szektor képviselői számára elérhetővé tegyen egy kiemelkedő színvonalú jogi, adózási és vállalkozás irányítói szakértői hálózathoz való hozzáférést. Az AVBH egy csokorban kínál olyan magasan képzett szakembereket, akiknek szolgáltatásához jóval jutányosabb áron hozzáférhetnek a már szerződött ügyfelek, így biztosítva a vállalkozások és vállalatok számára a professzionális ügykezelést megfizethető módon. A kiemelt szakmai támogatáson túl, üzleti stresszhelyzetben hitelezési segítséget is biztosít az EURO-ECO Csoport saját pénzügyi intézménye, amikor az egyéb csatornák bezáródnak a bajban lévő partnerünk előtt.

Megvan, kiket támogatnak 2016-10-27T13:16:52+00:00

Összesen 281 projektnek ítélt oda támogatásokat trágyatárolók megépítésére a Vidékfejlesztési Programban (VP) a Miniszterelnökség. Csaknem háromszoros volt a túljelentkezés az 5,6 milliárd forintos pályázatra. A tárca megkezdte a támogatói döntések postázását.

Döntött a Miniszterelnökség arról, kik kaphatnak támogatást a trágyatárolók megépítésére kiírt VP-s pályázaton – derül ki a tárca közleményéből. A minisztérium tájékoztatása szerint csaknem háromszoros volt a túligénylés a mintegy 5,6 milliárd forint keretösszegű felhívásra. A Miniszterelnökség döntésével végül 281 projekt részesülhet támogatásban.

A nagyszámú érdeklődés miatt a Miniszterelnökség régiótípusonként, illetve üzemméretenként a támogatás odaítéléséhez szükséges minimum pontszámot vezetett be. A nyertes pályázatok közel 90 százaléka mikro-, kisvállalkozás és családi gazdaság. Az 1 275 000 euró STÉ-t meghaladó üzemméretű gazdaságok a rendelkezésre álló keretösszeg 10 százalékában részesülnek.

A támogatás célja, hogy az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak. Emellett fontos célkitűzés, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok, illetve az ammóniakibocsátás mértéke, a felszín alatti vizek minősége pedig javuljon.

A pályázati felhívás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatási lehetőséget, akik korábban nem tudták megépíteni az előírásoknak megfelelő trágyatárolókat. A támogatási kérelmeket benyújtó ügyfelek számára a támogatói döntések postázása megkezdődött, így napokon belül minden érintett megkapja az értesítést – közölte a Miniszterelnökség.

Társadalmi egyeztetésen „A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” című felhívás.

Elindult „A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” című (VP2-6.1.1-16 kódszámú) felhívás társadalmi egyeztetése.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. november 5. éjfélig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

https://www.palyazat.gov.hu/node/60339

(Forrás: www.agrarszektor.hu   , www.palyazat.gov.hu)

Hivatalosan is lezárták a földértékesítést 2016-10-26T12:47:04+00:00

Jóváhagyta az állami termőföldek értékesítésének lezárását a parlament, továbbá kimondta, az ebből származó 260-270 milliárd forintos bevételt adósságcsökkentésre kell fordítani.

Az Országgyűlés kedden elfogadta és lezárta a kormány „Földet a gazdáknak!”elnevezésű, állami termőföld-értékesítési programját. A törvényt benyújtó földművelésügyi miniszter és a nemzetgazdasági tárca vezetője sikeresnek minősítették a programot rámutatva: a nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazdának, mintegy harmincezer földművesnek biztosították a piaci áron történő földhöz jutást. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70 százaléka talált gazdára, átlagosan „tisztességes piaci áron”, hektáronként 1,4 millió forinton, vagyis a tavalyi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta, a kormány azt szerette volna, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: a helyben lakó magyar gazdáké. A program emellett azt is szolgálta, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokokkal szemben, továbbá a szigorú feltételeknek köszönhetően biztosítja a magyar föld magyar kézben maradását, vagyis, hogy az ne juthasson külföldi spekulánsok kezére. Megjegyezte, a programban ezért a törvényi előírásoknak megfelelően csak Magyarországon helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhatott legfeljebb 300 hektár földet.

A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával pedig az Országgyűlés kimondta, hogy az állami termőföldek értékesítéséből befolyó, várhatóan 260-270 milliárd forintos összeget alapvetően az államadósság csökkentésére kell fordítani.

(Forrás: MTI)

Enyhült a tejpiaci válság 2016-10-25T11:24:51+00:00

Eredményesnek bizonyulnak az európai uniós tejpiaci intézkedések, a termelés az idén egymilliárd literrel csökkent. A hazai piacon novembertől tíz százalékkal magasabb összeget fizet a kereskedelem a magyar tejtermékekért.

Úgy tűnik, eredményre vezetett az Európai Bizottság kezdeményezése: az előzetes várakozásokhoz képest több gazdálkodó élt a tejtermelés visszafogását célzó támogatással. Az unió tejtermelése egymilliárd literrel csökkent az idén, ennek nagy részét a legnagyobb piaci szereplőknek számító francia és német tejpiaci szereplők vállalták. Brüsszel a nyár elején készítette el a tejpiacon kialakult válság megoldását célzó intézkedéscsomagját. A mintegy 500 millió forintos kerettel elindított program része a termeléscsökkentést támogató konstrukció is. Erre a célra a teljes összeg közel harmadát, 150 millió eurót szánt a bizottság.

Az intézkedés lényege, hogy a termelők literenként 14 eurócentet kapnak, ha vállalják, hogy csökkentik a feldolgozóknak beszállított tej mennyiségét. Az érdeklődést azonban minden bizonnyal alulbecsülte a testület, jelen állás szerint a keret a tervezettnél jóval korábban kiürülhet.

– A januári vállalásokat még vélhetően ki tudja fizetni a bizottság, a februári és a márciusi támogatás finanszírozása azonban nem biztosított – mondta a Magyar Időknek Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Szerinte a termelés csökkenése mellett a növekvő export is segíti az uniós tejpiaci szereplőket. A Kínába szállított tejpor mennyisége jelentősen emelkedett az idén, ha marad az intenzív kereslet, az árak továbbra is jól alakulhatnak. Az EU-ban a tejpor termelése 5 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában, az éves export 2 százalékkal bővülhet.

Bár ma még valóban felfelé ívelnek az európai uniós piacon a tejárak, a kereskedők várakozásai szerint a drágulás a jövő év elején megállhat. Az úgynevezett azonnali piacon most 34-37 eurócentes áron (105-114 forint) kötnek szerződést a tej literenkénti átvételére a kereskedők, ez az ár a jövő év elején 28-29 centre (87-89 forint) mérséklődhet.

– Ma senki sem tudja, hogy az európai uniós tejpiacon milyen változások következnek be a jövőben. A kereskedők többsége ezért kizárólag novemberre hajlandó a mostani áron szerződést kötni – tette hozzá Mélykuti Tibor.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint a hazai felvásárlási árak is nőttek az elmúlt hónapban, a literenkénti 72 forint körüli szint azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Sőt, régiós szinten is sereghajtók vagyunk, a szomszédos Szlovákiában például átlagosan 26 eurócent (80 forint) a termelői ár.

A hazai kiskereskedők és a tejipar közti tárgyalások nemrég fordulóponthoz érkeztek, több bolthálózat is vállalta, hogy emelni fogja a tejtermékek átvételi árát. A feldolgozók ennek köszönhetően november elsejétől tíz forinttal magasabb árat kapnak a kész termékekért, így a termelőknek fizetett magasabb felvásárlási árat is emelni tudják.

Azt egyelőre nem látni, hogy a boltokban lesz-e áremelés, Mélykuti Tibor szerint azonban nagyobb drágulásra nem kell számítani.

– Az elmúlt időszakban hozzávetőlegesen 40 százalékkal csökkentek a felvásárlási árak, a boltok pedig 25-28 százalékkal olcsóbban jutottak a termékekhez, a fogyasztói árakban azonban ilyen mértékű csökkenést nem tapaszaltunk – emelte ki. Véleménye szerint a tej bolti árát akkor lehetne tartósan alacsonyan tartani – ami egyébként a fogyasztásra is ösztönzőleg hatna –, ha a jövő év elejétől nemcsak a friss tej, hanem az ultrahőkezelt és más kategóriába tartozó folyadéktej is az ötszázalékos adókulcs alá kerülne. Ezzel az intézkedéssel mindenki jól járna: a lakosság olcsóbban jutna az éves tejtermékfogyasztás felét kitevő áruhoz, a tejipar pedig magasabb áron adhatná át a kereskedelemnek az árut.

(Forrás: Magyar Idők)

Több mint kétezermilliárd forint jut gazdaságfejlesztésre 2016-10-24T12:48:58+00:00

Összesen 70,6 milliárd forinttal 2327,4 milliárdra nőtt az idén meghirdetni tervezett gazdaságfejlesztési pályázatok teljes keretösszege.

A portfolio.hu portál pénteken írt arról, hogy a kormány megemelte az ebben az évben meghirdetendő gazdaságfejlesztési pályázatok keretét, és az eddig ismert menetrendhez képest tíz új pályázati felhívás várható.

Az MTI-nek adott írásos válaszában a tárca közölte: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) teljes kerete mintegy 2600 milliárd forint, így az idén meghirdetendő keret a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus teljes hét évére jutó összeg csaknem 92 százalékát teszi ki. Az év végéig összesen 95 pályázati felhívás érhető el a GINOP keretében. Eddig 54 kiírás jelent meg, 33 esetében pedig már hirdettek nyertest.

Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a tárca tájékoztatása szerint kiemelte: jelentős keretemelkedés történt a kis- és középvállalkozások versenyképességének javításánál, az előzőhöz képest 34,5 milliárd forinttal magasabb a módosított keretösszeg. Ezzel 378,3 milliárd forint áll majd rendelkezésre az év végéig.

Két, korábban nagyon népszerű pályázati felhívás nyílik meg újra, módosított tartalommal ismét pályázni lehet majd a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak és kapacitásbővítő beruházásainak támogatására. Jelentős változás történt a pénzügyi eszközöknél is, 17,5 milliárd forinttal emelkedett a keretösszeg. Hamarosan nagy számban hirdetnek meg kombinált hiteltermékeket, illetve az első kockázatitőke-termékek is várhatóak még az idén – tette hozzá.

Rákossy Balázs úgy fogalmazott: a változtatások célja, hogy a piaci igényeknek leginkább megfelelő pályázati kiírások szülessenek, és az európai uniós források nagy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél a magyar gazdasági növekedés dinamikájának megőrzése, és ebben nagyon fontos szerepe van az uniós források hatékony felhasználásának.

(Forrás: MTI)

„Szükségünk van szakmai támogatásra” 2016-10-21T10:37:21+00:00

Mondta Béla miután elintéztünk neki egy majdnem elbukott 12 milliós támogatást. Egy jól működő társadalom a bizalomra épül. Minden szolgáltató egy kapocs a hálózatban, amely akkor hatékony, ha bízunk abban, hogy minden szereplő a lehető legnagyobb hozzáértéssel végzi a feladatát. 

Ha csőtörés van, kihívjuk a vízvezetékszerelőt, ha füstszagot érzünk, riadóztatjuk a kéményseprőt, és így tovább. A szakértők iránti bizalom segíti a mindennapjainkat, néha létezni sem tudnánk nélküle.

És éppen ebből fakad a szakértők iránti lelkes kutakodás is. Hányszor hangzott már el a kérdés: „tudsz egy jó adótanácsadót?”, „ismersz egy megbízható jogászt?”; mert ha a szakértőkben egyszer csalódunk, az a lelki megterhelésen túl a vállalkozás számára is nagy veszteségeket jelenthet.

Egy aktív vállalkozó naponta szembesül a ténnyel, hogy megbízható szakértői támogatás nélkül jottányit sem halad előre. Ott vannak persze a „csináld magad” abszolút hatékonyságát hirdető posztok és egyéb internetes tartalmak, amelyek a minden körülmények között használható mankó szerepében tetszelegnek. Az igazság ehhez képest, hogy az ilyen jellegű oldalak gyakran megbízhatatlanok, a források nem hitelesek, s ha még azok is volnának, felmerül egy elhallgatott hátulütő: hogy végső soron szakértőknek készülnek. Hiszen hiába a tartalom önmagában, annak alkalmazása, átültetése a gyakorlatba már szakismeretet igényel.

Minél kiterjedtebb a vállalkozás, annál összetettebbé válnak a feladatkörök. És lássuk be, a 21. század már nem kedvez a polihisztoroknak, a specializálódás idejét éljük! Ahogy nem műttetnénk meg a sérvünket egy fül-orr-gégésszel, úgy válóperes ügyvédet sem érdemes fogadni a vállalkozásunkat érintő adózási problémákkal kapcsolatban. Minden esetben megtalálni a legalkalmasabb hozzáértő személyt pedig költséges, időigényes, nem ritkán pedig – kiterjedt kapcsolati háló nélkül – egyenesen lehetetlen.

A megoldást egy megfizethető, kipróbált, garantáltan professzionális színvonalat képviselő szakmai hálózathoz való hozzáférés jelenti. Éppen olyan, mint amilyet az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló nyújt. Az EURO-ECO Csoport által kidolgozott átfogó szolgáltatás keretein belül az Ön számára elérhetővé válik minden valódi nehézséget jelentő ügyben az a szakértő, aki a leginkább kompetens a probléma sikeres rendezésében.  

Amennyiben Ön is bekapcsolná gazdálkodását ebbe a szakértői vérkeringésbe, a részletekért figyelje rendszeresen Szakmai Hírszolgáltatásunkat!

Agrár Széchenyi Kártya: támogatás a sertés- és a tejtermelőknek 2016-10-20T11:35:04+00:00

Az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak is kiterjesztette a kamat- és költségmentes hitelt a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A kedvezményt a december 31-ig benyújtott hiteligényléseknél lehet igénybe venni.

A jégkárt és fagykárt szenvedett agrárvállalkozások után a tárca a kedvezőtlen piaci helyzetben lévő tej- és sertéságazatokra is kiterjesztette az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódó teljes támogatás igénybevételének lehetőségét – közölte a KAVOSZ Zrt. Az állam az érintett agrárvállalkozásoknak a 2016. december 31-ig benyújtott hiteligénylések alapján megkötött, maximum 1 éves futamidejű szerződésekhez ad 100 százalékos kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatást. A gazdák nullaköltségű finanszírozása az egyéb költségek – például regisztrációs díj, bírálati díj, értékbecslés – együttes összegével megegyező támogatással válik lehetővé.

A KAVOSZ tájékoztatása szerint a támogatás állategységenként legfeljebb 500 000 forint, összesen legfeljebb 50 millió forint összegű hitelszerződéshez vehető igénybe. A hitelt azok a tejhasznú tehén, illetve sertéstartással foglalkozó vállalkozók is igényelhetik, amelyek már rendelkeznek Széchenyi Kártya, vagy Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitellel, és vállalják, hogy a korábbi tartozásukat az újonnan igényelt keretből kiegyenlítik.

A kacsolódó rendelet elérhető:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=197771.327643

(Forrás: www.agrarszektor.hu)

Már csak az új őstermelői igazolvány érvényes 2016-10-19T12:27:33+00:00

Közel 190 ezer új, kártya alapú őstermelői igazolványt juttatott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őstermelőknek az elmúlt hetekben. Október 1-től már csak ezek a kártyák érvényesek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeptember végéig megküldte az új típusú igazolványokat annak a 190 ezer mezőgazdasági őstermelőnek, akik július végéig megigényelték ezeket. Az új igazolvány számos előnnyel jár: hamisítás ellen védett és hozzájárul a tisztességes versenyhez, mindemellett tartósabb, így öt évig hatályos. Az új típusú őstermelői igazolvány egyben adathordozó is, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásában szereplő összes, az őstermelőre vonatkozó adat elérhető a hatóságok számára a kártya adattároló chipjén.

Az új kártyákkal a NAK célja többek között az, hogy erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és vásárlók közötti bizalmat, továbbá a termékek nyomon-követhetőségén keresztül támogassa az élelmiszerbiztonságot. Emellett a gazdaság fehérítését is elősegíti, ugyanis a hatóság általi célzott ellenőrzéseken túl immár a termelők, fogyasztók, felvásárlók is hozzáférhetnek az őstermelők legfontosabb adataihoz. Fontos hangsúlyozni, hogy az új rendszer a jogkövető őstermelők számára nem hátrányt, hanem egyértelműen előnyt jelent, növelve a csalók kiszűrésének hatékonyságát.

Azon őstermelők, akik igényelték, de valamilyen technikai ok miatt esetleg még nem kapták meg igazolványaikat, a NAK falugazdászaitól kaphatnak személyre szabott információt. Az immár új igazolvánnyal rendelkező őstermelőkön kívül ez év végéig a mintegy 100 ezer régi, papíralapú igazolvánnyal rendelkező őstermelőnek is igényelnie kell az új kártyát, ha 2017. január 1-jétől őstermelőként, jogfolytonosan kívánja folytatni tevékenységét. 2016. október 1-től már csak ezek a kártyák érvényesek a július végéig igényelt ideiglenes igazolványok helyett.

A NAK nyilvános őstermelői adatok lekérdezését lehetővé tevő okostelefonos alkalmazása és internetes felülete már szeptember elejétől elérhető. Segítségükkel a vásárló vagy üzleti partner le tudja kérdezni az őstermelő nevét, ellenőrizheti, hogy érvényes és hatályos igazolvánnyal rendelkezik-e. Az alkalmazás egyebek közt kilistázza az őstermelő által termesztett növények és az általa vadon gyűjthető termékek körét, továbbá azt is, hogy milyen állatokat tart, illetve milyen növényi és állati eredetű termékeket értékesíthet. Az ingyenes alkalmazás „Nemzeti Agrárgazdasági Kamara” néven érhető el a szoftveráruházakban, egyelőre androidos okostelefonokra, de rövidesen iOS készülékekre is letölthető lesz. Emellett a kamara internetes portálján is ellenőrizhetőek az őstermelői adatok. (A NAK témával kapcsolatos sajtóközleménye itt olvasható.)

A NAK felhívja az őstermelők figyelmét, hogy a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) kormányrendeletben foglaltakra. Eszerint, ha az ügyfél 2015-ben kiváltotta őstermelői igazolványát, amit kérésére a falugazdász 2017. december 31-ig érvényesített, akkor ez az igazolvány 2016. december 31-vel hatályát veszti annak ellenére, hogy 2017. évre vonatkozóan értékesítési betétlappal rendelkezik, az igazolványon az érvényesség vége dátumaként a 2017. december 31. szerepel.

Ezért kérik azon ügyfeleiket, akik még a régi, barna színű, papír alapú őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, hogy a 2016. október 1. és december 31. közötti időszakban keressék fel a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti illetékes falugazdász irodát az új őstermelői igazolvány igénylésével kapcsolatban, amennyiben 2017. január 1-jétől őstermelőként, jogfolytonosan kívánják folytatni őstermelői tevékenységüket. Tekintettel arra, hogy megközelítőleg százezer őstermelőt érint a fenti probléma, ezért kérik – az esetleges torlódások elkerülése érdekében -, hogy a lehető leghamarabb keressék fel az illetékes falugazdászt.

Az őstermelő egyidejűleg továbbra is csak egy hatályos igazolvánnyal rendelkezhet. Tehát rendelkezhet egy jelenleg hatályos igazolvánnyal és egy még nem hatályos, a következő évre kiadott, előremutató hatályú igazolvánnyal. A következő évre kiadott, előremutató hatályú igazolvány azon őstermelők számára fontos, akik jogfolytonosságukat biztosítani szeretnék. A következő évre kiadott, előremutató hatályú igazolvány csak annak az őstermelőnek a részére adható ki, aki rendelkezik a tárgyévben hatályát vesztő igazolvánnyal. Ez az őstermelő tárgyév október 1. és december 31. között kérelmezheti a következő évre kiadott, előremutató hatályú igazolványát. Az igazolvány hatályosságának vége az igazolvány hatályosságának évétől számított ötödik év vége.

A 2016-tól kezdődően kiadott igazolvány három helyett már öt évig hatályos, de továbbra is csak akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. A korábbi évektől eltérően a január 1. és március 20. között kiállított igazolványok január 1-jével visszamenőlegesen történő érvényesítése 2017. január 1-től megszűnik. Tehát a 2017-ben és az utána kiállított igazolványok esetében a kiadott igazolványok érvényességének kezdete a kiadás napja lesz.

(Forrás: www.nak.hu)

Megkezdődött a mezőgazdasági támogatások előlegeinek fizetése 2017-06-22T12:23:18+00:00

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az idei egységes területalapú támogatás és az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint az egységes területalapú támogatás keretösszege mintegy 224 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,9 millió hektár lehet, az október 17-étől kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 31 476 forint.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységre nyújtandó támogatás, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásához (Zöldítés) járó támogatás keretösszege csaknem 125 milliárd forint, a támogatható terület legfeljebb 4,9 millió hektár, az október 17-étől kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 17 559 forint.

A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának keretösszege meghaladja a 3,6 milliárd forintot, a támogatható terület nagysága legfeljebb 173,7 ezer hektár lehet, az október 17-étől hektáronként kifizethető előleg mértéke legfeljebb 14 722 forint.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások támogatási jogcímeire 2016. október 17. után kifizethető előleg maximális értékei:

Támogatás jogcíme

Az előleg maximális értéke

anyajuhtartás támogatás

5 197 Ft

anyatehéntartás támogatás

32 778 Ft

hízottbika-tartás támogatás

11 854 Ft

tejhasznú tehéntartás támogatás

71 372 Ft

rizstermesztés támogatás

147 922 Ft

cukorrépa termesztés támogatás

117 672 Ft

zöldségnövény termesztés támogatás

34 627 Ft

ipari zöldségnövény termesztés támogatás

38 788 Ft

gyümölcstermesztés támogatás

62 538 Ft

szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás

43 137 Ft

szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás

19 097 Ft

Ugyancsak megjelent a rendelet az átmeneti nemzeti támogatás jogcímeihez kapcsolódó 2016. évi támogatások összegeiről is, amely többek között tartalmazza a szarvasmarhatartáshoz, a tejtermeléshez, valamint az juhtenyésztőknek és a dohánytermesztőknek járó támogatásokat.

Jogcím

Bázisjogosultságként maximálisan igénybe vehető támogatás

Jogcím

Bázisjogosultságként maximálisan igénybe vehető támogatás

Hízottbikatartás támogatása

30 000 Ft

Anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása juhtej vagy juhtejtermék értékesítés esetén

15,50 Ft

Tejtámogatás

6,34 Ft

Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása

2 304 Ft

Anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása

25 750 Ft

Dohány termeléstől elválasztott támogatása Burley dohány termesztés esetén

253 571 Ft

Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása

30 000 Ft

Dohány termeléstől elválasztott támogatása Virginia dohány termesztése esetén

157 320 Ft

Anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása

18,60 Ft

   

A rendelet 8§-ának értelmében a támogatási keret túllépése esetén a megállapított támogatás összege – az érintett mezőgazdasági termelőnél a túllépés mértékével megegyezően – arányos visszaosztás alkalmazásával csökkentésre kerül.

(Forrás:www.nak.hu ,  www.njt.hu)

Nem kaphatnak támogatást a nem aktív gazdák 2016-10-17T13:09:35+00:00

A közvetlen támogatások kifizetésének feltétele az aktív mezőgazdasági termelő státusz megállapítása – közölte egy életbe lépett uniós rendelkezésre hivatkozva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete, valamint a 8/2015. (III.13.) FM rendelet bevezette az aktív mezőgazdasági termelő (aktív gazda) fogalmát, valamint meghatározta vizsgálatának folyamatát. Az aktívgazda-vizsgálatot azon ügyfelek esetében – hivatalból indított eljárás keretében – folytatja le a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), akik a 2016-ban nyújtottak be egységes kérelmet, valamint a Vidékfejlesztési Program egyes felhívásaira adtak be pályázatot.

A 8/2015. (III. 13.) FM rendeletben tételesen felsorolt feltételek alapján történik az aktív gazda státusz vizsgálata. Az egyes vizsgálati követelmények sorrendisége meghatározott. Figyelemmel a rendelet előírásaira, az elsődleges vizsgálati tényező a kizárt tevékenységek alapján történő kiszűrés, amely a jogszabály 1. és 2. számú melléklete alapján valósul meg. A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint támogatásra való jogosultságra kizáró ok, ha kérelmező

          állandó sport- és rekreációs terület-,

          ingatlanvállalat-,

          repülőtér-,

          vasúttársaság- vagy vízmű üzemeltetője.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik olyan fő- vagy melléktevékenységgel, amely kizártnak minősül, nem vizsgálják tovább.

Mentesül a kizárás alól az az ügyfél, aki az igénylést megelőző évben benyújtott egységes kérelem alapján ötezer euró vagy annál kevesebb közvetlen támogatásban részesült, valamint az a természetes személy, aki nem rendelkezik adószámmal.

A fent ismertetett kizáró okok valamelyikének fennállása esetén is részesülhet az ügyfél közvetlen támogatásban vagy egyes vidékfejlesztési támogatásban, azaz aktív gazdának minősülhet a 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglaltak bármelyikének való megfelelés esetén.

A rendelet 3. §-a az alábbiakról rendelkezik:

„(2) A kizárt mezőgazdasági termelő közvetlen támogatásban részesülhet, ha ellenőrizhető bizonyítékkal szolgál az alábbiak közül bármelyikre nézve:

a) a legutolsó lezárt pénzügyi évben a közvetlen támogatások éves összege eléri a nem mezőgazdasági tevékenységekből származó teljes bevételének legalább 5%-át,

b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet szerinti egységes kérelmen bejelentett, legalább húsz hektár nagyságú, megállapított mezőgazdasági területtel jogszerű földhasználóként rendelkezik, vagy

c) elsődleges üzleti tevékenysége mezőgazdasági tevékenység.”

Az aktív gazda követelményeinek való megfelelést ellenőrizhető bizonyítékkal kell alátámasztani, amelyek jelentős része az MVH nyilvántartásaiban szereplő adatok lekérdezésével és a közhiteles nyilvántartásokban rendelkezésre álló adatok alapján, az ügyfél bevonása nélkül hivatalból indult eljárásban vizsgálhatók. Azokban az esetekben, amelyek ellenőrzéséhez az ügyfél bevonása is szükséges, nyilatkozattételre felszólító végzés kiadásának van helye, illetve a nyilatkozatokat alátámasztó dokumentumokat helyszíni ellenőrzés során vizsgálja az MVH.

Amennyiben az ügyfél 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek a nyilatkozattétel alapján nem felel meg, nem jelent automatikus kizárást, mivel a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogszerű földhasználat vizsgálat még jelenleg folyamatban van. Ha az ügyfél nem nyújt be nyilatkozatot és a jogszerű földhasználat sem igazolható, akkor a rendelet szerinti vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a kizárt mezőgazdasági termelő nem aktív gazda, ennek következményeként pedig közvetlen támogatásra nem jogosult.

Az aktív gazda vizsgálattal kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket az alábbi elérhetőségeken keresztül juttathatják el az MVH részére: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu, valamint a www.mvh.gov.hu oldal kérdés-válasz menüjén keresztül (Aktív gazda kategória).

(Forrás: www.nak.hu)

Új megoldás az agrárvállalkozások támogatásában 2016-10-14T09:43:34+00:00

A kkv-k szerepe rendkívül fontos a gazdaság működésében, ennek ellenére számukra gyakran nem állnak rendelkezésre a megfelelő az erőforrások, amelyek a „nagyok” létét és fejlődését megkönnyítik. A célravezető válasz az EURO-ECO Csoportnak köszönhetően létrejött hálózati és közösségi megoldás, amelyhez immár Ön is csatlakozhat.

Ahogyan azt bizonyára Ön is tapasztalta, agrárvállalkozóként számtalan nehézséggel találja szembe magát a mindennapokban.  Egy jól szervezett, tervszerűen működő vállalkozás a szakmai kihívásokra felkészült lehet, ugyanakkor sajnos egyre gyakrabban merülnek fel nem várt, de vízválasztó jelentőségű – nem ritkán egy-egy kkv fennmaradásáról vagy bukásáról is döntő – nehézségek, amelyek felkészületlenül érhetik a tulajdonosokat és vezetőket.

  • Adózási és jogi természetű problémák gyakran akadnak egy-egy vállalkozás életében. Ezekre a felkészült vállalkozások megoldásokat találhatnak helyi szinten, de tapasztalatunk szerint időnként olyan nagy értékű és fontosságú ügyek keletkezhetnek, amelyeket csak magas minőségű, rutinos szakértők tudnak eredményesen kezelni.
  • A tulajdonos/vezető kényszerű nélkülözése hosszabb távon komoly fennakadást okozhat a vállalkozás működtetésében. Ha  egy kkv hónapokra kénytelen nélkülözni első számú emberét, az akár a teljes vállalkozás értékének elvesztését jelentheti.
  • A fentiek természetesen anyagi megterhelést is jelentenek, nem várt kockázat esetén pedig a banki hitelek is elérhetetlen távolságba kerülnek. 

Épp az ilyen akadályok kiküszöbölésére hoztuk létre az Agrárvállalkozási Biztonsági Hálót, az EURO-ECO Csoport most induló új szolgáltatását! Az AVBH kifejezetten az agrárvállalkozások igényeire szabva nyújt segítő kezet ügyfeleinek. Nem mindennapi közigazgatási-, jogi-, vagy adóügyi problémák megoldásához biztosít támogatást tulajdonosi partnereinek azok akadályoztatása esetén, és kínál mentőövet az előbbi két nehézség pénzügyi áthidalására.

Részletes információért látogasson el az eurofarm.hu honlapunkra, vagy lépjen kapcsolatba munkatársainkkal az alábbi telefonszámokon:

06 30/950 1589
06 30/463 4537

Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylése. 2016-10-13T09:53:49+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 87/2016. (X. 3.) számú közleménye az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet szerinti támogatások igényléséhez rendszeresített nyomtatványokról.

Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet alapján az elfogadott hazai állat-egészségügyi programok alapján kötelezően végrehajtandó,  vagy  a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  által elrendelt vagy az állatállományok állat-egészségügyi programjában szereplő intézkedések, monitoring vizsgálatok, tesztek és más szűrési intézkedések, gyógykezelések, immunizálások, illetve az ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges állategészségügyi szolgáltatások költségeihez vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

A támogatási kérelmek benyújtása:

A támogatási kérelmeket a közlemény 1. számú melléklete szerinti  N0170 jelű ”Támogatási kérelem – Főlapon” és a 2. számú melléklete szerinti N0171 jelű ”Támogatási kérelem – Betétlapon” a baromfifélékre, illetve az egyéb állatfajokra vonatkozóan  külön kell benyújtani,  a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig  postai  úton a  kedvezményezett telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal részére. 

Tárgyhónap: a támogatott szolgáltatás elvégzésének hónapja a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (1a) bekezdésében meghatározottak szerint.

Az N0171 jelű Betétlap a postai benyújtás mellett elektronikus úton (az eredeti excel formátumban) is elküldhető az alábbi

 –  e-mail címre: allategeszsegugy@mvh.gov.hu

 –  megnevezéssel: Engedélyes neve_tárgyhónap_állatfaj (egyéb/bfi)_ igényelt összeg.

A hivatkozott nyomtatványokhoz minden esetben csatolni kell a támogatott állat-egészségügyiszolgáltatásokról kiállított számlák másolatát, illetve a Rendelet 6. § (3a), (3b), (3c), továbbá (4) bekezdésében hivatkozott, C001 technikai kód alapján történő igényléskor:

– sertés állatfaj esetében jelen közlemény 3. számú melléklete szerinti N0172 jelű ”Nyilatkozat”eredeti példányát,

– baromfi állatfaj esetében a közlemény 4. számú melléklete szerinti N0173 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,

– szarvasmarha állatfaj esetében jelen közlemény 5. számú melléklete szerinti N0174 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,

– nyúl állatfaj esetében a Traces bizonyítvány vagy az „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” című nyomtatvány másolatát,

– vemhes üsző esetében a Rendelet 6. § (3c) bekezdése szerinti, a kezelő állatorvos által kiállított igazolás eredeti példányát.

A közlemény és a mellékletek elérhetők:

https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/87-2016-x-3-szamu-mvh-kozlemeny

(Forrás: www.mvh.gov.hu)

Októbertől igényelhető a tenyészkoca állatjóléti támogatás kifizetése! 2016-10-12T14:36:05+00:00

A tenyészkoca állatjóléti támogatás II. tárgynegyedéves kifizetését azon ügyfelek igényelhetik, akik rendelkeznek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016/2017. támogatási évre vonatkozó támogatási kérelmet jóváhagyó / részben jóváhagyó határozatával.

A II. tárgynegyedévre vonatkozó kifizetési kérelmet a tenyészkoca állatjóléti támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III. 11.) FM rendelet alapján 2016. október 1. és 31. között kell benyújtani az MVH-hoz a 17/2016. (II. 29.) számú MVH Közlemény melléklete szerinti N0632 és N0633 számú nyomtatványokon, az előírt mellékletek csatolásával. Figyelemmel arra, hogy a benyújtási időszak utolsó napja és az azt követő nap is munkaszüneti nap, a kifizetési kérelmet legkésőbb 2016. november 2. napján még postára lehet adni.

A közlemény mellett a kitöltést elősegítő Segédlet, továbbá a Rendeletben előírt igazolások és jegyzőkönyvek elkészítéséhez felhasználható minták szintén elérhetőek a közlemény mellékleteként az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu).

Az intézkedés célja, hogy vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek azon gazdálkodók, akik az előírásokon túlmutató, jobb tartási körülményeket biztosítanak a tenyészkocák tartása során.

A közlemény és a módosítás elérhető:

https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/17-2016-ii-29-szamu-mvh-kozlemeny

https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/37-2016-iv-19-szamu-mvh-kozlemeny

(Forrás: www.mvh.gov.hu)

Már csak az új őstermelői igazolvány érvényes 2016-10-11T14:03:25+00:00

Közel 190 ezer új, kártya alapú őstermelői igazolványt juttatott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őstermelőknek az elmúlt hetekben. Október 1-től már csak ezek a kártyák érvényesek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeptember végéig megküldte az új típusú igazolványokat annak a 190 ezer mezőgazdasági őstermelőnek, akik július végéig megigényelték ezeket. Az új igazolvány számos előnnyel jár: hamisítás ellen védett és hozzájárul a tisztességes versenyhez, mindemellett tartósabb, így öt évig hatályos. Az új típusú őstermelői igazolvány egyben adathordozó is, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásában szereplő összes, az őstermelőre vonatkozó adat elérhető a hatóságok számára a kártya adattároló chipjén.

Az új kártyákkal a NAK célja többek között az, hogy erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és vásárlók közötti bizalmat, továbbá a termékek nyomon-követhetőségén keresztül támogassa az élelmiszerbiztonságot. Emellett a gazdaság fehérítését is elősegíti, ugyanis a hatóság általi célzott ellenőrzéseken túl immár a termelők, fogyasztók, felvásárlók is hozzáférhetnek az őstermelők legfontosabb adataihoz. Fontos hangsúlyozni, hogy az új rendszer a jogkövető őstermelők számára nem hátrányt, hanem egyértelműen előnyt jelent, növelve a csalók kiszűrésének hatékonyságát.

Azon őstermelők, akik igényelték, de valamilyen technikai ok miatt esetleg még nem kapták meg igazolványaikat, a NAK falugazdászaitól kaphatnak személyre szabott információt. Az immár új igazolvánnyal rendelkező őstermelőkön kívül ez év végéig a mintegy 100 ezer régi, papíralapú igazolvánnyal rendelkező őstermelőnek is igényelnie kell az új kártyát, ha 2017. január 1-jétől őstermelőként, jogfolytonosan kívánja folytatni tevékenységét.

A NAK nyilvános őstermelői adatok lekérdezését lehetővé tevő okostelefonos alkalmazása és internetes felülete már szeptember elejétől elérhető. Segítségükkel a vásárló vagy üzleti partner le tudja kérdezni az őstermelő nevét, ellenőrizheti, hogy érvényes és hatályos igazolvánnyal rendelkezik-e. Az alkalmazás egyebek közt kilistázza az őstermelő által termesztett növények és az általa vadon gyűjthető termékek körét, továbbá azt is, hogy milyen állatokat tart, illetve milyen növényi és állati eredetű termékeket értékesíthet. Az ingyenes alkalmazás „Nemzeti Agrárgazdasági Kamara” néven érhető el a szoftveráruházakban, egyelőre androidos okostelefonokra, de rövidesen iOS készülékekre is letölthető lesz. Emellett a kamara internetes portálján is ellenőrizhetőek az őstermelői adatok.

A NAK felhívja az őstermelők figyelmét, hogy a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) kormányrendeletben foglaltakra. Eszerint, ha az ügyfél 2015-ben kiváltotta őstermelői igazolványát, amit kérésére a falugazdász 2017. december 31-ig érvényesített, akkor ez az igazolvány 2016. december 31-vel hatályát veszti annak ellenére, hogy 2017. évre vonatkozóan értékesítési betétlappal rendelkezik, az igazolványon az érvényesség vége dátumaként a 2017. december 31. szerepel.

Ezért kérik azon ügyfeleiket, akik még a régi, barna színű, papír alapú őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, hogy a 2016. október 1. és december 31. közötti időszakban keressék fel a bejelentett lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti illetékes falugazdász irodát az új őstermelői igazolvány igénylésével kapcsolatban, amennyiben 2017. január 1-jétől őstermelőként, jogfolytonosan kívánják folytatni őstermelői tevékenységüket. Tekintettel arra, hogy megközelítőleg százezer őstermelőt érint a fenti probléma, ezért kérik – az esetleges torlódások elkerülése érdekében -, hogy a lehető leghamarabb keressék fel az illetékes falugazdászt.

(Forrás: www.nak.hu)

Tájékoztatás a helyszíni ellenőrzések és szemlék megállapításairól 2016-10-10T11:59:24+00:00

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – mint kifizető ügynökség – adminisztratív és helyszíni vizsgálatokat végezhet, melyek célja a kérelemben megadott adatok és a jogszabályokban rögzített támogatási feltételek vizsgálata.

A helyszíni vizsgálatokról minden esetben jegyzőkönyv készül.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a helyszíni vizsgálat nem tár fel hibát, hiányosságot, azaz a folyamat ezen része alapján minden rendben van, úgy az még nem értékelhető a kérelem jóváhagyásaként.

Továbbá, amennyiben a helyszíni vizsgálat hibát, hiányosságot tár fel, az nem jelenti automatikusan a kérelem elutasítását, az ügyfél szankcionálását.

Ennek oka, hogy a döntések meghozatala során az eljáráshoz, kérelemhez kapcsolódó valamennyi ellenőrzés – ugyanúgy az adminisztratív, mint a helyszíni vizsgálat – eredményét figyelembe kell venni.

Az adott kérelemmel kapcsolatos jóváhagyást, elutasítást, szankciót minden esetben a kifizető ügynökség, illetve támogató szerv által kibocsájtott döntés, vagy határozat tartalmazza, nem a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv.

(Forrás: mvh.gov.hu)

Továbbiakban az elmúlt héten megjelent illetve módosult vidékfejlesztési pályázatokról olvashatnak:

          Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” című (VEKOP-4.2.1-15 kódszámú) felhívás.

https://www.palyazat.gov.hu/vekop-421-15-lhelyek-s-fajok-termszetvdelmi-helyzetnek-javtsa-a-termszetvdelmi-bemutats-infrastruktrjnak-fejlesztse

          Társadalmi egyeztetésen az Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel (GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú) című felhívás tervezete.

https://www.palyazat.gov.hu/node/60075

Gazdaságfejlesztési Nap 2016. október 19. a támogatásokról, EURO-ECO Partnereknek! 2016-10-07T12:08:45+00:00

A támogatások és pályázatok megalapozott információk és megfelelő előkészítő munka segítségével szolgálják igazán az agrárvállalkozások érdekeit. Felkészült szakértőink támogatást nyújtanak abban, hogy a forrásokat mindig reális és biztonságos keretek között tudja bevonni vállalkozásába. Hálózatunk tagjaként a lehetőségekről első kézből értesülve, kockázatmentes szakértői protokollok felhasználásával készülhet fel a támogatott fejlesztések megvalósítására.

Mint azt korábban jeleztük, a jövőben rendszeresen fórumokat szervezünk az EURO-ECO Csoport partnereinek, amely alkalmakkal a gazdasági tevékenységek fejlesztési lehetőségeire fókuszálunk.

A soron következő eseményt az agrártámogatások témakörének szenteljük. A résztvevők az MVH neves szakértőitől kaphatnak közvetlen információkat a jelenlegi és a tervezett támogatási/pályázati folyamatokról.

A szakmai nap helyszíne: az EURO-ECO Csoport törökbálinti regionális központja. Az időpont 2016. október 19., szerda (tervezetten) 11-16 óráig, közvetlen, közös szakmai konzultációt biztosító vendéglátással.

A részvételt a termünk befogadóképessége miatt 65 főben kell limitálnunk!

Kérjük, amennyiben tájékozódni szeretne a legfrissebb támogatási információkról, előzetes részvételi igényét küldje meg az ugyfelszolgalat@euroeco.net e-mail címre! Az előzetesen regisztrálóknak részletes, a programot tartalmazó meghívót küldünk.

 
El kell kezdeni az aktuális mezei pocok fertőzöttség felmérését 2016-10-06T10:40:47+00:00

Egyes megyékben az utóbbi hetekben növekedés tapasztalható a mezei pocok (Microtus arvalis) egyedszámában. Főleg Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében gócosan ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban nőtt a kártevők száma, ami már fokozott figyelmet és intézkedést igényel. A NÉBIH felhívja mind a növényvédelmi szakemberek, mind a termelők figyelmét, hogy a pontos károsító-helyzet ismerete és a kármegelőzés érdekében mielőbb kezdjék el a fertőzöttség felmérését.

Fontos, hogy a felmérést ne csak a veszélyeztetett területeken, hanem azokon a táblákon is elvégezzék, ahol tavaly nem volt mezei pocok kártétel. A rezervoár területekre (az évelő pillangósokra és a ruderális területekre) fordítsanak különös figyelmet. A magas egyedszám fokozott veszélyt jelent az őszi vetésekre és az állókultúrákra.

A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, a védekezési kötelezettséget jogszabály írja elő. A helyi védekezés szükségességéről a felmérés eredménye alapján kell dönteni. A védekezési mód megválasztásakor és a kezelések végrehajtásakor kövessék az integrált növényvédelem elvét: ne csak a növényvédő szeres, csalétkes védekezésre gondoljanak, a megfelelő mélységű talajművelés, a ragadozó madarak számára kihelyezett ülőfák is nagy segítséget jelentenek a túlnépesedés megelőzésében, mérséklésében.  Mivel kedvező körülmények, száraz őszi időjárás esetén tovább növekedhet a kártevő egyedszáma, ezért a továbbiakban is elengedhetetlen a folyamatos odafigyelés és a hatékony intézkedés.

A védekezés lehetséges eszközeiről a NÉBIH honlapján további információkat olvashatnak az alábbi linken: http://portal.nebih.gov.hu/-/felhivas-a-mezei-pocok-fertozottseg-felmeresere-es-a-vedekezesre

A károsító-helyzet felméréséhez és a védekezéshez szükség szerint vegyék igénybe növényorvos, növényvédelmi szakember irányítását.

(Forrás: www.nebih.gov.hu)

2016.37-40. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

FM rendeletek:

59/2016.

IX. 14.

A közösségi agrármarketing támogatások felhasználásának részletes feltételeiről

60/2016.

IX. 14.

Az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet módosításáról

61/2016.

IX. 15.

A GMO-mentességre utaló jelölésről

62/2016.

IX. 16.

A magyar ebfajták körének megállapításáról és genetikai fenntartásuk rendjéről

63/2016.

IX. 16.

A beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatás igénybevételének feltételeiről

64/2016.

IX. 19.

Egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

65/2016.

IX. 21.

 A földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrárágazati tárgyú támogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról

Korm. rendeletek:

285/2016.

IX. 21.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósuló egyes vízgazdálkodási célú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

289/2016.

IX. 22.

Az egyes vízgazdálkodási és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1523/2016.

IX. 27.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról

MVH közlemények:

80/2016.

IX. 14.

az eljárásbeli jogutódlás bejelentésének szabályairól

81/2016.

IX. 16.

A beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatás

82/2016.

IX. 21.

a sovány tejpor magántárolási támogatásáról szóló MVH közlemény módosítása

83/2016.

IX. 21.

a 2016/2017. tanévi iskolagyümölcs-program keretében a köznevelési intézményekbe szállítható termékekről és termékmennyiségekről

84/2016.

IX. 21.

az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról szóló 50/2012. (V. 25.) VM rendelet szerinti, a 2016/2017. tanévre vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok közzétételéről

85/2016.

IX. 28.

Az óvoda-, és iskolatej program szabályozásáról szóló 19/2015. (IV. 24.) FM rendelet módosításáról szóló 60/2016. (IX. 14.) FM rendelet alapján a 2016/2017. tanévre jóváhagyott szerződéssel nem rendelkező intézményekre vonatkozó szállítási szerződés jóváhagyása iránti kérelem benyújtásáról

86/2016.

IX. 29.

sovány tejpor rögzített áron történő felvásárlása

87/2016.

X. 3.

az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet szerinti támogatások igényléséhez rendszeresített nyomtatványokról

Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének feltételei. 2016-10-04T13:50:14+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 87/2016. (X. 3.) számú közleménye az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet szerinti támogatások igényléséhez rendszeresített nyomtatványokról.

A támogatási kérelmek benyújtása:

A támogatási kérelmeket a közlemény 1. számú melléklete szerinti  N0170 jelű ”Támogatáskérelem – Főlapon” és a 2. számú melléklete szerinti  N0171 jelű ”Támogatási kérelem Betétlapon”  a baromfifélékre, illetve  az  egyéb állatfajokra vonatkozóan  külön kell benyújtani,  a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig  postai  úton a  kedvezményezett telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal részére. 

Tárgyhónap: a támogatott szolgáltatás elvégzésének hónapja Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (1a) bekezdésében meghatározottak szerint.

Az N0171 jelű Betétlap a postai benyújtás mellett elektronikus úton (az eredeti excel formátumban) is elküldhető az alábbi

 – e-mail címre: allategeszsegugy@mvh.gov.hu

 – megnevezéssel: Engedélyes neve_tárgyhónap_állatfaj (egyéb/bfi)_ igényelt összeg.

A hivatkozott nyomtatványokhoz minden esetben csatolni kell a támogatott állat-egészségügyi szolgáltatásokról kiállított számlák másolatát, illetve a Rendelet 6. § (3a), (3b), (3c), továbbá (4) bekezdésében hivatkozott, C001 technikai kód alapján történő igényléskor:

          sertés állatfaj esetében jelen közlemény 3. számú melléklete szerinti N0172 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,

          baromfi állatfaj esetében a közlemény 4. számú melléklete szerinti N0173 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,

          szarvasmarha állatfaj esetében a közlemény 5. számú melléklete szerinti N0174 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,

          nyúl állatfaj esetében a Traces bizonyítvány vagy az „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” című nyomtatvány másolatát,

          vemhes üsző esetében a Rendelet 6. § (3c) bekezdése szerinti, a kezelő állatorvos által kiállított igazolás eredeti példányát.

A közlemény pontos szövege és nyomtatványok elérhetők:

https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/87-2016-x-3-szamu-mvh-kozlemeny

Megjelent az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című felhívás 2016-10-03T14:54:34+00:00

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című (VP-4-10.1.1.2.-16 kódszámú) felhívás.

A támogatási kérelem benyújtására 2016. november 2. és 2016. december 2. között van lehetőség.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 40 milliárd Ft.

A pályázati felhívás és a segédletek elérhetők:

https://www.palyazat.gov.hu/vp-4-10112-16-agrr-krnyezetgazdlkodsi-kifizets-1

További pályázatok

KEHOP-4.1.0 – Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése

https://www.palyazat.gov.hu/kehop-410-lhelyek-s-fajok-termszetvdelmi-helyzetnek-javtsa-a-termszetvdelmi-kezels-s-bemutats-infrastruktrjnak-fejlesztse

Módosult pályázati felhívások:

A Széchenyi 2020 keretében megjelent „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” című (KEHOP-4.1.0 kódszámú) kiemelt Felhívás.

https://www.palyazat.gov.hu/kehop-410-lhelyek-s-fajok-termszetvdelmi-helyzetnek-javtsa-a-termszetvdelmi-kezels-s-bemutats-infrastruktrjnak-fejlesztse

Széchenyi 2020 keretében megjelent „Erdősítés támogatása” című (VP5- 8.1.1-16 kódszámú) felhívás, Erdősítés támogatása című felhívás.

https://www.palyazat.gov.hu/vp5-811-16-erdsts-tmogatsa

Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével” című (VP2-4.1.3.2.-16 kódszámú) felhívás,

https://www.palyazat.gov.hu/vp-2-4132-16-kertszet-korszerstse-ltetvnytelepts-tmogatsra-ntzs-kialaktsnak-lehetsgvel

Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével” című (VP2-4.1.3.1.-16 kódszámú) Felhívás,

https://www.palyazat.gov.hu/vp-2-4131-16-kertszet-korszerstse-veg-s-fliahzak-ltestse-energiahatkonysgnak-nvelse-geotermikus-energia-felhasznlsnak-lehetsgvel

Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kertészet korszerűsítése – Gyógynövény termesztés” című (VP2-4.1.3.3-16 kódszámú) Felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/vp2-4133-16-gygynvny-termeszts

Széchenyi 2020 keretében megjelent „Kertészet korszerűsítése – gombaházak – hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak – hűtőházak korszerűsítése” című (VP5-4.1.3.4-16 kódszámú) Felhívás,

https://www.palyazat.gov.hu/vp2-4134-16-gombahzak-hthzak-ltrehozsra-meglv-gombahzak-hthzak-korszerstse

Társadalmi egyeztetésen a következő hamarosan megjelenő pályázati felhívások vannak:

 „Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás” című (VP3-5.1.1.2-16 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59967

„Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése” című (VP4-4.4.2.1-16 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59945

„Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása” című (VP5-8.2.1-16 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59949

„A fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzése” című (MAHOP-2.3-2016 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59937

„Termelési célú beruházások támogatása – erőforrás-hatékonyság, a vízfogyasztás és vegyszerfelhasználás csökkentése, a vízfelhasználást minimalizáló rendszerek” című (MAHOP-2.4-2016 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59941

„Az akvakultúrába történő termelési célú beruházások támogatása” című (MAHOP-2.2-2016 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59933

„Erdő-környezetvédelmi kifizetések” című (VP4-15.1.1-16 kódszámú) felhívás

https://www.palyazat.gov.hu/node/59923

Felfüggesztett pályázatok:

A Széchenyi 2020 keretében megjelent, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című (VP2-4.1.2-16 kódszámú) felhívás vonatkozásában, a kötelezettségvállalási keret kimerülésére tekintettel, a Felhívás 4.3. pontjában foglaltak és a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 53. § (1) bekezdése alapján az Irányító Hatóság a támogatási kérelmek benyújtásának lehetőségét 2016. október 5. napján, 24 órától felfüggeszti.

https://www.palyazat.gov.hu/vp2-412-16-kismret-termnytrol-szrt-s-tisztt-ptse-korszerstse-kismret-termnytrol-szrt-s-tisztt-ptse-korszerstse

Gazdaságfejlesztési Nap 2016. október 19. a támogatásokról, EURO-ECO Partnereknek! 2016-09-30T12:27:36+00:00

A támogatások és pályázatok megalapozott információk és megfelelő előkészítő munka segítségével szolgálják igazán az agrárvállalkozások érdekeit. Felkészült szakértőink támogatást nyújtanak abban, hogy a forrásokat mindig reális és biztonságos keretek között tudja bevonni vállalkozásába. Hálózatunk tagjaként a lehetőségekről első kézből értesülve, kockázatmentes szakértői protokollok felhasználásával készülhet fel a támogatott fejlesztések megvalósítására.

Mint azt korábban jeleztük, a jövőben rendszeresen fórumokat szervezünk az EURO-ECO Csoport partnereinek, amely alkalmakkal a gazdasági tevékenységek fejlesztési lehetőségeire fókuszálunk.

A soron következő eseményt az agrártámogatások témakörének szenteljük. A résztvevők az MVH neves szakértőitől kaphatnak közvetlen információkat a jelenlegi és a tervezett támogatási/pályázati folyamatokról.

A szakmai nap helyszíne: az EURO-ECO Csoport törökbálinti regionális központja. Az időpont 2016. október 19., szerda (tervezetten) 11-16 óráig, közvetlen, közös szakmai konzultációt biztosító vendéglátással.

A részvételt a termünk befogadóképessége miatt 65 főben kell limitálnunk!

Kérjük, amennyiben tájékozódni szeretne a legfrissebb támogatási információkról, előzetes részvételi igényét küldje meg az ugyfelszolgalat@euroeco.net e-mail címre! Az előzetesen regisztrálóknak részletes, a programot tartalmazó meghívót küldünk.

 
A nem teljesítők sem mentesülnek a kárenyhítési hozzájárulás befizetése alól! 2016-09-29T14:10:38+00:00

2016. szeptember 15-éig beérkezőleg kellett befizetnie a kárenyhítési hozzájárulást annak a közel 74 ezer mezőgazdasági termelőnek, akik a kárenyhítési kockázatközösség tagjai 2016-ban. Ebben az évben összesen 4,189 milliárd Ft befizetésével kell hozzájárulnia a kárenyhítési alaphoz a tagoknak, ez által az állami támogatásokkal és a korábbi évek forrás-maradványaival együtt nagyságrendileg 23,5 milliárd Ft képezheti a tárgyévi kiesések enyhítésére felhasználható forrást

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai alapján idén közel 60 ezer gazdálkodó tett eleget kötelezettségének határidőn belül, 3,54 milliárd Ft-tal hozzájárulva a kárenyhítési alaphoz. Ez az összeg megközelítőleg 85%-a a 2016. évi kötelező tagi hozzájárulásnak, ami kismértékű javulást mutat a 2015. évi 83% körüli mutatóhoz képest. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy az MVH kommunikációjában kiemelten kezelte ezt a témakört. Ennek megfelelően sajtóanyagokban, interjúkban és közvetlenül az ügyfeleknek szóló e-mailekben is felhívta a figyelmet a teendőkre és a befizetési határidőre.

Tudni kell, hogy azok sem mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, akik azt önként nem teljesítik, hiszen a meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amit az MVH bármely esedékes kifizetésből kompenzáció útján köteles visszatartani, vagy ha ez nem hajtható végre, akkor az adóhatóság köteles beszedni. Ugyanakkor a határidőben nem teljesítő gazdáknak azzal a szomorú következménnyel kell számolniuk, hogy az adott kárenyhítési év vonatkozásában a szabályozás alapján nem részesülhetnek kompenzációban.

(Forrás: mvh.gov.hu)

Új vidékfejlesztési pályázatok jönnek 2016-09-28T13:11:17+00:00

Az ősszel újabb pályázati dömping várható a Vidékfejlesztési programban, az év végéig mintegy 200 milliárd forint keretre jelennek meg kiírások.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára keddi háttérbeszélgetésén emlékeztetett: a 2014-2020 közötti programban 1300 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből 900 milliárd forintnyit már meghirdettek. A beérkezett pályázatok szerinte azt mutatják, jól mérték fel a pályázati területeket, hiszen a kiírások többségnél túljelentkezés van. Példaként említette, hogy jelentős a túljelentkezés az állattartó telepek korszerűsítésére, az élelmiszeripari, a borászati és a kertészeti területeken.

Mint mondta, a pályázatok értékelését felgyorsítják, létrejött az értékelő rendszer, rendelkezésre áll az informatikai háttér, ezért érdemi előrelépésre lehet számítani az elbírálásokban. Úgy vélte, a programban 2016 végéig tervezett 200 milliárd forint kifizetése ambiciózus terv, és felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatói döntés esetén lehetőség lesz előleg igénylésére.

Az őszi pályázati kiírások közül az államtitkár kiemelte, hogy lehetőleg még szeptember 30-ig szeretnék megjelentetni az agrár-környezetgazdálkodási kiírást 40 milliárd forint keretre.

A kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint kerettel jelenik meg a felhívás, a pályázó árbevétele 75 százalékának a kertészethez kell kötődnie, és szeretnének minél több kis és közepes családi gazdaságot elérni.

A fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint keretet szánnak, az önkormányzatok a szilárd burkolattal nem rendelkező, a mezőgazdaságot segítő utak fejlesztésére 18 milliárd forintra pályázhatnak, a helyi termékek értékesítését szolgáló piacok fejlesztésére 12 milliárd forint áll rendelkezésre, a hosszútávon működő termelői csoportok, szervezetek létrehozását 26 milliárd forint értékű pályázaton támogatják, segítik továbbá az erdészet, az agrárinnováció és a diverzifikáció területét.

(Forrás:MTI)

Legeltetési tilalom a rókavakcinázás idején 2016-09-27T14:39:28+00:00

2016. október 1-15. zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni orális vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. A csalétekszórás a lakott területeket és a belterületeket nem érinti. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Magyarország veszettségmentessé tétele érdekében szemléletformáló kampányt is indít az Európai Unió támogatásával.

A rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. Idén ősszel Magyarország területének közel kétharmadán, mintegy 67 000 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. Az immunizálási kampány a lakott területeket, belterületeket nem érinti.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Az érintett települések listája elérhető a NÉBIH weboldalán. A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, illetve külterületén kihelyezett plakátokról tájékozódhat a lakosság.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 75.000 egyed. Hazánkban a betegség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.

Az élőhelyek átalakulása miatt egyre gyakrabban találkozhatunk rókával akár nagyvárosokban is, mivel a faj könnyen megtalálja életfeltételeit az ember környezetében. Ezért a NÉBIH idén ősszel szemléletformáló programot indít, melynek célja, hogy minél többen felismerjék a veszettség tüneteit és gyanú esetén értesítsék a hatóságot, azonban ne ijedjenek meg a lakókörnyezetükben felbukkanó rókáktól. A kampányban szó lesz többek között a veszettség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről. A program megvalósításához a költségvetés 75%-át az Európai Unió biztosítja.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Az érintett települések listája elérhető:  http://portal.nebih.gov.hu/-/szombaton-indul-a-rokak-veszettseg-elleni-vakcinazasa

(Forrás: portal.nebih.gov.hu)

 

Befejezik a földárveréseket 2016-09-26T14:32:50+00:00

Lezárja a kormány az állami földárveréseket, a 270 milliárd forintos várható bevételt pedig az államadósság csökkentésére fordítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerint továbbra is az a cél, hogy a kisüzemek-nagyüzemek aránya 80-20 százalék legyen a korábbi 50-50 százalék helyett.

A „Földet a gazdáknak programban” lebonyolított nyilvános árveréseken 30 ezer földműves juthat piaci áron földtulajdonhoz, köztük több mint 1200 fiatal gazdálkodó – áll a tárca közleményében. A 290 ezer hektár meghirdetett földterület közel 70%-a így talál gazdára. A nem értékesített földek az állam tulajdonában maradnak.

Az árverési vevők 99 %-a 150 hektár alatti területre licitált sikeresen, ez több mint 8600 földterültet érint. Az árverési vevők 65 %-a 50 hektár alatt, 50 %-a pedig 20 hektár alatti földtulajdonra licitált, és mindössze 9 % az, aki több, mint 100 hektár feletti földtulajdont szerezhet.

A gazdák piaci áron – 1,4 millió Ft/hektár átlagáron – a 2015-ös évi országos termőföld átlagárnak közel a duplájáért vásárolták meg a földet. A törvényjavaslatok értelmében a kormány lezárja a földárverési eljárásokat, de a „Földet a gazdáknak programon” belül a 3 hektár alatti földek értékesítése és a haszonbérbe adások tovább folytatódnak. A földárverésekből az államnak mintegy 270 milliárd forint bevétele származik, amelyet a kormány az államadósság csökkentésére fordít.

( Forrás: www.agrarszektor.hu )

VELE VAGY NÉLKÜLE? Miként könnyítheti meg a tanácsadás a gazdálkodást? 2016-09-23T13:09:44+00:00

Az EURO-ECO Csoport 1993 óta élenjár a tanácsadási munka innovációjában. Ezt az értéket szem előtt tartva született meg nemzetközi fejlesztésben, az elsősorban a KKV-k munkáját segítő Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszer. Erről a merőben új megközelítésű szolgáltatásról beszélgettünk Farkas Bálinttal, a vállalat marketing és értékesítési vezetőjével.

Mi késztette egy új szolgáltatási portfólió kialakításra csoportot?

Hazánkban a tanácsadás fejlődését megvizsgálva sajnálattal láttuk, hogy a fejlettebb piacgazdaságoktól eltérően alakult a helyzete. Néhány fő jellemző: a gyártók és kereskedők végeznek nem független technológia tanácsadást, amit a gazdák kevésbé ellenőriztetnek pártatlan 3. féllel; a gazdálkodók széles körében elérhető, tanácsadási munkát biztosítani hivatott szervezetek piacidegen módon működnek (pl. Magyar Agrárkamara nem alulról, önkéntes módon szerveződött); a tanácsadás fejlődését egészségtelenül befolyásolta az elmúlt évek támogatási politikája.

Ezekből kifolyólag jelenleg a magyar termelők nagy része számára kevésbé ismertek a tanácsadásban rejlő, a gazdálkodásuk biztonságát, fenntarthatóságát és eredményességét növelő megoldások. Emellett látni kell, hogy a fejlett piacgazdaságokban a tanácsadás egyre növekvő szerepet tölt be a gazdasági egységek egészséges működésében.

Napjainkra számtalan tudásanyag vált könnyen elérhetővé, ugyanakkor nagyon nehéz az adott szakterületekhez igazán értő, minőségi szakembereket találni, akik az ismereteket helyesen tudják hasznosítani, pedig ez a versenyképesség alapvető eleme.

Mely gazdálkodó réteg a szolgáltatás célcsoportja?

Hazánkban nagyon nehéz megbízható piackutatási adatokat nyerni a mezőgazdaságban tevékenykedőkről. Ennek okai (támogatások optimalizálása) mindenki számára ismertek. Szakértőink átfogó kutatómunkája alapján kijelenthetjük, hogy a gazdaságok egy minősített szűk körének tudjuk csak biztosítani emelt értékajánlatú szolgáltatásainkat. Ennek legfőbb oka a magas minőségű szakértők rendelkezésre állásának egyértelmű szűkössége.

A tanácsadás melyik szegmensében kívánják leginkább támogatni partnereik munkáját?

A rutin tanácsadási feladatok elvégzésére léteznek a miénknél értékarányosabb megoldások. Ezt őszintén fel kell vállalnunk.

Ennek oka, hogy a magas minőségű és korlátozott számú szakértők rendelkezésre bocsátása nem olcsó feladat. Ezért mi a partnereink gazdálkodásának jelentős, mondhatni sorsfordító helyzeteiben kívánunk hathatós segítséget nyújtani! Tesszük ezt úgy, hogy néhány szolgáltatásunk tekintetében nominális árcsökkenést is el tudtunk érni, a legújabb erőforrás megosztási módszereinkkel.

Melyek az Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszer (ÜTSZR) elemei?

Az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló a biztonságos üzletmenetet; a Tulajdonosi Támogató Program a fenntartható működést; a Menedzsment Támogató Program az átlagot jóval meghaladó eredményességet biztosítja.

Ez nem túl nagy vállalás?

A nemzetközi tapasztalatokat tekintve nem. Olyan modern tudományos eszközöket vontunk be fejlesztéseinkbe, mint a hálózati és közösségfejlesztési kutatások eredményei. A fejlesztői csapatunk által kidolgozott, a piacon egyedülálló szolgáltatási modelljeink biztosítják azokat az üzleti megoldásokat, amelyekkel a leghatékonyabban tudjuk támogatni partnereinket vállalkozásuk fejlesztésében.

Gondoljuk, az emelt értékajánlat nagymértékű áremelkedéssel is jár?

Fejlesztésünk során alapvető szempontként kezeltük azt, hogy ár-érték arányunk kimagaslóan jobb legyen múltbéli szolgáltatásainkhoz képest. Úgy érezzük, hogy ezt a célt sikerült megvalósítanunk. Ehhez azonban szükséges partnereink szemléletének a megváltoztatása is. El kell fogadniuk azt a tényt is, hogy sikereket csak tudatos és hosszú távú együttműködéssel érhetünk el.

Milyen közvetlen előnyöket tapasztalhat egy partner az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló tagjaként?

Először is azt, hogy egy támogató közösség tagja, amely segíti a vállalkozásának működtetését. Rendszeresen tájékozódhat a gazdálkodáshoz elengedhetetlen üzleti információkról, lehetőséget biztosítunk az üzleti problémák közös átbeszéléséhez, üzleti továbbképzéseket szervezünk; szakmai támogatást nyújtunk közigazgatási (MVH, NAV, bíróságok, egyéb hivatalok) eljárásokban; akadályoztatás esetén támogatjuk a vállalkozás irányítását; meghatározott üzleti krízishelyzetekben pénzügyi segítséget biztosítunk.

Hogyan lehet a rendszer partnerévé válni?

A partnerséget az ÜTSZR keretszerződésének az Agrárvállalkozási Biztonsági Hálónak az online megkötésével lehet indítani. Ehhez első lépésként regisztrálni kell az eurofarm.hu oldalon, ahol további, a gazdaság működésével kapcsolatos információk megadásával lehet jelentkezni a programba.

Mi a Pilot Partner Program lényege?

Magyarországon indul az Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszer nemzetközi bevezetése, ez a Pilot Partner Program. Ennek keretében első körben, kizárólag 150 agrárvállalkozásnak lesz lehetősége, hogy lényegesen kedvezőbb feltételek mellett vehessék igénybe szolgáltatásainkat. A programban partnereink aktív együttműködésére számítunk, véleményezhetik a jövőben bevezetésre kerülő szolgáltatásainkat, támogathatják fejlesztő csapatunk munkáját, hozzájárulhatnak értékesítési és szolgáltatási folyamataink tökéletesítéséhez. Így olyan jövőbeni üzleti támogató programokba való bekapcsolódásra szereznek elsőbbségi jogot, melyek jobbá tételéhez ők maguk is hozzájárultak. Mindeközben szakmailag teljes értékű Agrárvállalkozási Biztonsági Háló szolgáltatást kapnak, töredékáron.

A múltban személyes kapcsolattartókon keresztül történt az értékesítés. Ezt tervezik a jövőre is?

A fejlesztések során elsőrendű volt a szolgáltatások ár-érték arányának maximalizálása. A direkt eladás véleményünk szerint egy kényelmes, de a vevőink számára rendkívül költséges út. Eddigi tapasztalataink szerint, partnereink szívesen és aktívan részt vesznek az értékesítési és fejlesztési közös munkában, a szolgáltatási díjaikat ezúton 40-90 százalékkal csökkentve!

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megkezdi a 2015. évi pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítések kifizetését 2016-09-22T10:32:53+00:00

Felhívjuk a termelők figyelmét, hogy az ügyfél-nyilvántartásban szereplő bankszámlaszámuk és egyéb, a kifizetéshez szükséges adataik helyességét ellenőrizzék! Amennyiben az adataikban bekövetkező változásról nem tették meg a jogszabályban előírt bejelentést, azt haladéktalanul tegyék meg, különben október 15. után elveszítik jogosultságukat a kifizetésre.

A pénzügyi fegyelem alkalmazása miatt a tagállamoknak minden évben csökkentést kell végrehajtania a 2.000 eurót meghaladó közvetlen támogatások esetében. A csökkentési együtthatót, amelyet a 2.000 eurót meghaladó részre kell alkalmazni, egy adott kérelmezési évre vonatkozóan a Bizottság határozza meg. A levont összegekből keletkező tagállami befizetésekből hozza létre évente az Európai Unió azt a krízistartalékot, amelynek célja a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelése.

Amennyiben a pénzügyi év végéig ez a tartalék nem került felhasználásra, a Bizottság visszatéríti a tagállamok részére. A tagállam feladata, hogy a termelőknek a levont összeget kifizesse.

Magyarország esetében, a 2015. évi kérelmekre vonatkozóan 13,72 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) értékben került sor csökkentésre. Mivel a krízistartalék az idén nem került felhasználásra, ezen összeg most a jogosult termelők részére kifizethetővé vált. A folyósítást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hivatalból indult eljárás keretében 2016. október 15-ig megvalósítja.

A visszatérítésre azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik a 2015. évben közvetlen támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, közvetlen támogatásaik összege a 2.000 eurót meghaladták, valamint 2016. szept. 21-ig jogerőre emelkedett olyan határozattal rendelkeznek, amely alapján pénzügyi fegyelemből adódó támogatás-csökkentés került alkalmazásra.

A visszatérítés összegéről az MVH, az alkalmazott csökkentés arányában hoz határozatot. Felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy az ügyfél-nyilvántartásban szereplő bankszámlaszámuk és egyéb, a kifizetéshez szükséges adataik helyességét ellenőrizzék. Amennyiben a megadott adatokban változás történt, haladéktalanul kezdjék meg annak módosítását.

A 2007. évi XVII. törvény alapján az ügyfél köteles az MVH-t az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – értesíteni.

Mivel az uniós szabályozás alapján a kifizetésre kizárólag 2016. október 15-ig van lehetősége a tagállamnak, nem lesznek jogosultak a visszatérítésre azok a mezőgazdasági termelők, akik a fenti kötelezettségüknek nem tesznek eleget, így részükre a folyósítás nekik felróható okból, ezen időszak alatt nem teljesíthető. Kivételt képeznek azok az esetek, ahol a kifizetés napján már folyamatban van a mezőgazdasági termelő fizetési számlájára, adataira vonatkozó bejelentés.

(Forrás: FM sajtóiroda)

Szeptember végéig érvényesek az ideiglenes őstermelői igazolványok 2016-09-21T13:21:29+00:00

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatja az érintett szervezeteket, hogy az őstermelői igazolványt kérelmező ügyfelek őstermelői státusza az ideiglenes igazolvány kiállításával kezdődik, ami ugyanúgy igazolja, hogy a gazdálkodó őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra, mint a 60 napon belül elkészülő végleges kártyás igazolvány.

A tavaly decemberben elfogadott új mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII.28.) Korm. rendelet bevezette az ideiglenes igazolvány fogalmát, amelyet egyes szervezetek nem értelmeztek helyesen. Ráadásul 2016. július 22-én hatályba lépett – az egyes adótörvények módosításával összefüggő – legutóbbi rendeletmódosítás, ami az ideiglenes igazolványok hatályát meghosszabbította. A Korm. rendelet július 22-én életbelépett változása szerint az ideiglenes igazolványok csak egy átmeneti – 2016. szeptember 30-ig tartó – időszakban hatályosak.

A Korm. rendelet értelmében az őstermelői igazolványt kiállító falugazdászok először – a kártyás igazolvány elkészüléséig – egy ideiglenes igazolványt állítanak ki, amely nem az őstermelői státusz ideiglenességéről, hanem csak az azt igazoló dokumentum ideiglenességéről szól, amit a rendelet eredetileg 60 napban korlátozott. Ez idő alatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkészítteti és kézbesíti a kártyás őstermelői igazolványokat.

Időközben az ideiglenes igazolványok hatálya további két hónappal meghosszabbításra került. Ezért azok az őstermelők, akik az ideiglenes igazolványaikat úgy kapták meg, hogy annak hatálya legfeljebb 2016. július 31-ig szólt, a Korm. rendelet értelmében azt automatikusan 2016. szeptember 30-ának kell tekinteni.

(Forrás: FM sajtóiroda)

Változtak a kertészeti pályázatok 2016-09-20T13:24:44+00:00

Több kertészeti vonatkozású pályázatban volt változás, amelyet most tett közzé az irányító hatóság.

Az érintett pályázatok:

1. Módosult a Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével című felhívás dokumentációja. Részletek itt: https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-kertszet-korszerstse-ltetvnytelepts-tmogatsra-ntzs-kialaktsnak-lehetsgvel-cm-felhvs-dokumentcija

2. Módosult a Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével című felhívás dokumentációja. Részletek itt: https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-kertszet-korszerstse-veg-s-fliahzak-ltestse-energiahatkonysgnak-nvelse-geotermikus-energia-felhasznlsnak-lehetsgvel-cm-felhvs-dokumentcija

3. Módosult a Kertészet korszerűsítése – Gyógynövény termesztés című felhívás dokumentációja. Részletek itt: https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-kertszet-korszerstse-gygynvny-termeszts-cm-felhvs-dokumentcija

(Forrás: palyazat.gov.hu)

A beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatás igénybevétele 2016-09-19T13:10:44+00:00

Megjelent A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 81/2016 (IX. 16.) számú közleménye a beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért megállapítható támogatás igénybevételének feltételeiről.

A mezőgazdasági termelőknek a megtermelt és felvásárló felé beszállított tejmennyiség meghatározott időszakban, illetve meghatározott mértékben történő csökkentése esetén támogatás nyújtható. 

A támogatás igénybevételének feltételei:

  • a beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért járó támogatásról szóló, 2016. szeptember 8-i 2016/1612/EU bizottsági, és
  • a beszállított nyerstej mennyiségének csökkentéséért járó támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 63/2016.  (IX.16.)   FM rendelet előírásainak.

A támogatásra jogosult az a mezőgazdasági termelő:

  •       akinek vagy amelynek a  tejtermelő gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer szerinti állatállománnyal tejet termel, és azt a 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint jóváhagyott felvásárló részére beszállítás útján értékesíti;
  •       aki vagy amely  rendelkezik a támogatási kérelemben megjelölt referencia időszakban és a kifizetési kérelemben megjelölt csökkentési időszakban megvalósult, a felvásárló részére történt beszállítást igazoló pénzforgalmi bizonylatokkal vagy nyilvántartással;
  •       aki vagy amely  rendelkezik a  2016.  júliusában megvalósult,  a felvásárló részére történt beszállítást igazoló dokumentummal.

A támogatás alapjául szolgáló tejmennyiség:

A támogatás alapjául szolgáló tejmennyiség a 2015. szeptember és 2016. március között választott 3 hónapos időszak (referencia-időszak) alatt felvásárlónak értékesített tejmennyiség (referencia-mennyiség) és a 2016. szeptember és 2017. március közötti azonos 3 hónapos időszakban (csökkentési időszak) felvásárlónak értékesített tejmennyiség (csökkentési mennyiség) különbözete.

A támogatási kérelem benyújtása

A kérelem a www.mvh.gov.hu honlapon keresztül, ügyfélkapus BEJELENTKEZÉSt követően elérhető elektronikus kérelemkitöltő felületen a közlemény 1. számú melléklet szerinti kitöltési útmutató segítségével tölthető ki, és kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül nyújtható be, ami azt jelenti, hogy a kérelem által igényelhető támogatás tekintetében a kérelem benyújtásra vonatkozóan nincsenek papír alapon rendszeresített nyomtatványok. 

 A támogatási kérelem benyújtási határideje az egyes csökkentési időszakok vonatkozásában:

  1. csökkentési időszak: 2016. október 1 – 2016. december 31.
    benyújtási határidő: 2016. szeptember 21. 12:00 óra;
  2. csökkentési időszak: 2016. november 1 – 2017. január 31
    benyújtási határidő: 2016. október 12. 12:00 óra;
  3. csökkentési időszak: 2016. december 1 – 2017. február 28
    benyújtási határidő: 2016. november 9. 12:00 óra;
  4. csökkentési időszak: 2017. január 1 – 2017. március 31.
    benyújtási határidő: 2016. december 7. 12:00 óra.

A támogatás csak egy csökkentési időszakra igényelhető, kivéve az első csökkentési időszakra történő igénylés esetében, mert ebben az esetben a negyedik csökkentési időszakra újabb támogatási kérelem benyújtására van lehetőség.

A támogatási kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

  •           a kérelmező választott csökkentési időszaka;
  •           a felvásárlónak beszállított nyerstej összes mennyisége (kg) a referencia időszakban;
  •           a tervezett beszállítási nyerstej összes mennyisége (kg) a csökkentési időszakban;

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

  •     a választott referencia időszakra vonatkozó, felvásárló(k)nak  beszállított  nyerstej mennyiségét  alátámasztó dokumentumo(k)  másolatát  (számlák, napi átvételi bizonylatok, felvásárlási jegyek, egyéb igazolások);
  •       2016. júliusában felvásárló részére történt beszállítást igazoló felvásárlói igazolás másolatát..

A támogatás kifizetése:

A csökkentési időszak utolsó napjától számított 45 napon belül lehet kifizetési kérelmet benyújtani, ami alapján a kérelem jóváhagyása esetén a támogatási összeg kifizetésre kerül. A kifizetési kérelem benyújtása kapcsán az MVH külön közleményt ad ki. 

A közlemény pontos szövege és a kitöltési segédletet elérhető:

https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/81-2016-ix-16-szamu-mvh-kozlemeny

Pályázz okosan! 2016-09-16T12:15:51+00:00

A pályázati kiírások igaz orientációt jelenthetnek a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos döntésekben, de az esetek többségében a bölcs fejlesztők csak másodlagos szerepet tulajdonítanak ennek az információnak. Írásunkban röviden összefoglaljuk a fejlesztési kérdések eldöntésének hatékony módját.

Minden gazdasági egységnek rendelkeznie kell egy hosszabb távú jövőképpel, amelyben legalább a növekedési elképzeléseit rögzíti. Életképes lehet egy olyan terv is, amely egy tevékenység esetében a gazdasági fenntarthatóságra fókuszál, különösebb méretnövekedés nélkül. Ilyenek a tipikusan életforma vállalkozások, amelyekben a tulajdonos élvezi a mindennapi munkavégzést, mivel szeret az adott dologgal foglalkozni.

A növekedési stratégiák kidolgozásánál sok tényezőt és erőforrást figyelembe kell venni. Ezek elmulasztása rengeteg problémát okozhat a tulajdonos-menedzsereknek, néha veszélyeztetve a vállalkozás további működését.

A tudatosan felépített fejlesztési stratégia megvalósításhoz erőforrásokat kell allokálni, hogy az abban foglalt világos és reális célok megvalósulhassanak. A pénzügyi források kiegészítésére alkalmas a fejlesztési pályázatok rendszere, amelynek ismerete támogathatja a helyes döntések meghozatalát, azonban nem jelenthet egyedüli támpontot. 

Az EURO-ECO Csoport minden eddiginél hatékonyabb módon kívánja támogatni a partnerek helyes fejlesztési döntéseinek meghozatalát. Ezért a jövőben rendszeres lehetőséget biztosítunk az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló tagjainak, hogy a későbbiekben az Agrár Szaktanácsadási Divízió szolgáltatásait igénybe véve lehetőségük legyen fejlesztéseik tudatos megtervezésére.

A Gazdaságfejlesztési Napok rendezvénysorozatot már az idén elindítjuk, hogy partnereink fenntartható, biztonságos és eredményes működését minél nagyobb mértékben támogatni tudjuk.

Kérjük, a továbbiakban is kísérjék figyelemmel Szakmai Hírszolgáltatásunkat, ugyanis az elkövetkezendő időszakokban a fórumokról az SZHSZ-ekben olvashatnak információkat!

Közeleg a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének határideje! 2016-09-14T13:14:49+00:00

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők figyelmét arra, hogy 2016. szeptember 15. napjáig beérkezőleg van lehetőség a 2016. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére.

A kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő beérkezése az egyik alapfeltétele a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzésének. A fizetési kötelezettség részleteiről az MVH július 15-éig határozatban tájékoztatta az érintetteket. Fontos részletszabály, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a 10032000-00281629-00000017 számú Kárenyhítési lebonyolítási számlára, tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető, ezért a befizető felelőssége, hogy az átutalásról a határidőt megelőzően, az átutalás időszükségletét is figyelembe véve a helyes számlaszám megjelölésével intézkedjen.

(Forrás: mvh.gov.hu)

Van elég pénz a kárenyhítési alapban 2016-09-13T13:33:01+00:00

Idén már 11 ezer kárbejelentés érkezett a gazdálkodóktól, ezek kétharmada tavaszi fagykárra vonatkozott. A kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig kell befizetniük a rendszerben lévő gazdáknak.

Idén kiemelkedően sok kárt okozott az időjárás az agráriumban – közölte Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke. Hozzátette, ebben az évben már 11 ezer bejelentést kaptak a gazdálkodóktól, ezek kétharmada tavaszi fagykárra vonatkozott, amely főként a gyümölcsösökben pusztított. A többi káreseményt jégeső okozta. Az elnök kiemelte, hogy van elég pénz – összesen 24 milliárd forint – a kárenyhítési alapban.

Az MVH elnöke megjegyezte, hogy az agrár-kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig kell befizetniük a rendszerben lévő gazdáknak. Mint mondta, jelenleg több mint 70 ezer termelő tagja az agrár-kárenyhítési rendszernek, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerik fel a szélsőséges időjárás kiszámíthatatlanságát. Szerinte a rendszer jelentős védelmet jelent, amely egyébként a teljes kár értékének 40 százalékát téríti. A mezőgazdasági díjbiztosítással is rendelkezők jogosultak a visszatérítendő kár duplázására, így az érintettek a bekövetkezett kár 80 százalékát is megkaphatják.

(Forrás: MTI/hirado.hu)

Azt mutatják az adatok, hogy megszelídítik a súlyos betegséget 2016-09-12T13:26:55+00:00

Az elmúlt években meghozott állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a lépfene járványkitörések száma Magyarországon. Az idén most észleltek először ilyen megbetegedést.

A 2014-ben regisztrált 14, valamint a 2015-ben felderített 3 járványkitörés után idén szeptemberben észleltek először lépfene megbetegedést egy Békés megyei állományban – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A járványügyi nyomozás során kiderült, hogy az állatokat magas kockázati besorolású legelőn legeltették.

A lépfene baktérium okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonozis, azaz állatról emberre terjedő betegség is. A lépfenére alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A betegség ellen hatékony vakcina létezik, a megelőző vakcinázáshoz pedig állami támogatás is igénybe vehető.

A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. A Nébih 2015 elején elkészítette a lépfenével fertőzött és a lépfene szempontjából magas kockázatú területek országos adatbázisát. Az előbbi területeken történő legeltetéshez kötelező a lépfene elleni megelőző vakcinázás, utóbbiakon ajánlott.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Új erőforrás a gazdaságfejlesztésben: a közösségi társulások 2016-09-09T13:27:14+00:00

„Az új szerveződések – mint a régiek – az evolúció folyamatos „költség-haszon” elemzése alapján „barkácsolódnak” … Végső soron azonban – miként az élővilágban – a társadalomban is érvényre jut a költségeket és a hasznokat egyaránt tekintetbe vevő evolúciós szelekció. Az evolúció ugyanis – egy kevéssé idézett, de bölcs megfogalmazás szerint – „kegyetlen ugyan, de legalább nem végtelenségig ostoba”…”(Marosán Gy.).

A XXI. század gazdaság-fejlődési irányai merőben mások lehetnek, mint az elmúlt évszázadban. A gazdálkodástudomány és információtechnológia fejlődésével kevésbé lesznek érzékelhetőek a klasszikus határok az egyes piaci résztvevők között.

Ennek a folyamatnak lesznek nyertesei a közösségi szerveződések előnyeit időben felismerők és kihasználók.

A közösségi gazdasági társulások fogalmát fontos tisztázni. Az új értelmezés szerint az eddigi non-profit jellegen túl a jövőben szerepük lesz az egyes tagok gazdasági aktivitása fenntarthatóságának, működési biztonságának és eredményességének fokozásában.

A legújabb hálózati és közösség-szervezési ismeretek mindennapi felhasználásával a KKV-ék olyan erőforrásokhoz juthatnak hozzá, amely korábban elképzelhetetlen és elérhetetlen volt számukra. Mit jelent ez a gyakorlatban? Olyan magas szintű szakmai támogatást, amit eddig csak a nagyvállalatok biztosíthattak maguknak.

Ehhez azonban a hálózati tagoknak meg kell érteniük és el kell fogadniuk a fokozatos építkezés elvét. Az ilyen típusú rendszerek szolgáltatásait csak lépcsőzetesen lehet fejleszteni, hiszen egyébként a hagyományos struktúrákban, a múltbéli modellek szerinti, a legtöbb KKV számára megfizethetetlen szolgáltatási kínálat keletkezik.

Az EURO-ECO Csoport hazánkban az elsők között kezdte meg, nemzetközi fejlesztésben, a fenti elvek szerint szerveződő Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszer kiépítését. A rendszer elemeiből elsők között az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló csomag kerül bevezetésre, amelynek a fő célja az agrárvállalkozások üzletmenetét minden korábbinál biztonságosabb keretekben tartani.

Meggyőződősünk, hogy megújult üzleti támogató rendszereink emelt értékajánlattal, minden eddiginél hatékonyabban segítik partnereink fenntartható, biztonságos és eredményes működését. Az új szolgáltatásainkról tájékozódhatnak az eurofarm.hu és euroeco.net honlapjainkon.

2016.33-36. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

FM rendeletek:

56/2016.

VIII. 19.

A földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

57/2016.

VIII. 24.

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM  FM rendelet rendelet módosításáról

58/2016.

VIII. 25.

Az agrár szakképesítések mestervizsga követelményeiről

 

Korm. rendelet

1476/2016.

VIII. 31.

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozat módosításáról

 

MVH közlemények

72/2016.

VIII. 19.

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet szerint a 2017. pénzügyi évben kifizethető támogatási keretösszegről

73/2016.

VIII. 23.

Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott csekély összegű kamat-, kezelési költség-, kezességi díj támogatások lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

74/2016.

VIII. 23.

Az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

75/2016.

VIII. 23.

Az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

76/2016.

VIII. 23.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjakhoz kapcsolódó csekély összegű támogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

77/2016.

VIII. 23.

A sertéságazati stratégiai intézkedések keretében a törzstenyészetek fejlesztését szolgáló mezőgazdasági csekély összegű támogatás 2016. évi igénybevételéről

78/2016.

VIII. 25.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló 128/2013. (VII.3.) MVH Közlemény módosításáról

79/2016.

IX. 2.

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatás iránti kifizetési kérelmek benyújtásáról

 

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázatokat érintő hiánypótlás egyes kérdéseiről 2016-09-07T13:53:37+00:00

Az Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság, mint a Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: VP) Irányító Hatósága az alábbi tájékoztatást bocsájtja ki a VP keretében meghirdetésre kerülő felhívásokat érintő hiánypótlással összefüggő egyes kérdések tárgyában.

A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet), értelmében az irányító hatóság – EMVA esetén az arra történő kijelölés esetén az Irányító Hatóság nevében közbenső szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban együtt eljáró szerv) – a támogatási kérelem elektronikus beérkezését követően haladéktalanul lefolytatja a támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzését. A jogosultsági ellenőrzés a felhívásban szereplő hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján kerül elvégzésre.

Valamennyi felhívásunk a hiánypótoltatható dokumentumok körét a felhívás 6. pontjára utalással jelöli meg, melynek értelmében valamennyi, a támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listáján szereplő dokumentum önmagában hiánypótoltatható, amennyiben az relevanciával bír a támogatást igénylő vonatkozásában és a felhívás annak hiánypótlását nem zárja ki. Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye.

Amennyiben a támogatást igénylő elmulasztotta valamely, a támogatási kérelem benyújtása során csatolandó melléklet benyújtását, úgy – ha az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya hiánypótlás keretében pótoltatható –, egyszeri alkalommal, legalább öt, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az összes hiány megjelölésével kerül felszólításra a kérelmének kijavítására.

A hiánypótlásra történő felszólítás kibocsátása során valamennyi hiányosság megjelölésekor a támogatási kérelem tartalmának megfelelő mérlegeléssel járunk el. Pl.: Amennyiben a támogatást igénylő nem kíván fiatal mezőgazdasági termelőként támogatási kérelmet benyújtani, úgy nem kerül felszólításra az annak igazolásához szükséges dokumentumok benyújtására.

Abban az esetben, ha a támogatást igénylő hibásan nyújtotta be valamely a támogatási kérelem benyújtása során csatolandó mellékletet, az hiánypótlás keretében kerül felszólításra a hibák javítására.

A hiánypótlás során beérkezett dokumentumok bírálata a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/E. § (1) bekezdésének szigorú figyelembevétele mellett történik:

„57/E. § (1) EMVA és ETHA forrásból támogatott intézkedésben való részvétel feltételeinek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, kivéve a felhívás vagy mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén jogszabály eltérő rendelkezése esetén.”

A fentiek alapján főszabályként megállapítható, hogy a hiánypótlás folyamán beérkezett dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának időpontja.

Azon igazolások vonatkozásában azonban, melyek egy fennálló jogviszony vagy tény igazolására szolgálnak, a hiánypótlás során benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma lehet akár a támogatási kérelem benyújtását megelőző akár azt követő keltezésű. Jelen dokumentumok estében az bír relevanciával, hogy az igazolás alapjául szolgáló tény vagy jogviszony a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában valóban fennálljon (pl.: nem engedélyköteles építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság nyilatkozata arról, hogy az építés nem engedélyköteles, avagy a támogatást igénylő igazolása arról, hogy valamely termelői csoport tagja volt a benyújtás időpontjában).

Árajánlatos tételek esetén a támogatást igénylő a támogatási kérelem mellékleteként köteles benyújtani három, a felhívás mellékleteiben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező gépre vonatkozó, magyar nyelvű árajánlatot. A támogatási kérelem benyújtása során csatolt árajánlat kiállításának dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának dátuma, azonban amennyiben az eljáró szerv hiánypótlás keretében elrendeli valamely árajánlat hiánypótlás keretében történő javítását, úgy a hiánypótlás során javított árajánlat keltezésének dátuma igazodhat a hiánypótlásra felszólító levélben meghatározott határidőhöz.

A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáró szerv az EMVA forrásból nyújtott támogatások esetén a támogatási kérelem tárgyában történő döntéshozatalt megelőzően írásbeli egyeztetés formájában adategyeztetést végezzen.

További jogszabály nyújtotta lehetőség, hogy abban az esetben, ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, az értékelés során egy alkalommal, háromnapos határidő tűzésével, tisztázó kérdés kerüljön megküldésre a támogatást igénylő részére.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben tisztázó kérdés, hiánypótlás, adategyeztetés alkalmazására kerül sor, annak eredménye nem vezethet a támogatási összeg növelésére.

Az EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén az adategyeztetés nem minősül hiánypótlásnak, tisztázó kérdésnek. Az adategyeztetés, a hiánypótlás és a tisztázó kérdés megválaszolásának időtartama nem számít bele az eljárás időtartamába.

Terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások kivételével a kiválasztási eljárása során szóbeli egyeztetésre is sor kerülhet, amennyiben arra a felhívás lehetőséget biztosít.

(Forrás: mvh.gov.hu)

Újra lehet pályázni a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására 2016-09-06T15:03:27+00:00

2016-ban ismételten lehet pályázni a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és – átállításához igényelhető támogatásra, a rendelet szeptember elsejétől hatályos.

A pályázat idei évi keretösszege mintegy 1,35 milliárd forint. A tavalyi keretösszeg kimerülése miatt elutasított és új egyéni tervek benyújtására is van lehetőség.

A támogatási kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített, és honlapján közzétett nyomtatványon – ún. egyéni terven – kell benyújtani 2016. november 2. és november 30. között.

Amennyiben egy pályázó kérelmét 2015-ben a keretösszeg kimerülése miatt érdemi vizsgálat nélkül utasították el és annak bírósági felülvizsgálata nincs folyamatban, fenntartó nyilatkozat benyújtására van lehetőség. A fenntartó nyilatkozat megtételével a 2015-ben elutasított pályázatot úgy kell tekinteni, mintha ismét benyújtották volna. Erre az érintett termelőnek szeptember 22-ig nyílik lehetősége. A fenntartó nyilatkozattal együtt az egyéni terv módosítására is lehetőség van.

Amennyiben a pályázó fenntartó nyilatkozat megtételével nyújtott be pályázatot, és a fenntartó nyilatkozattal érintett terület nagysága 10 hektárnál nagyobb, csak részben fenntartó nyilatkozatot tehet a 10 hektár erejéig. A módosítást alátámasztó dokumentumokat csatolni kell a nyilatkozathoz.

Pályázatot benyújtani termelőként legfeljebb 10 hektár nagyságú, olyan szőlőterületre lehet, amelyre 2004. május 1. után szerkezetátalakítási támogatás nem került kifizetésre. A szőlőtelepítést és a támrendszer létesítését 2018. július 15-ig kell elvégezni.

(Forrás: FM Sajtóiroda)

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatás iránti kifizetési kérelmek benyújtása. 2016-09-05T13:26:50+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 79/2016. (IX. 2.) közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatás iránti kifizetési kérelmek benyújtásáról.

A támogatás igénybevételének általános feltételei:

1. A támogatásra jogosultak köre

  • a földművelésügyi miniszter által elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezet,
  • elismert termelői szervezetben nem tag termelő.

2. Az intézkedések (műveletek) megvalósításának idő

  • 2016. július 1.  – 2017. június 30.  (vagy a Magyarország számára megállapított termékmennyiségek elfogyásának (támogatási keret kimerülése) időpontjáig)

3. A támogatás alapjául szolgáló intézkedések

  • Az ideiglenes rendkívüli támogatás az MVH által a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 21/A. § (11) bekezdése alapján engedélyezett és az engedélyben foglaltaknak megfelelően megvalósított piacról történő árukivonási, be nem takarítási és zöldszüreti intézkedésekre (műveletekre) vehető igénybe.

4. Magyarország számára előirányzott maximális termékmennyiségek

  • szilva, csemegeszőlő és kivi termékek esetében összesen 100 tonna, továbbá
  • az 2016/921/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi termék vonatkozásában felhasználható mennyiség legfeljebb 3000 tonna.

5. Az alkalmazandó átváltási árfolyam

  • Az euróban meghatározott támogatási összegek átváltása során az Európai Központi Bank által közzétett, annak a hónapnak az első napján érvényes árfolyam alkalmazandó, amely hónapban a műveletet végrehajtották (árukivonás esetén a fogadó szervezetnek történő átadás időpontját, be nem takarítás esetén pedig a denaturálás vagy a talajba történő bedolgozás időpontját kell figyelembe venni).

A támogatás igénylése

  • Az MVH által engedélyezett és a kérelmező által végrehajtott intézkedésekre (műveletekre) vonatkozó ideiglenes rendkívüli támogatás iránti kifizetési kérelmet 2017. július 31-ig postai úton kell benyújtani. 

Benyújtandó dokumentumok mindhárom művelettípus esetén:

  • a közlemény 1. számú melléklete szerinti B0483 számú Főlap,
  • a közlemény 2. számú melléklete szerinti B0484 számú Betétlap.
  • a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 19. § (7) bekezdése szerinti a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szólóminiszteri rendeletben meghatározott, a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kiállított, a kivonásra szánt termékek forgalmazási előírásoknak való megfeleléséről szóló igazolás másolatát,  
  • a kérelmező és a fogadó szervezet között kötött, az áru átadásának technikai feltételeiről szóló, a 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet 19. § (5) és (6) bekezdése szerinti adattartalmú megállapodás másolatát, 
  • a kérelmező, mint átadó és a fogadó szervezet, mint átvevő nevét, címét, az átvétel tényét és dátumát, a piacról kivont, átadott termék megnevezését és pontos mennyiségét, kiszerelését tartalmazó, mindkét fél által aláírt átadás-átvételi igazolást, amely ingyenes szétosztás esetében tartalmazza
  • a termék kivonás helye és a rendeltetési hely közötti távolságra és a használt szállítóeszközre vonatkozó adatokat  – amennyiben a kérelmező viselte a szállítás költségeit és ezzel kapcsolatos támogatást is igényel,  valamint a termékcsomagok kiszerelésére vonatkozó adatokat, amennyiben a termékcsomagok nettó tömege 25 kg-nál kisebb, a  termékcsomagokon feltüntették az európai emblémát és az „Ingyenes szétosztásra szánt termék (543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet) feliratot,  és a kérelmező végezte a válogatást és csomagolást,
  • amennyiben a kérelmező viselte a szállítás költségeit és ezzel kapcsolatos támogatást is igényel, mellékelni kell az ingyenesen szétosztott termék fogadó szervezethez történő szállítására vonatkozóan kiállított fuvarlevél vagy menetlevél másolatát,
  • a kivont termék eredetére vonatkozó nyilatkozatot 
  • amennyiben a kérelmező esetében fennállnak az Áfa törvény 11. §, a 12. §, illetve a 68. §-ban foglalt feltételek, ezen jogszabályi  rendelkezések alapján kiállított számla másolata,
  • amennyiben a kérelmező a kivont termékek után harmadik féltől ellentételezésben részesült, az annak összegét igazoló számla másolatát.

A kérelmek benyújtásának helye és módja:

A közlemény IV. pontja szerinti kifizetési kérelmet postai úton az alábbi címre kell benyújtani:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága

1476 Budapest, Pf. 407.

A  B0484  számú  Betétlapot  elektronikus úton az alábbi elektronikus levélcímre kell megküldeni: rendkivulizgy@mvh.gov.hu

A közlemény és a mellékletek elérhetők: https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/79-2016-ix-2-szamu-mvh-kozlemeny

Szaktanácsadás 2.0 – Értékteremtés újratöltve az EURO-ECO Csoportnál! 2016-09-02T13:48:59+00:00

Negyed évszázad a tanácsadási munka területén. Egyetemi oktató, szaktanácsadó tréner, szaktanácsadó gazdász, szakértő nemzetközi projektekben. Döme Gábor a csoport vezérigazgatója széles körű tapasztalatokat szerzett a gazdaságfejlesztésben. Ezen ismeretek hazai felhasználási lehetőségeiről kérdezte a szakembert dr. Orbán József a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetségének elnökhelyettese.

Újra hazai vizeken?

Igen, 2015 óta ismét főként a hazai tanácsadási portfóliónkon dolgozom. Ennek oka egyrészt a generációváltás a cégcsoport irányításban, másrészt szükségessé vált az 1993 óta rendkívül sikeresen működő cégeink termékeinek és szolgáltatásainak megújítása.

Miért volt szükséges a termékfejlesztés?

Bármilyen gazdasági tanácsadásnak csak akkor van létjogosultsága, ha annak mérhető előnyeit tapasztalja a megbízó. Az 1990-es években fejlesztett folyamatos szaktanácsadási szerződéseink még jelenleg is megfelelnek ennek a kritériumnak, de jól láthatóak azok a fejlődési irányok, amelyek a jövőben újraírhatják, és még értékesebbé tehetik az agrár-szaktanácsadói munkát.

Emellett az elmúlt 10 évben számtalan olyan nemzetközi gazdaságfejlesztési projektben dolgozhattam, amelyekben szerzett tapasztalataim rendkívüli mértékben segítették értékajánlatunk jobbá tételét.

Sok gazdaság az egekbe dicsőítette a korábbi működéseteket. Sikerül a jól bevált eljárásokból az értéket átemelni az új, fejlesztett rendszeretekbe?

A múltbéli termékeink kifejlesztésekor is egyetlen elv vezérelt minket: Segíteni a vállalkozásokat abban, hogy értékesebbé váljanak. Az elmúlt időszakban ennek egyik leginkább járható útja volt a támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése. Ebben a tekintetben csúcsra járattuk a rendszerünket. Nemcsak a hazai és uniós, hanem saját koordinációjú programok kereteiben megszámlálhatatlan milliárdnyi támogatáshoz jutott az elmúlt időszakban több ezer partnerünk. Ezért voltunk olyan népszerűek az elmúlt évtizedekben.

Számtalanszor hangoztatod, hogy a mezőgazdasági termelés „támogatás-függése” veszélyes tendencia…

Egy szomorú ténnyel szembe kell néznünk. Jelenleg Magyarországon a mezőgazdaságban megtermelt érték éves átlagban szinte megegyezik az összesen juttatott agrártámogatások mértékével. Ez a függőség az ágazat egészét tekintve rendkívüli kockázatot jelent. Sajnos az egész világot tekintve látható, hogy nemzedékek szocializálódtak ebben a gazdasági környezetben. A piac egy alkalmazkodó szerveződés, de sajnos az átmenetek fájdalmasak lehetnek az egyes gazdasági szereplők szintjén. Elég csak emlékeznünk a legutóbbi amerikai jelzálog hitel-buborék kipukkanására. Ezek a tapasztalatok azt mondatják velünk, hogy alaposan fel kell készülni a változó gazdasági környezet kihívásaira.

Milyen távlati lehetőségeket látsz a mezőgazdasági termelés fejlesztésében?

A technológia-fejlesztésben az elmúlt időszakban tapasztalható természetes hatékonyság csökkenés arra ösztönzi a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembereket, hogy új lehetőségeket keressenek az agrárágazat profittermelő képességének fokozása terén. A legújabb technológiai változtatások hatására elérhető eredmény-módosulások sokszor csak néhány tizedszázalékos értékkel bírnak, egyes esetekben a pótlólagos ráfordítások miatt nincs is kimutatható pozitív hatásuk a pénzügyi mutatókra.

Milyen távlati lehetőségeket látsz az agrár-gazdaságfejlesztésben?

A mezőgazdaság terültén is el kell fogadni azt a tényt, hogy a XXI. század fő fejlesztési iránya az üzleti modellek, és néha az ágazati sztenderdek megváltoztatásának lehetősége. Magyarul egy modern és hatékony gazdásznak a technológiai tudás mellett, ma sokkal inkább gazdasági ismeretfölényre van szüksége a versenytársaival szemben.

Hogyan profitálhatnak ebből az új szemléletből EURO-ECO partnerek?

A hagyományos termékpályák újragondolásával, a legmodernebb hálózati ismertek alkalmazásával, a közösségi lehetőségek jobb kiaknázásával a profittermelő képesség akár tíz százalékpontos növelése is megvalósítható.

Az EURO-ECO Csoport mindig élen járt abban, hogy partnereinek biztosítsa a legújabb gazdaságfejlesztési lehetőségekhez való hozzájutást. A múltban több százezer hektáron koordináltunk technológia-fejlesztési programokat és partnereinkkel együtt mi is azt tapasztaltuk, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdaságfejlesztés új útjaira.

Ennek érdekében több éves innovációval kifejlesztettük az Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszert, amelynek fő célja, hogy partnereinket jelentős versenyelőnyhöz juttassa a piac többi szereplőjével szemben.

Miben más ez a rendszer, mint a korábbi gazdaság-támogató rendszereitek?

Ez a rendszer elsősorban a szakértői hálózatok működtetésével és rendelkezésre bocsátásával segíti a vállalkozások fenntartható, biztonságos és eredményes üzletmenetét.

Ebben mi az EURO-ECO Csoport szerepe?

Magas színvonalú ügyfél-menedzsment rendszer működtetése. A szakértői hálózatok minőségbiztosítása. Partnereink igénye esetén projekt-menedzseri közreműködés az egyes fejlesztések, megoldandó problémák terén.

A legnépszerűbb szolgáltatásotok az elmúlt időszakban az Agrár Szaktanácsadási Divízió működtetése volt. Miért nem azzal kezditek az emelt értékajánlat bevezetését?

Ennek oka kettős. Egyrészt a vállalkozások üzletmenetének biztonsága elsődleges, hiszen hiába fejlesztünk, ha az első stresszhelyzetben elveszítjük az addig összerakott értékeket. Ezért alapvető feltétel az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló elsődleges megléte a további szolgáltatások igénybe vételéhez. Másodsorban a rendszerhez való csatlakozás 90 napos türelmi idővel indul, így aki a 2017. januártól induló, fejlesztett agrárszaktanácsadási szolgáltatást igénybe kívánja venni, annak mielőbb partnerré kell válnia.

Köszönjük, hogy megosztottad velünk a gondolataidat és további sok sikert az EURO-ECO Csoport működésében érdekelteknek!

Ökológiai fókuszterületek (EFA elemek) listája 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az MVH eljárási törvény 79/B § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségünk alapján közzétesszük a 2016. évi egységes kérelemben bejelentett, a táblákkal szomszédosan elhelyezkedő, úgynevezett rendelkezésre álló EFA elemek (fasor, fás sáv, táblaszegély, vizesárok) helyrajzi számait, melyek a tulajdonos vagy vagyonkezelő által nem kerültek letiltásra.

Kárenyhítés: ezekre a határidőkre kell odafigyelni 2016-08-31T13:24:27+00:00

Fontos határidők közelednek a 2016. évi kárenyhítési rendszerben érintett gazdálkodók számára.

A 2016. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére 2016. szeptember 15-ig van lehetőség. A kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot csak abban az esetben lehet megszerezni, amennyiben az összeg a fenti határidőre beérkezik az MVH 10032000-00281629-00000017 számú Kárenyhítési lebonyolítási számlára.

Ezen felül új határidő vonatkozik az aszálykár bejelentésre. A használatban lévő termőföldön az aszálykár bejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz nappal kell megtenni, de legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig.

A sertéságazati stratégiai intézkedések keretében a törzstenyészetek fejlesztését szolgáló mezőgazdasági csekély összegű támogatás 2016. évi igénybevételének feltételei. 2016-08-30T15:01:28+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 77/2016. (VIII. 23.) számú közleménye a sertéságazati stratégiai intézkedések keretében a törzstenyészetek fejlesztését szolgáló mezőgazdasági csekély összegű támogatás 2016. évi igénybevételéről

A támogatás igénybevételének általános feltételei

Az állatokra és a tenyészetre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek a TIR, illetve a sertés ENAR nyilvántartásba, valamint az egyedi tenyészállat adatokat tartalmazó Sertés Törzskönyvi Adatbázisba bejelentésre kerültek és a nyilvántartásban szerepelnek a kifizetési kérelem benyújtásának napján. Ezen adatok helyességéért, a bejelentés elmaradásáért vagy határidőn túli teljesítéséért az állattartó felelős, annak minden jogkövetkezményével együtt.

Az 78/2013. (IX.10.) VM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe:

  •          tenyészsertés és szaporítóanyag,
  •          a teljesítményvizsgálat és törzskönyvezés végzéséhez szükséges eszközök,
  •          a törzskönyvi rendszer használatára alkalmas számítógépes konfiguráció, 
  •          a sertés mesterséges termékenyítéshez szükséges laboratóriumi eszközök,
  •          álltagyógyászati eszközök és
  •          az állatjóléti státus javítását szolgáló egyéb eszközök, berendezések

beszerzéséhez.

Támogatás a Rendelet 1. melléklete szerinti követelményeknek megfelelő tenyészsertések, szaporítóanyag és eszközök beszerzéséhez nyújtható.

A támogatás mértéke

A kifizethető támogatás mértéke a beszerzett tenyészsertés, szaporítóanyag, illetve eszköz általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó vételára, amelynek import tenyészsertés és import szaporítóanyag beszerzése esetén részét képezi az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazó szállítási költség is, de legfeljebb – tenyészsertésenként, szaporítóanyagonként, illetve eszközönként – a Rendelet 2. mellékletében feltüntetett összeg.  A megállapított támogatás összege nem haladhatja meg az állattartó, vagy az állattartó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatási keretét.

A támogatási kérelem benyújtásának módja, ideje

A támogatási kérelmet a közlemény 1. számú melléklete szerinti, N0640 számú „Támogatási kérelem” nyomtatványon 2016. szeptember 1. – 2016. szeptember 30. közötti időszakban az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton az alábbi címre kell benyújtani:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága

1476 Budapest, Pf. 407.

Fontos! Amennyiben a borítékon a postai feladás dátuma korábbi, mint 2016. szeptember 1., vagy későbbi, mint 2016. szeptember 30., úgy a kérelmet az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

  • a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (a továbbiakban: FSE) igazolás eredeti példányát arról, hogy a tenyészet törzskönyvezett sertéstenyészet.

A tenyészsertések, szaporítóanyag és az eszközök beszerzése a támogatási kérelem benyújtását követően kezdhető meg.

A kifizetési kérelmet a közlemény 2. számú melléklete szerinti, N0641 számú „Kifizetési kérelem” nyomtatványon, a támogatási döntésben jóváhagyott beszerzés megvalósítását követően, de legkésőbb a támogatási döntés kézhezvételétől számított 120 napon belül az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton az alábbi címre kell benyújtani:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága

1476 Budapest, Pf. 407.

A kifizetési kérelemhez csatolni kell:

– az elszámolható költséget igazoló, az állattartó nevére kiállított számla másolatát, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat:

– a tenyészsertés, illetve az eszköz pontos megnevezését,

– a tenyészsertés és a sperma donor kan fajtáját és egyedi azonosítóját,

– az eszköz KN kódját, és amennyiben rendelkezik vele, egyedi azonosítóját;

– az elszámolható költség kifizetését igazoló bizonylat másolatát; az FSE igazolás eredeti példányát az állattartó által beszerzett tenyészsertésekről, szaporítóanyagról és eszközökről, valamint a támogatás igénybevételéhez szükséges tenyésztéssel kapcsolatos feltételek meglétéről, amely tartalmazza, hogy a beszerzett tenyészállatok, szaporítóanyag és eszközök megfelelnek a Rendelet 1. mellékletében foglalt követelményeknek;

– tenyészsertések és szaporítóanyag beszerzése esetén a 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet szerinti sertés szállítólevél másolatát;

– eszközök beszerzése esetén a garanciális és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges okiratok másolatát, amennyiben az adott eszköznél értelmezhető; az idegen nyelven kiállított bármilyen dokumentum esetében a szakfordítói vagy tolmács képesítéssel rendelkező személy által készített magyar nyelvű fordítást, valamint a fordítást végző személy szakfordítói vagy tolmács képesítését igazoló okirat másolatát.

Az ügyfél a kifizetési kérelmében megjelölt, a támogatás alapját képező tenyészsertéseket köteles a jóváhagyó kifizetési határozat kézhezvételét követő naptól kezdődően egy éven át folyamatosan birtokán tartani, valamint a támogatással beszerzett eszközöket a jóváhagyó kifizetési határozat kézhezvételét követő naptól kezdődően egy éven át rendeltetésszerűen használni.

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 78/2016. (VIII/25.) számú közleménye 2016-08-29T14:22:36+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 78/2016. (VIII/25.) számú közleménye a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló 128/2013. (VII. 30.) MVH Közlemény módosításáról.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló 128/2013. (VII. 30.) MVH Közlemény III. fejezet 1. pont d) alpontja tartalmazza a pénzügyi intézménnyel kötött a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás és a megállapodás megszűnésének bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket.

Jelen közlemény-módosítás célja, hogy  lehetővé tegye  az ügyfél nevére szóló  elkülönített fizetési számlaszámnak  (pl.  óvadéki számla)  a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény  28/A. § (2) bekezdése szerinti fizetési számlaszámként történő elfogadását. A módosuló rendelkezés következtében tehát a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók által tipikusan Elkülönített számla

Az elkülönített számla

Az ügyfélnek a banknál vezetett pénzforgalmi bankszámlájától – kifejezetten óvadéki célra, azaz hitel (kölcsön, bankgarancia) szerződés fedezetének biztosítási célra – elkülönített fizetési számla, amely az ügyfél nevére szól, az ügyfél saját pénzeszközeit tartalmazza, amely felett azonban az ügyfél nem jogosult szabadon rendelkezni és az csak meghatározott célra használható. hitelkonstrukció keretében létesített technikai fizetési számlaszám is elfogadásra kerülhet.

A közlemény 7. számú mellékletét képező G1030 jelű, „Az ügyfél és a pénzügyi intézmény között létrejött, a fizetési számlaszám rögzítésére vonatkozó megállapodás nyilvántartásba vétele iránti kérelem” elnevezésű nyomtatvány helyébe a közlemény 1. számú melléklete lép.

A közlemény és a mellékletek elérhetőek:

https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/78-2016-viii-25-szamu-mvh-kozlemeny

Új szolgáltatás! Gazdaságfejlesztési Napok az EURO-ECO Csoportnál! 2016-08-26T12:14:41+00:00

A támogatások és pályázatok megalapozott információk és megfelelő előkészítő munka segítségével szolgálják igazán az agrárvállalkozások érdekeit. Felkészült szakértőink támogatást adnak abban, hogy a forrásokat mindig reális és biztonságos keretek között tudja bevonni vállalkozásába. Hálózatunk tagjaként a lehetőségekről első kézből értesülve, kockázatmentes szakértői protokollok felhasználásával készülhet fel a támogatott fejlesztések megvalósítására.

A jövőbeni, közösségi formában történő-, és a minél hatékonyabb szolgáltatás érdekében, az EURO-ECO Csoport előfizető partnerei számára idén szeptembertől Gazdaságfejlesztési Napokat szervez. A rendezvénysorozat az elkövetkezendőkben időszakosan megrendezésre kerül annak érdekében, hogy Önök minél hamarabb és a legmegfelelőbben készülhessen fel a támogatott fejlesztések megvalósítására.

Az egyes alkalmakkor az adott témakörben jártas szakértőink illetve külsős szakemberek bevonásával, műhelymunka keretében dolgozunk fel egyes támogatási jogcímeket és pályázatokat. A szakmai tájékoztatás mellett beruházási, fejlesztési menedzsment információkat biztosítunk a résztvevőknek. A szolgáltatás díja az Agrár Szaktanácsadási Divízió előfizetési szerződéseknek része, így további költséget nem jelent az Önök számára, azonban részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

Kérjük, a továbbiakban is kísérjék figyelemmel Szakmai Hírszolgáltatásunkat, ugyanis az elkövetkezendő időszakokban a fórumokról információkat itt olvashatnak! 

Négymillió forintnyi parlagfű-bírságot szabtak ki 2016-08-25T13:51:40+00:00

Az elmúlt években csökkent a parlagfűvel fertőzött területek nagysága, a mezőgazdasági területek pedig továbbra is a legproblémásabbak – derült ki az Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Idén másfél millió hektár parlagfűvel fertőzött területet derítettek fel eddig, és 1500 hektáron kellett hatósági eljárást indítani, aminek eredményeként mintegy 4 millió forint bírságot szabtak ki – közölte Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezető-helyettese szerdai Dunakeszin tartott sajtótájékoztatóján. A Pest Megyei Kormányhivatallal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen tartott eseményen az FM főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a földtulajdonosok, földhasználók, akik még nem teljesítették kötelezettségüket, minél hamarabb végezzék el a mentesítést, ugyanis 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírságra számíthat az, aki nem tartja rendben a területét.

Tarnai Richárd Pest megye kormánymegbízottja az állami szervek együttműködésére utalva kiemelte: éppen azért jött létre az államigazgatáson belül az integráció, hogy az ilyen programok megvalósulhassanak. A részletekről szólva elmondta, hogy a Belügyminisztérium által a légi felderítéshez biztosított rendőrségi helikoptereken a kormányhivatal egy-egy növényvédelmi és földhivatali szakembere ült, és azonnal megtörtént a növény beazonosítása és a tulajdonos megállapítása.

A kormánymegbízott jelezte azt is, hogy az elmúlt években egyre jogkövetőbb magatartást tapasztaltak, és látható, hogy jól beazonosítható és egyre kisebb területekre korlátozódik a fertőzés. Emlékeztetett rá: amennyiben a földtulajdonos felszólításra sem végzi el a mentesítést, a kormányhivatal végezteti el a munkát és kiszámlázza az összeget.

Jordán László, a Nébih elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a parlagfű elleni védekezés nemcsak növényvédelmi, hanem közegészségügyi kérdés is, azért az FM és a Nébih olyan stratégiát követ, amely nem merül ki a hatósági eljárásokban, hanem preventív módon is tenni kíván a parlagfű ellen, például az általános iskola alsó tagozatosainak készített játékos ismeretterjesztő kisokossal. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, mivel a mezőgazdasági területek a leginkább érintettek, a termelőknek képzéseket szerveznek a megfelelő védekezés elsajátításához.

(Forrás: MTI)

Az utolsó, három hektár alatti meghirdetett területek is elkeltek a földpályázatokon 2016-08-24T13:29:17+00:00

A nyár közepén lezárult árverési időszak után a napokban az utolsó, három hektár alatti területek is elkeltek, a legnépszerűbbek a nógrádi és a szabolcsi földek voltak.

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója szerint, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) közel 40 ezer, három hektár alatti földet hirdetett meg, és az elmúlt hónapokban több tízezer vételi ajánlatot kapott. Jelenleg mintegy 25 ezer ajánlat feldolgozása, illetve az adásvételi szerződések megkötése van folyamatban.

A meghirdetett három hektár feletti területek mintegy 71 százaléka kelt el, a 253 ezer hektárból három ütemben összesen 180 ezer hektárra licitáltak eredményesen a földvásárlási programban részt vevő gazdálkodók.

Vas megyében kiugróan alacsony volt az érdeklődés, az elérhető parcellák alig harminc százaléka talált gazdára, míg Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében minden elérhető földterületet megvásároltak.

Az árverések során összesen 4725-en licitáltak eredményesen, míg a három hektár alatti területekből több mint 20 ezren vásároltak. A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy összesen közel 30 ezer magyar földműves szerezhet tulajdont, miközben a Nemzeti Földalapba tartozó földkészlet 90 százaléka továbbra is az állam tulajdonában maradt.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Október közepén kezdődhet az agrártámogatások előlegfizetése 2016-08-23T11:21:42+00:00

Az előző évhez hasonlóan előreláthatólag idén ősszel is október közepén elindulhat az agrártámogatások előlegfizetése – jelentette be egy pénteki gazdakonferencián az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Jászfényszarun.

Feldman Zsolt hangsúlyozta: bár az új uniós agrártámogatási rendszerben várhatók “finomhangolások”, maga a szisztéma nem csak több feladatot, de több lehetőséget is ad a gazdáknak.

A közösségi és nemzeti forrásokból együttesen mintegy 63 milliárd forint támogatásban részesül idén a nehéz helyzetben lévő tejágazat. Ez a segítség akár literenként 30 forinttal is kiegészítheti a termelők bevételeit, mely nem csupán az állatállomány drasztikus csökkenését akadályozza meg, de a 90 forint körüli önköltség melletti 67-68 forintos hazai átvételi árak mellett sok vállalkozásnak egyenesen a túlélést jelenti.

Szeptemberben várhatóan több jogcímen is jelentős összegű támogatási források válnak hozzáférhetővé. Így 40 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási (AKG), 18 milliárdos kertészeti gépvásárlási, 37,75 milliárdos fiatal gazda támogatási, valamint 4,7 milliárdos időjárási kockázatcsökkentő keret nyílik meg a termelők számára.

2016-ban eddig összesen mintegy 120 000 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett valamilyen természeti káresemény Magyarországon. Ebből 40 000 hektárnál nagyobb területen volt jégverés, valamint hasonló nagyságrendű a fagykár is.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a lokális időjárási káresemények ellenére idén a növénytermesztési ágazat jó eredményeket produkál: mintegy 5,2 millió tonna betakarított búza mellett 1,8 millió tonna napraforgóra és 8 millió tonna kukoricára lehet számítani. A termelők dolgát azonban nehezíti, hogy mindezt egyre erősödő világpiaci versenyben, globálisan is bővülő termésmennyiség, ám szűkülő fizetőképes kereslet mellett kell és lehet értékesíteni – tette hozzá.

(Forrás: FM Sajtóiroda)

Kihirdették az őszi kalászos vetőmag irányárát 2016-08-22T12:56:15+00:00

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 89 600 forintban hirdette meg az őszi kalászos vetőmagok tonnájára vonatkozó tájékoztató jellegű árat. Előrejelzésük szerint az őszi kalászos gabona vetőmagokból megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, de nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.

Idén is közzétette az őszi kalászosok vetőmagjaira vonatkozó, a piaci körülmények alapján prognosztizált tájékoztató árat a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A testület által megállapított nettó 89 600 forintos tonnánkénti ár zsákban, gombaölő-szerrel csávázva, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Ez természetesen nem fix és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

A Vetőmag Szövetség által becsült vetőmag ár nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló jelleggel a várható piaci árinformáció közreadása – hangsúlyozta Takács Géza, a szervezet elnöke. A tájékoztató ár fontos jelzés a vetőmag-szaporítók felé, hogy készleteiket ne árugabonaként, hanem vetőmagként értékesítsék, biztosítva a gazdálkodók számára szükséges mennyiségű vetőmagkészletet.

Az őszi kalászos tényleges végfelhasználói áráról majd a vetési szezon végén állnak rendelkezésre pontos adatok. Az elmúlt években rendkívül hullámzott a vetőmagok ára: 2009-ben 62 ezer, 2012-ben 115 ezer, 2014-ben 91 ezer, 2015-ben 94 ezer forintot fizettek egy tonnáért.

Fontos, hogy időben rendeljék meg a vetőmagokat

Mint Takács Géza elmondta: a tagjaiktól kapott információk alapján az őszi kalászosok vetőmagjaiból nincsenek jelentős készletek, az idei termés tekintetében ez idáig nem jelentkeztek olyan minőségi problémák, melyek az ellátásra negatív hatást gyakorolnának. Térségi és fajtahiányok viszont előfordulhatnak, ezért nagyon fontos, hogy a gazdálkodók időben rendeljék meg a vetőmagtételeket. Ez szerinte a feldolgozások optimális ütemezését is segítené. Valamennyi kalászos esetén tapasztalható, hogy a jelenleg rendkívül alacsony felvásárlási ár kedvezőtlenül befolyásolhatja a termelők likviditását. Ez nem kedvez a fémzárolt vetőmag értékesítésnek és várhatóan magával vonja a vetőmag végfelhasználói árának előző évihez viszonyított mérséklődését. Előrejelzések szerint viszont az Európában tapasztalható minőségi problémák kedvező elmozdulást eredményezhetnek a malmi búza árában, amely pozitívan befolyásolhatja a vetőmag vásárlási szándékot is – emelte ki a vezető.

A meghatározó őszi kalászos fajok – őszi búza, őszi árpa, tritikálé – vetőmagjából a várható készletek szakmailag megfelelő szintű felújítási lehetőséget biztosítanak.

Kifogyóban a technológia-fejlesztési erőforrások 2016-08-19T10:51:32+00:00

Minden ágazat, így a mezőgazdaság területén is alapvető fontosságú a folyamatos innováció annak érdekében, hogy a termeléssel előállított értékek konverziója megfelelő alapot nyújtson a gazdaságilag fenntartható működéshez. Az elmúlt évtizedekben tapasztalható változások ráirányították a figyelmet a gazdaságfejlesztés új lehetőségeire.

A technológia-fejlesztésben az elmúlt időszakban tapasztalható természetes hatékonyság csökkenés arra ösztönzi a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakembereket, hogy új lehetőségeket keressenek az agrárágazat profittermelő képességének fokozása terén. A legújabb technológiai változtatások hatására elérhető eredmény-módosulások sokszor csak néhány tizedszázalékos értékkel bírnak, egyes esetekben a pótlólagos ráfordítások miatt nincs is kimutatható pozitív hatásuk a pénzügyi mutatókra.
A mezőgazdaság területén is el kell fogadni azt a tényt, hogy a XXI. század fő fejlesztési iránya az üzleti modellek-, és néha az ágazati sztenderdek megváltoztatásának lehetősége. Magyarul egy modern és hatékony gazdásznak a technológiai tudás mellett ma sokkal inkább gazdasági ismeretfölényre van szüksége a versenytáraival szemben.
A hagyományos termékpályák újragondolásával, a legmodernebb hálózati ismertek alkalmazásával, és a közösségi lehetőségek jobb kiaknázásával a profittermelő képesség akár tíz százalékpontos növelése is megvalósítható.
Az EURO-ECO Csoport mindig élen járt abban, hogy partnereinek biztosítsa a legújabb gazdaságfejlesztési lehetőségekhez való hozzájutást. A múltban több százezer hektáron koordináltunk technológia-fejlesztési programokat, és partnereinkkel együtt mi is azt tapasztaltuk, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdaságfejlesztés új útjaira.
Ennek érdekében több éves innovációval kifejlesztettük az Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszert, amelynek fő célja, hogypartnereinket jelentős versenyelőnyhöz juttassa a piac többi szereplőjével szemben.
Az Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszer alapszolgáltatását jelentő Agrárvállalkozási Biztonsági Háló szerződések 2016 szeptemberétől már elérhetővé válnak.
Figyeljék folyamatosan híreinket, hogy az EURO-ECO szerződött partnereinek támogatásokkal elérhető szakértői szolgáltatások az Önök esetében is hozzájáruljanak a fenntartható-biztonságos-eredményes gazdálkodáshoz.

2016.32-33. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

Korm. rendeletek

247/2016.

VIII. 17.

A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

1440/2016.

VIII. 17.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapot, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot, valamint a Halászati Operatív Programot érintő egyes feladatok ellátásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról

1449/2016.

VIII. 17.

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1056/2016. (II. 17.) Korm. határozat módosításáról

MVH közlemények

69/2016.

VIII. 11.

Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások általi csekély összegű költségtámogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

70/2016.

VIII. 11.

az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások hitelhez kapcsolódó költségeihez igénybe vehető csekély összegű támogatás igényléséhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről

71/2016.

VIII. 11.

az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások hitelhez kapcsolódó költségeihez igénybe vehető csekély összegű támogatás igényléséhez nyomtatvány rendszeresítéséről

Már 100%-os előleget kérhetnek a közép-magyarországi pályázók 2016-08-17T13:52:05+00:00

Az eddigi 50%-ról 100%-ra emelték a napokban az “Üzleti infrastruktúra fejlesztésének támogatása Pest megyében” című, VEKOP-1.2.2-15 kódszámú uniós pályázat előleg-igénylési lehetőségének felső korlátját – derül ki egy friss kormányzati közleményből.

A változásokat összefoglaló tájékoztatás szerint “Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a projekt megítélt támogatási összegének legfeljebb 100%-ának megfelelő támogatási előleget biztosít”. A pályázat egyébként 2,865 milliárd forintos keretösszegű, viszonylag széles a pályázat benyújtására jogosultak köre, de a korlátozott keretösszeg és az igényelhető támogatás volumene (első és második indikatív szakasza fele-fele) alapján mindössze 4-6 pályázatot terveztek támogatni.

A kormányzati pályázati oldal aktuális adatai szerint összesen 9 db projekt kért támogatást a konstrukción összesen 2 milliárd forintos keretösszeggel, de egyelőre még senkit sem hirdettek győztesnek és így támogatási szerződést sem kötöttek.

A szóban forgó pályázat számos egyéb szabályán is pontosításokat hajtottak végre, így például az önállóan nem, illetve önállóan támogatható tevékenységek és így az elszámolható költségek pontos körén is, amelyek a következő linken pontosan nyomon követhetők.

https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-az-zleti-infrastruktra-fejlesztsnek-tmogatsa-pest-megyben-cm-felhvs-1

Újabb változások a Munka törvénykönyvében 2016-08-16T13:53:41+00:00

A legjelentősebb, az agrár vállalkozásokat is érintő változás a munkavédelmi képviselőkre vonatkozik. Az új szabályozás alapján, amennyiben a munkáltatónál a foglalkoztatottak száma eléri a 20 főt, kötelező munkavédelmi képviselő választása.

A munkavédelmi képviselőt a munkatársak megfelelően lebonyolított választás útján jelölik ki, amely lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelessége.

A húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a törvényben meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia. A munkavédelmi képviselő választására vonatkozó részleteket a Mvt. 70/A. § (1) bekezdés rendezi.

Amennyiben a vállalkozás 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztat:

 – át kell nézni, hogy a munkáltatónál hatályos Munkavédelmi Szabályzat milyen rendelkezéseket tartalmaz a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatosan, különös tekintettel arra, hogy az új feltételeknek (20 munkavállaló felett már kötelező munkavédelmi képviselőt választani), megfelel-e a Szabályzat, hogy az önálló telephely, részleg vezetőjét megilletik-e azok a munkavédelmi jogosítványok, amelyek megléte esetén munkavédelmi képviselőt kell választani

 – ügyelni kell arra, hogy a munkavédelmi képviselő választást a választási bizottság bonyolítsa le, amely az Munka törvénykönyve üzemi tanács választására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával jön létre

 – fontos, hogy legyen egy állandó – munkavédelmi bizottság – vagy egy választási bizottság (amely csak a választáskor működik) annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselők munkajogi védelmét jogszerűen el lehessen látni

 – ahol egyáltalán nem volt eddig munkavédelmi képviselő, illetve az újabb szabályok alapján újabb munkavédelmi képviselőket kell választani, a módosítások hatályba lépésétől – 2016. július 8. – számított fél éven belül kell munkavédelmi képviselőt választani. Ahol megfelelő számban vannak képviselők, mandátumuk lejártakor újabb öt évre kell – az új szabályok szerint – a munkavédelmi képviselőket választani.

A munkavédelmi képviselő feladata összefoglalva tehát a vállalkozásnál közreműködő munkavédelmi megbízott munkájának elősegítése.

A törvényi változáshoz tehát alkalmazkodni kell a 20 fő feletti alkalmazotti létszám esetén. 2016. július 8-tól számítva, fél éve van a munkáltatóknak arra, hogy munkavédelmi képviselőt „jelöljenek” ki.

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez augusztus 15-ig még lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására! 2016-08-15T13:24:14+00:00

Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez a támogatási kérelmeket még a mai napon, azaz augusztus 15-ig lehet  benyújtani a területileg illetékes, növényvédelmi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a szőlőültetvényeken megvalósuló növény egészségügyi védekezés támogatásáról szóló 9/2016. (II. 15.) FM rendelet alapján legkésőbb 2016. augusztus 15-ig van még lehetőség a növény egészségügyi megelőzés, illetve növény egészségügyi felszámoláshoz kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtására.

A támogatás célja – a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati státuszú kórokozója – a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó betegség (fitoplazma fertőzés) egyik legfőbb terjesztője, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés támogatása. A növény egészségügyi megelőzés, illetve felszámolás támogatása igénybevételéhez a támogatási kérelmet a szőlőtermelő, illetve a támogatás igénylésére felhatalmazott termelői szerveződés nyújthatja be.  A kérelem benyújtásának helye a területileg illetékes, növényvédelmi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.

Figyelem! A támogatás igénybevételéhez a támogatási kérelmet azon szőlőtermelőnek, illetve termelői szerveződésnek is be kell nyújtania, aki 2016. március 1. és március 31. közötti időszakban növény egészségügyi megelőzés támogatás igénybevételére vonatkozó kérelmet nyújtott be az MVH-hoz és részükre a Hivatal befogadó végzést adott ki.

A támogatási kérelem benyújtásához szükséges nyomtatványok közlemény mellékletei letölthetőek az MVH honlapjáról, az alábbi linken:

https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/44-2016-iv-28-szamu-mvh-kozlemeny

Új típusú közösségi támogatások jöhetnek 2020-tól 2016-08-12T12:32:51+00:00

A hagyományosnak mondható normatív és pályázatos támogatások jövője még vitatott az Európai Unió döntéshozói körében. Jól láthatóan, emellett új közösségi támogatási formákkörvonalozódnak, amelyek hatékonysága akár meg is haladhatja a korábbi forrásokét. Erről kérdeztük dr. Orbán Józsefet, a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetségének szakmai elnökhelyettesét.

A Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége 2002. évi megalakulása óta kiemelten kezeli az agártámogatások kérdéskörét. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a legfelkészültebb tanácsadók álljanak a termelők rendelkezésére, ha támogatási projektjeik ügyintézésére hathatós segítséget igényelnek.

Ennek érdekében az EURO-ECO Csoporttal együttműködve, hosszú évek óta fejlesztés alatt áll a Minősített Szaktanácsadói Network agrártámogatásokra fókuszáló hálózata. Az Agrártámogatás tanácsadói Network igénybe vétele 2017. év elejétől elérhető válik. A hálózat létrehozásának célja, hogy a normatív és pályázatos támogatások minél nagyobb része a legnagyobb hatékonyság mellett jusson el az agrártermelőkhöz. A hálózat szakemberei minőségbiztosított rendszerben, folyamatos képzésben részesülve, szakterületük legjobbjaiként állnak a megbízók rendelkezésére.

A Szövetség igyekszik minél több információt szerezni a 2020 után várható támogatási formákról. Az már most körvonalazódni látszik, hogy ez az időszak sok tekintetben vízválasztó lesz az agrártermelési dotáció tekintetében. Azok a gazdálkodó szervezetek, akik felkészülten várják majd ezt az időszakot, egyértelmű nyertesei lehetnek a folyamatoknak.

Az elkövetkezendőkben folyamatosan igyekszünk tájékoztatást adni az EURO-ECO szerződött partnereknek a támogatások várhatóan új rendszeréről.

2016.28-32. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

FM rendeletek

 47/2016.

VII. 15

A szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet és a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról

 51/2016.

VII. 21

Az egyes agrártámogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról

 52/2016.

VII. 21

 A zöldség-gyümölcs termelői szerveződéseket szabályozó, egyes miniszteri rendeletek módosításáról

 53/2016.

VII. 21.

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról

 54/2016.

VII. 28.

 Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2016. évi finanszírozásának szabályairól

Korm. rendeletek

203/2016.

VII. 21.

Az őstermelői nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáró

202/2016

VII. 21

Egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról

1420/2016.

VII. 29.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rozsályt és más településeket 2016 júniusában ért jégeső okozta károk enyhítéséről

MVH közlemények

64/2016.

VII. 12.

a sovány tejpor rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról

65/2016.

VII. 26

az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet szerinti támogatások igényléséhez rendszeresített nyomtatványokról

66/2016.

VII. 26

a 2016/2017 borpiaci évben a borászati melléktermékek begyűjtéséhez alkalmazandó beszállítási és rakodási költségtérítési összegekről

67/2016.

VIII. 3

az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2016. évi finanszírozásának szabályairól szóló 54/2016. (VII. 28.) FM rendelet szerinti támogatás igénybevételéhez rendszeresített nyomtatványokról

68/2016.

VIII. 3.

a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó egyes közlemények hatályon kívül helyezéséről

Megnyílt az öntözésfejlesztési pályázat 2016-08-10T12:15:31+00:00

Augusztus 1-től lehet jelentkezni a módosult Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázatra.

A Miniszterelnökség korábban közölte: a módosítás eredményeként lehetővé válik például a 12 évesnél idősebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztése, változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek, egyszerűbbé válnak az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások.

Az öntözésfejlesztési pályázaton mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében egyebek között a vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására.

Egyéni beruházás esetén 500 millió forint, kollektív esetén 1 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás felső határa.

A pályázati felhívás és a részletek megtekinthetőek:

https://www.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre irányuló támogatás igénybevételéhez rendszeresített nyomtatványok 2016-08-09T10:24:20+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 67/2016. (VIII.3) számú közleménye az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2016. évi finanszírozásának szabályairól szóló 54/2016. (VII. 28.) FM rendelet szerinti támogatás igénybevételéhez rendszeresített nyomtatványokról.

A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem benyújtása

A pénzügyi hozzájárulás igénybevételéhez a rendelet 5. § (1) bekezdésében hivatkozott, a közlemény  1.  számú melléklete  szerinti,  B3060-03  jelű,  „Pénzügyi hozzájárulás iránti kérelem” elnevezésű nyomtatványt postai úton a:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához

(postacím: 1476 Budapest Pf. 407.)

 vagy személyesen a:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Ügyfélszolgálatán

(cím: 1095 Budapest, Soroksári út 22-24.)

kell benyújtani.

A NÉBIH negyedévente egy alkalommal, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig, – első alkalommal, 2016. I. és II. negyedévére vonatkozóan – együttesen – 2016. augusztus 31-éig nyújthatja be kérelmét az alábbi esetekben:

  •           a „szalmonellózis elleni védekezés – laboratóriumi vizsgálatok költségei”, 
  •           a „klasszikus sertéspestis elleni védekezés – laboratóriumi vizsgálatok költségei”, 
  •           az „afrikai sertéspestis elleni védekezés – laboratóriumi vizsgálatok költségei”, valamint „fertőtlenítőszerek és felszerelések vásárlása”, 
  •           a „madárinfluenza elleni védekezés – laboratóriumi vizsgálatok költségei”, 
  •           a „TSE (BSE és súrlókor) – gyorstesztek, megerősítő- és diszkriminatív elsődleges molekuláris vizsgálatok költségei” alcélterületekre, 
  •           a „veszettség elleni védekezés költségei” célterületre”, valamint
  •           a „kéknyelv betegség elleni védekezés költségei”célterület tekintetében virológiai és szerológiai vizsgálatok költségeire vonatkozóan.

Félévente egy alkalommal, első alkalommal, 2016. I. félévére vonatkozóan 2016. augusztus 31-éig, második alkalommal 2016. II. félévére vonatkozóan 2017. január 31-éig nyújthatja be kérelmét:

  •           a „szalmonellózis elleni védekezés – hatósági mintavétel költségei”, valamint
  •            a „madárinfluenza elleni védekezés – mintavétel költségei” alcélterületre vonatkozóan.

Az MJKSZ negyedévente egy alkalommal, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig, első alkalommal, 2016. I. és II. negyedévére vonatkozóan – együttesen – 2016. augusztus 31-éig nyújthatja be kérelmét az alábbi esetben:

  •           a „TSE (BSE és súrlókor) – genotípus vizsgálatok költségei” alcélterületre vonatkozóan. 

Pénzügyi hozzájárulás a végrehajtási– 2016. január 1-je és 2016. december 31-e között – a jogosultság mértékét alátámasztó számlákon és egyéb bizonylatokon szereplő költségek általános forgalmi adót és egyéb adót nem tartalmazó összege után igényelhető.  Igénylési alapként csak azon számlák fogadhatóak el, amelyeket az adott tárgyidőszakban (hónap, negyedév, félév) vagy azt megelőzően, de a végrehajtási időszak alatt állítottak ki és teljesítettek. A genotípus vizsgálatok esetében pénzügyi hozzájárulás folyósítására kizárólag pénzügyileg is teljesített számla esetén kerülhet sor.

A pénzügyi hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a célterületenként külön-külön kitöltött, a közlemény 2. számú melléklete szerinti,  B3061-03 jelű, „Összesítő kimutatás a kapcsolódó költségeket igazoló számlákról” elnevezésű nyomtatványt.

A közlemény és a nyomtatványok elérhetők:

https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/67-2016-viii-3-szamu-mvh-kozlemeny

Ökológiai jelentőségű területek másodvetéseire vonatkozó szabályok 2016-08-08T12:49:43+00:00

Az ökológiai jelentőségű területekre kerülő másodvetésekben a kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkező változásokra vonatkozó szabályok.

A 10/2015. FM rendelet szerinti zöldítési támogatás követelményei között szerepel, hogy a gazdálkodónak szántóterülete 5 százalékának megfelelő, ún. ökológiai jelentőségű területet kell felmutatnia minden évben. Számos lehetőség közül az egyik legnépszerűbb megoldás a gazdálkodók körében az, hogy a nyár folyamán lekerülő növényük után ökológiai jelentőségű másodvetést vetnek, amiből a következő haszonnövény előtti zöldtrágyát vagy téli takarónövényt nevelnek. Az ilyen típusú másodvetéseket abban az esetben ismeri el a támogatási szerv, ha azokat tárgyév július 1. és október 1. között vetették.

Fontos, hogy a tervezett másodvetés már az egységes kérelemben is megjelenjen. Továbbá, hogy a tényleges vetési időpontot és helyszínt szintén megjelenítse a termelő az egységes kérelem elektronikus felületén, méghozzá a 22/2016. FM rendelet 17.§ és 20.§ paragrafusai szerinti adatváltozás formájában. Ha nem a szabályozás szerint valósul meg az ökológiai jelentőségű másodvetés, akkor nem feltétlenül történik mulasztás; feltéve, hogy a bejelentett pontosítással továbbra is teljesíti azokat a területi és egyéb szempontokat, amelyeket eredeti bejelentése alapján vállalt. Az egyetlen korlát, hogy az adatváltozás során nem nőhet meg a bejelentett másodvetések összterülete az alapkérelemhez képest.

Mindezen felül továbbra is adott az a lehetőség, hogy – amennyiben október 1-jéig bizonyíthatóan fennáll az elháríthatatlan külső ok és a termelőnek nincs olyan bejelentett területe, ahová áthelyezhetné az ökológiai jelentőségű másodvetését – a gazdálkodó vis maior-t jelentsen.

(Forrás: FM sajtóiroda)

Történelmi megállapodás a fenntartható agrártámogatásokért 2016-08-05T15:07:35+00:00

Valamennyi agrártermelő érdeke, hogy a vidékfejlesztési támogatások minél nagyobb mértékben és hosszabb időszakon keresztül növeljék az agrártermelés biztonságát. Ezt támogatandó, a civil szféra és hazánk piacvezető agrártanácsadó szervezete stratégiai megállapodást kötött.

A Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége és az UNIVER-PENTA Tanácsadó Kft. Minősített Szaktanácsadói Network létrehozását határozták el. Az erről szóló megállapodás a héten került tető alá.

A hálózat létrehozásának célja, hogy a normatív és pályázatos támogatások minél nagyobb része a legnagyobb hatékonyság mellett jusson el az agrártermelőkhöz. A hálózat szakemberei minőségbiztosított rendszerben, folyamatos képzésben részesülve, szakterületük legjobbjaiként állnak a megbízók rendelkezésére.

A hálózathoz csatlakozni az UNIVER-PENTA Kft.-vel való együttműködéssel lehet. A támogatási program 2016. szeptember 1-től indul. Korábbi szerződött partnereink kiemelt kedvezményekkel vehetik igénybe a rendszer szolgáltatásait.

Kérjük, figyeljék további híreinket az agrártámogatások ügyintézésének új korszakáról! 

Fagykárra is teljes támogatás járhat a gazdáknak 2017-06-22T12:23:18+00:00

Mostantól a jégkárt szenvedett gazdák után már a fagykár sújtotta agrárvállalkozások is részesülhetnek teljes támogatásban az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretében.

A Földművelésügyi Minisztérium a fagykárt szenvedett és Agrár Széchenyi Kártyával (ASZK) már rendelkező, illetve a konstrukció keretében 2016. november 30-ig hatályos hitelszerződést kötő vállalkozásoknak a jelenlegi 4%-os kamat- és kezesi díjtámogatáson felül további, akár teljes hiteldíj-támogatást nyújt – a 2016. július 22-ét követően esedékes díjtételek vonatkozásában, az adott hitelügylet teljes futamidejére.

Az állam az érintett agrárvállalkozás „ültetvény” besorolású földterületei után hektáronként legfeljebb 500 ezer Ft hitelkeretig teljes költségtérítést biztosít, azaz ezen esetekben 100%-os kamat-, kezességi díj-, illetve kezelési költségtámogatással, valamint egyéb költségek megtérítésével (mint pl. bírálati díj, regisztrációs díj, közjegyzői díj, értékbecslési díj, stb.) segíti a fagykárt szenvedett vállalkozások akár nullaköltségű szabad felhasználású finanszírozási forráshoz jutását.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a részletes feltételeket tartalmazó 2016. július 21-én megjelent rendelet szerint többek között azok az agrárvállalkozások élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyek a hivatkozott rendeletben nevesített településeken székhellyel/fiókteleppel/telephellyel rendelkeznek. A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy a támogatás mértéke függ a vállalkozás ültetvény minősítésű földterületének nagyságától, valamint a rendelkezésére álló szabad támogatási keret mértékétől, továbbá meg kell felelniük a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

A vezérigazgató elmondta továbbá, hogy az utóbbi időszakban dinamikusan növekedett az ASZK hiteligénylések száma, és fokozott érdeklődés mutatkozott a jégkárral sújtott vállalkozók részére biztosított nullaköltségű Agrár Széchenyi Kártya iránt is, amelynek igénybevételére a vállalkozások 2016. június 30-ig köthettek hitelszerződést. Az Agrár Széchenyi Kártyát igénylők nagyobb része családi gazdaságként, egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként működik.

Krisán kiemelte: az agrárium az egyik legstabilabb, hitelezési szempontból az egyik legkevésbé kockázatosnak számító ágazat, a szezonalitás és az időjárási körülményeknek való kiszolgáltatottság ellenére is. Mára a kártyát több mint 9000 gazdálkodó igényelte, az átadott kártyák száma megközelíti az 5000-et, a kihelyezett hitelösszeg pedig meghaladja a 37 milliárd forintot. Az átlagos hitelösszeg az idei évben létrejött ügyeket tekintve 8,6 millió forint.

Nyilvántartási számot kapnak a vetőmagok 2016-08-02T13:55:41+00:00

Mostantól csak hatósági nyilvántartási számmal ellátott vetőmagok forgalmazhatóak Magyarországon. A szaktárca ezzel a visszaélések számának csökkentését és a hatékonyabb ellenőrzést szeretné elérni.

A hatósági címke adattartalmának kiegészítését írta elő a szántóföldi valamint a zöldségnövények vetőmagjainak forgalmazására vonatkozó szabályoknál a Földművelésügyi Minisztérium. Eszerint Magyarországon mostantól a vetőmagok forgalmazása során, azok csomagolásának címkéjén a hatósági nyilvántartásra utaló számot is fel kell tüntetni. Az új rendelkezés az egységes hatósági rendszer által biztosított nyomonkövethetőség érdekében született meg.

Ezzel a jelöléssel további lépést tettünk annak érdekében, hogy a visszaélések számát hatékonyan lehessen csökkenteni – fogalmaz a szaktárca kapcsolódó közleménye. A jogszabály módosítása nyomán a vetőmagvak hatósági címkéinek használatával javíthatóak az ellenőrzések, és elkerülhetőek a visszaélések. A változtatással a vetőmagpálya minden szereplője által elvárt minőségi garanciák is biztosítottak lesznek.

A vetőmagtermelés a magyar mezőgazdaság nagy hagyományokkal rendelkező ágazata, a vetőmagvak minősége és szabályos felhasználása alapozza meg az élelmiszerlánc biztonságát. A hatóságilag ellenőrzött fajtaazonos vetőmagvak magas biológiai értékűek, használatuk versenyelőnyt jelent a hazai termelők számára.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik a vetőmag-előállításhoz, ezt az előnyt a jövőben is ki kell használnunk – hangsúlyozza a minisztérium. A magyar gazdaság egyik legsikeresebb ágazata a vetőmagtermesztés, hazánk a világ vetőmag exportőrei között a kilencedik, Európában a harmadik helyet foglalja el.

(Forrás: www.nak.hu)

Az állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylése 2016-08-01T11:32:15+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 65/2016. (VII. 26.) számú közleménye az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet szerinti támogatások igényléséhez rendszeresített nyomtatványokról.

A támogatási kérelmek benyújtása:

A támogatási kérelmeket a közlemény 1. számú melléklete szerinti N0160 jelű ”Támogatási kérelem – Főlapon” és a 2. számú melléklete szerinti N0161 jelű ”Támogatási kérelem – Betétlapon” a baromfifélékre, illetve az egyéb állatfajokra vonatkozóan külön kell benyújtani, a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig postai úton a kedvezményezett telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal részére.

Tárgyhónap: a támogatott szolgáltatás elvégzésének hónapja.

Az N0161 jelű Betétlap a postai benyújtás mellett elektronikus úton (az eredeti Excel formátumban) is elküldhető az alábbi
– e-mail címre: allategeszsegugy@mvh.gov.hu
– és megnevezéssel: Engedélyes neve_tárgyhónap_állatfaj (egyéb/bfi)_ igényelt összeg.

A hivatkozott nyomtatványokhoz minden esetben csatolni kell a támogatott állat- egészségügyi szolgáltatásokról kiállított számlák másolatát, illetve a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (3a) és (3b), továbbá (4) bekezdésében hivatkozott, C001 technikai kód alapján történő igényléskor:
– sertés állatfaj esetében jelen közlemény 3. számú melléklete szerinti N0162 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,
– baromfi állatfaj esetében jelen közlemény 4. számú melléklete szerinti N0163 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,
– szarvasmarha állatfaj esetében jelen közlemény 5. számú melléklete szerinti N0164 jelű ”Nyilatkozat” eredeti példányát,
– nyúl állatfaj esetében a Traces bizonyítvány vagy az „Állategészségügyi bizonyítvány a gazdaságból” című nyomtatvány másolatát.

A közlemény pontos szövege és a mellékletek elérhetők:
https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/65-2016-vii-26-szamu-mvh-kozlemeny

Termeléshez kötött támogatást kaphatnak 2017-től a burgonyatermesztők 2016-07-29T10:07:39+00:00

Amennyiben Brüsszel is elfogadja, 2017-től a burgonya bekerülhet a termeléshez kötött támogatási körbe, így fellendülhet az utóbbi években csökkenő termelési kedv Magyarországon – mondta Czerván György az Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozás, Fajta-és Növényvédelmi Technológiai Bemutatóján, Nyírteleken.

A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: 2017-től a burgonya bekerülhet a támogatott ipari zöldség kategóriába, a bejelentés jelenleg uniós jóváhagyásra vár. A támogatás feltétele többek között, hogy a gazdálkodó rendelkezzen legalább 1 hektár SAPS jogosult burgonya területtel, és minősített szaporítóanyagot használjon. A jelenlegi adatok alapján a támogatás várható összege 61.000 forint/hektár körül alakulhat.

Czerván György megjegyezte: hazánk szántóföldi növénytermesztésének szerkezetén belül a burgonyaágazat mintegy 2,8 százalékos arányt képvisel, míg a mezőgazdasági termelés szerkezetén belül 1 százalékot. Hozzátette: burgonyát az idei évben mintegy 20 ezer hektáron vetettek, a jelenlegi termésbecslések alapján 26 tonna/hektáros átlagtermés várható.

A burgonya kereskedelmét tekintve az államtitkár elmondta: az import mennyisége 2010 és 2015 között 45 ezer tonna körül alakult, ami lassú növekedést mutatott. Az export mennyisége ugyanebben az időszakban 5 ezer tonna körül volt, ami lassú csökkenést jelentett.

Nemcsak hazánkban, hanem az EU összességében is csökkent a burgonyatermelési kedv. Az Unió 24,8 millió tonna burgonyát termelt 2015-ben, ami 13 százalékkal marad el az előző évitől. A legnagyobb mértékű változás Belgiumban történt, ahol a termés 4,5 millió tonnáról 3,7 millió tonnára csökkent.

Az ágazat hazai helyzetével kapcsolatban Czerván György a burgonyatermesztés eszközrendszerének újbóli kiépítését szorgalmazta, valamint a tároló- és feldolgozó kapacitás fejlesztését tartja szükségesnek, mert a burgonyatermelő üzemek megszűntek vagy átalakultak, a technikai háttér amortizálódott, a termelési költségek megnőttek, és ennek következményeként a vetésterület évről évre csökken. Fontos továbbá a minőségi burgonya vetőgumó előállítás növelése, hiszen a kiváló biológiai értékű minősített szaporítóanyag használat a termésbiztonságot is növeli.

Az államtitkár hangsúlyozta: jó hír ugyanakkor, hogy augusztus elsejével nyílik meg a Vidékfejlesztési Programon belül az öntözésfejlesztési pályázat, ami a burgonyatermesztőknek is segítséget jelenthet, hiszen burgonyát a magyar viszonyok mellett már csak öntözött körülmények között szabad termelni.

Megjegyezte: mintegy 49,5 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére.

Vihar- és a jégkárok esetén az agrár-kárenyhítési rendszer segíti a gazdákat 2016-07-28T13:44:28+00:00

A mezőgazdasági káreseményeket, mint például a jégeső-, vagy a belvízkár, a bekövetkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteniük az agrár-kárenyhítési rendszerben tag gazdálkodóknak. Így a kárenyhítési alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményeikben az időjárás okozott. A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer elektronikus alkalmazása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján érhető el.

A kárbejelentés a rendszer fejlesztésének eredményeként már parcellánként (az aktuálisan károsodott terület megjelölésével) is megtehető. Igény szerint az elektronikus kárbejelentés benyújtásában meghatalmazottak segíthetik a termelőket.

Az uniós szabályokkal összhangban a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha a káresemény miatt károsodott – annak teljes területére vonatkoztatva – 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés következett be, és amelyről a megyei kormányhivatal határozatot hoz. További támogatási feltétel, hogy a referencia-időszakhoz képest meglegyen az üzemi szinten számított, 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenés.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetén hektáronként 3.000-3.000 forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetén hektáronként 1.000 forint. Az MVH július közepéig határozatban értesíti a termelőket a fizetendő kárenyhítési hozzájárulás összegéről, a megfizetés határideje pedig az adott évben szeptember 15-e.

A károsultaknak november 30-ig kell beadniuk a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az MVH elektronikus alkalmazásán keresztül. A termelő, ha a hozamértékének legalább 50%-ára valamilyen mezőgazdasági biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80%-át, ha nem rendelkezik, akkor 40%-át kaphatja meg kárenyhítő juttatásként a tárgyévet követő év márciusában. A mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához 65%-os támogatást nyújt a Vidékfejlesztési Program.

Jövő év márciusra a kárenyhítési alapban 24 milliárd forint állhat rendelkezésre a károsultak részére, amely minden bizonnyal elegendő lesz az idei évi károk kezelésére.

Fontos, hogy a károsult gazdák a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosultak, amelyet szintén célszerű érvényesíteniük.

(Forrás: FM sajtóiroda)

A magyar hatóság figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór terjedését 2016-07-27T10:58:01+00:00

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) hasonlóan, folyamatosan figyelemmel kíséri a bőrcsomósodáskór (LSD) európai terjedését. A hazai állategészségügyi hatóság felkészült a jelentős gazdasági kárral járó betegség magyarországi megjelenésére. Emellett Bognár Lajos, országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az Európai Unió szakmai fórumaival a megelőző vakcinázás engedélyeztetése érdekében. A betegség gyors terjedésében lényeges szerepe van az illegális állatszállításoknak is, ezért kulcsfontosságú, hogy az állattartók betartsák az általános járványvédelmi előírásokat.

Az LSD rendkívül gyorsan terjed. Európában 2015 második felében jelent meg először Görögországban, majd idén áprilisban Bulgáriában, ahol mintegy 2 hónap alatt az ország fele fertőzötté vált. A járvány azóta Koszovót, Albániát, Montenegrót és Szerbiát is elérte. Magyarország déli határától jelenleg mintegy 230 km-re van. A gyors terjedésben fontos szerepe van az illegális állatszállításoknak is.

Az emberre nem veszélyes betegség rendkívül nagy gazdasági kárt okoz, mivel az érvényes előírások szerint a fertőzött állományban lévő összes fogékony állatot haladéktalanul le kell ölni, húsuk pedig nem felhasználható. Az LSD hazai megjelenése exporttevékenységünkre is hatással lesz: a fertőzött régiók korlátozás alá kerülnek, az ún. harmadik országok pedig várhatóan leállítják majd az országunkkal folytatott szarvasmarha kereskedelmet.

Kiemelten fontos a betegség behurcolásának és terjedésének megakadályozása. Ennek sikere a fogékony állatokat tartó telepeken a járványvédelmi előírások szigorú betartásán nyugszik. Mivel a betegséget elsősorban a legyek és a tünetmentes állatok terjesztik, ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók csak ismert helyről vigyenek állatot a telepekre, valamint a szállítójárműveket különösen tisztán és lehetőleg rovarmentesen tartsák.

A betegség elleni védekezés leghatékonyabb módja az állatok oltása, vészvakcinázás, illetve megelőző vakcinázás formájában. Az EU-s szabályozás szerint a megelőző vakcinázás alkalmazása jelenleg tilos, ezért Bognár Lajos országos főállatorvos egyeztetéseket folytat az EU érintett szakmai fórumaival annak engedélyezése érdekében. A kezdeményezést számos más EU-s tagállam (például Ausztria, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia) is támogatja.

A hatóság rendelkezésére álló eszközök tehát jelenleg az ún. vészvakcinázási program, valamint a betegséggel érintett állományok felszámolása. Ezzel együtt azonban már életbe lépnek a gazdasági kárt jelentő korlátozások is, ezért különösen fontos az állattartók részéről a járványvédelmi előírások betartása a megelőzés során.

A NÉBIH folyamatosan figyelemmel kíséri a betegség terjedését és felkészült a szükséges intézkedések megtételére, többek között mintegy 600 000 adag vakcina beszerzése van folyamatban.

A bőrcsomósodáskórról

A szarvasmarhákat és bivalyokat érintő bőrcsomósodáskórt vírus okozza és főleg vérrel táplálkozó ízeltlábúak (legyek, szúnyogok, esetenként kullancsok stb.) terjesztik. Nevét a megbetegedett állatok fején, nyakán, hátán, lábain, tőgyén, valamint a farok tájékon lévő bőrfelületen megjelenő 2-5 cm-es csomókról kapta. Az emberre sem a fertőzött állat, sem az abból származó élelmiszer nem jelent veszélyt, viszont a betegség megjelenése rendkívül súlyos gazdasági károkat okozhat.

Augusztus 15-ig nyújtható be a támogatási kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezéshez 2016-07-26T10:54:44+00:00

A szaktárca felhívja a szőlőtermelők figyelmét, hogy amennyiben az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezéshez támogatást szeretnének igénybe venni, úgy a támogatási kérelmeket a növényvédő szeres védekezést követően augusztus 15-ig kell benyújtani.

A május 1-től július 31-ig terjedő védekezési időszakban kijuttatott növényvédő szer után igényelhető az 50%-os mértékű támogatás.

A Földművelésügyi Minisztérium által a 2016. évtől indított támogatás az aranyszínű sárgaság betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni növényvédő szeres védekezéshez nyújt segítséget a szőlőtermelőknek. A támogatási programban a növényvédő szer a fenti védekezési időszakban juttatható ki, továbbá a szőlőtermelők a támogatási kérelmet és mellékleteit a növényvédő szeres védekezést követően egészen augusztus 15-ig nyújthatják be postai úton a területileg illetékes, növényvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalhoz (Növényvédelmi Hatóság). A támogatási kérelmen a növény-egészségügyi megelőzés és a növény-egészségügyi felszámolás támogatása együttesen is igényelhető. Ez utóbbi támogatást azon szőlőültetvény után lehet igénybe venni, amely a Növényvédelmi Hatóság által – a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt – körülhatárolt területen található.

A támogatás és a kapcsolódó termelői teendők részleteit az MVH honlapján elérhető 44/2016. (IV. 28.) számú MVH Közlemény tartalmazza. Valamint részletes tájékoztatást olvashatnak a 2016.03.22-ei hírlevelünkben.

Augusztus 5-éig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket a fűszerpaprika termelőknek 2016-07-26T10:38:53+00:00

A fűszerpaprika-termelők mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásáról szóló 37/2014 (IV. 4.) VM rendelet alapján a termelők a minőségi fűszerpaprika termelése céljából vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatást igényelhetnek a fémzárolt vetőmag költségeinek részbeni kompenzálására.

A támogatás igénybevételéhez a 24/2016. (IV. 13.) MVH Közleményben rendszeresített nyomtatványt 2016. május 1. és augusztus 5. közötti időszakban kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz az előírt mellékletek csatolásával együtt.

A támogatás igénybevételére az a fűszerpaprika-termelő jogosult, aki a támogatás alapját képező, vásárolt vagy termeltetőtől, termelői csoporttól átvett fémzárolt vetőmagot teljes egészében saját használatában lévő földterületen fűszerpaprika termesztése céljából felhasználta.

A támogatás mértéke a 2015. október 20. és 2016. április 30. közötti időszakban megvásárolt fémzárolt vetőmag nettó árának 75 %-a, de kilogrammonként legfeljebb 30 000 forint. A rendelkezésre álló forrás legfeljebb 170 millió Ft.

A támogatás összege a kérelmező rendelkezésére álló szabad mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) keret figyelembevételével kerül meghatározásra.

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ának rendelkezése értelmében a támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a támogatás igénylőjének nyilatkoznia kell arról, hogy mely egyéb vállalkozással/vállalkozásokkal tekinthető egy és ugyanazon vállalkozásnak. A nyilatkozathoz kapcsolódó információkat és nyomtatványt a csekély összegű támogatások igénybevételéhez kapcsolódó „egy és ugyanazon vállalkozás” minőségről, valamint az alkalmazott üzleti évről történő nyilatkozattételi kötelezettségről szóló 7/2016. (II. 4.) számú MVH Közlemény tartalmazza (amely elérhető az MVH honlapján: www.mvh.gov.hu).

Fontos változások az EKÁER-bejelentéseknél 2016-07-22T14:21:42+00:00

Sikeres az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER), amelyet 2015. január elsején a gazdaság fehérítésének céljából vezetett be a kormány – mondta Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Óbarokban, sajtótájékoztatón.

Az elmúlt másfél év alatt több mint 56 ezer ügyfél regisztrálta magát a rendszerbe, és több mint 17 millió bejelentés érkezett. A hatóság az úti ellenőrzésekkel és a telephely-vizsgálatokkal együtt közel 100 ezer ellenőrzést végzett. Tájékoztatott arról is, hogy önkéntes befizetésből, illetve lefoglalásból 2016 első fél évében közel nyolcmilliárd forint folyt be az államkasszába, az elmúlt évben ez a szám szintén meghaladta a nyolc milliárd forintot. Megjegyezte: az EKÁER, valamint az online pénztárgép bevezetése tavaly közel négyszáz milliárd forintot eredményezett a költségvetésben.

A sajtótájékoztatón ismertették az EKÁER-ben augusztus 1-jével hatályba lépő változásokat.

A jövő hónaptól bővül az EKÁER bejelentési kötelezettséggel érintettek köre. Míg most csak annak kell bejelentenie a fuvart, akik 3,5 tonnát meghaladó össztömegű útdíjköteles járművel szállít árut, addig augusztustól már bármilyen járműre, így a haszongépjárművekre is kiterjed a kötelezettség, ha a 3,5 tonna össztömeget eléri. Szintén augusztus 1-jétől a fuvarozó felelőssége lesz a hatósági zár sértetlen megőrzése is. A szabályszegést magánszemély esetén minimum kétszázezer, maximum ötszázezer forint, vállalkozók esetén pedig ötszázezer és egymillió forint közötti bírsággal sújthatja a hatóság.

A járművet a kiszabott bírság megfizetéséig ezentúl vissza is tarthatják az ellenőrök, ha a megbüntetett fuvarozó nem rendelkezik magyar adóazonosító számmal és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nem Magyarországon van, illetve nem vállaltak – banki vagy belföldi gazdálkodó szervezet részéről – garanciát a bírság megfizetésére. A jármű visszatartása alól csak a romlandó árut és élő állatot szállító fuvareszközök mentesülnek.

Augusztus 1-jétől nemcsak az számít szabálytalanságnak, ha nem jelentenek be egy rakományt, de az is, ha többet jelentenek be, mint amennyit ténylegesen szállítanak.

Ilyenkor a hiányzó mennyiség – vagyis a bejelentett és a szállított mennyiség különbsége – értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhatnak ki.

Újabb 500 millió eurós piaci támogatás a tejtermelőknek 2016-07-20T15:08:10+00:00

További fél milliárd euró összegű támogatási csomagot jelentett be július 18-án Phil Hogan mezőgazdaságért felelős uniós biztos az európai tejtermelők megsegítésére.

Brüsszel tavaly szeptemberben hozott döntéséhez hasonlóan az unió újabb 500 millió eurós támogatási csomagot biztosít a tejágazatban fellépő válság kezelésére – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Mezőgazdasági Tanács brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatóján hétfőn.

Az államtitkár kiemelte, az újabb, kiegészítő támogatásra azért volt szükség, mert a piaci kereslet és kínálat közötti egyensúly felborulása miatt a szeptemberben elfogadott mentőcsomag intézkedései nem voltak elégségesek. Ahogy az unió többi országában is, a magyar tejágazatra a kvótarendszer tavaly áprilisi megszüntetése mellett az érvényben lévő Oroszország ellen bevezetett uniós embargó és a kínai kereslet visszaesése is negatív hatással volt.

A várhatóan szeptemberben elkészülő jogszabály úgy rendelkezik majd, hogy a csomag 30 százalékát, azaz 150 millió eurót önkéntes termeléscsökkentésre lehet fordítani. Ez az összeg uniós szinten, központilag lesz pályázható az év vége felé.

A csomag nagyobbik részét kitevő 350 millió eurós támogatási összeget nemzeti borítékok formájában kapják meg a tagállamok. Az államtitkár szerint agrárdiplomáciai siker, hogy Magyarország a tavaly szeptemberi csomagból az 1,1 százalékos tejpiaci részesedés helyett 2,3 százalékot tudott lehívni az uniós támogatásból.

A hétfőn bejelentett 350 milliós támogatási keretből 2,73 százalékhoz, azaz 9,5 millió euróhoz (mintegy 3 milliárd forinthoz) juthat Magyarország – tájékoztatott az államtitkár, hozzátéve, hogy az előző évhez képest a tagállamok közül mindössze négyben (a balti országok és Magyarország esetében) nő a támogatás összege. Reményét fejezte ki, hogy a bejelentett támogatásból már a jövő év elején részesülhetnek a magyar gazdák.

Czerván György arról is tájékoztatott, hogy Magyarország az alacsony összegű támogatások három éves időtartamára szóló, 15 ezer eurós keretének megduplázását javasolta. Ez egy gazda három éves termelői munkájának 30 ezer eurós támogatását jelentené. Arra is kitért, hogy a magyar kormány a piaci válsággal küzdő tejtermelőket és sertéstartókat érintő új hitelkonstrukciót kíván bevezetni. A brüsszeli jóváhagyásra váró program azt biztosítaná, hogy minden gazdálkodó költségmentesen jusson hitelhez. Az adminisztratív és banki költséget az állam átvállalná – tette hozzá az államtitkár.

A tárca MTI-hez eljuttatott közleménye kiemeli: Magyarország az unió tejtermelésének csak 1,15 százalékát adja, agrárdiplomáciai sikere, hogy a rendelkezésre álló 350 millió euró több mint 2,73 százaléka válik elérhetővé a magyar gazdálkodók számára. Magyarország több tagállammal összefogva a tárgyalások során mindvégig szorgalmazta a közvetlen kifizetések előlegeinek emelt összegű kifizetését lehetővé tételét. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos az ülésen támogatásáról biztosította a termelők likviditási problémáinak enyhítését szolgáló intézkedést. Magyarország kérésére a bizottság lehetőséget nyújt a területalapú vidékfejlesztési kifizetések esetében is az emelt összegű előlegfizetésre.

(Forrás: MTI)

Csúszik az új őstermelői igazolványok kiállítása 2016-07-19T12:52:39+00:00

A közbeszerzés elhúzódása miatt egy-két hetet csúszhat az új őstermelői igazolványok elkészítése, így várhatóan augusztus közepéig kapják meg azokat a termelők. Mintegy 190 ezer kártya készül el 90 millió forintból.

Az eredeti tervek szerint azok, akik március 31-ig kérvényezték az új igazolványt, július 31-ig kapták volna kézhez a kártyás, okos őstermelői igazolványukat. A csúszás miatt a jogszabályt módosítják, így a korábban kapott ideiglenes igazolványok szeptember 30-ig lesznek érvényesek. A közbeszerezés eredményeképpen ugyanakkor a mintegy 190 ezer kártya elkészítésének összköltsége kevesebb, mint a fele lesz a tervezettnek, nem éri el a 90 millió forintot.

Győrffy Balázs bejelentése szerint várhatóan nyár végére, ősz elejére elérhető lesz az az okostelefonos alkalmazás is, amely az őstermelői igazolvány száma alapján megadja az őstermelő engedélyezett tevékenységeit. Ez a funkció a NAK portálján is elérhető lesz, így például a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy az őstermelő rendelkezik-e érvényes igazolvánnyal, illetve láthatja, hogy az értékesíteni kívánt terméket ő termelte-e. Mindez a gazdaság fehéredését is elősegíti.

A megváltozott szja-törvény a korábbiakhoz képest pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A saját gazdaság alatt ugyanis nemcsak a saját tulajdonú földterületeket kell érteni, hanem a bérelt földterületeket, eszközöket is. A saját gazdaságnak ugyanakkor minden esetben Magyarország területén kell lennie.

Közlemény a sovány tejpor rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról 2016-07-18T14:42:08+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 64/2016. (VII.12.) számú közleménye a sovány tejpor rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról.

Felvásárlási kérelem benyújtására jogosult bármely természetes, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet, aki/amely a hozzáadottérték-adó (HÉA) vonatkozásában az Európai Unió területén letelepedettnek és bejegyzettnek minősül, továbbá rendelkezik a kapcsolódó a rendeletekben előírt, és a közleményben részletezett követelményeknek megfelelő termékkel.

A kérelem benyújtásának feltételei:

  • Az intervenciós felvásárlásra szánt áru gyártója köteles a gyártás megkezdése előtt legalább 2 munkanappal korábban tájékoztatni az MVH-t az intervenciós célú termelési szándékáról a közlemény 1. számú melléklete (I0066-02 jelű, Értesítés Intervenciós termelési szándékról) szerinti nyomtatvány MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához (a továbbiakban: MVH PKI), faxon történő benyújtásával az alábbi fax-számok valamelyikére: (06-1) 219-4511 vagy (06-1) 219-4512
  • A kérelmet az MVH PKI-hoz faxon kell benyújtani a közlemény 2. számú melléklete szerinti, magyar nyelven kitöltött I0013-02 jelű, Sovány tejpor felvásárlás rögzített áron, Felvásárlási kérelem – Főlap, illetve a 3. számú melléklete szerinti I0014-02 jelű, Sovány tejpor felvásárlás rögzített áron, Felvásárlási kérelem – Betétlap elnevezésű nyomtatványokon az alábbi fax-számok valamelyikére: (06-1) 219-4511 vagy (06-1) 219-4512
  • A kérelem csak az Európai Unió területéről származó közvetlenül és kizárólag tehéntejből porlasztásos eljárással az Európai Unió területén lévő olyan vállalkozás által előállított kiváló minőségű sovány tejporra vonatkozhat, amely vállalkozást az adott tagállam illetékes kifizető ügynöksége előzetesen jóváhagyott. Magyarországon a tejtermék előállító üzemek intervenciós jóváhagyásának feltételeit az intervenciós felvásárlásra és magántárolási támogatásra szánt tejtermékek gyártóinak jóváhagyásáról szóló MVH Közlemény tartalmazza.
  • Kérelmet benyújtani 2016. június 30. és szeptember 30. napja között lehet.
  • A sovány tejpornak a kérelem MVH-hoz történt beérkezését megelőző 31 napos időszakban kell készülnie. Ha azonban a sovány tejport olyan silóban tárolják, amely egy nap termelését meghaladó mennyiséget tartalmaz, a sovány tejport azt a hetet megelőző három hét során kell előállítani, amelyen a kérelem beérkezett.
  • A kérelem a benyújtást követően nem vonható vissza, és nem módosítható.
  • A felajánlható legkisebb mennyiség 20 tonna. A felajánlott sovány tejpor mennyisége csak egész tonna lehet.
  • A sovány tejport zsákokba kell csomagolni.
  • Az ajánlat benyújtásakor 50 EUR/tonna mértékű biztosítékot kell letétbe helyezni.

A közlemény, a nyomtatványok és további részletek és feltételek megtalálhatók:
https://www.mvh.gov.hu/hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/64-2016-vii-12-szamu-mvh-kozlemeny

A NÉBIH fokozottan vizsgálja az étolajokat 2016-07-15T07:29:00+00:00
Az elmúlt években a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – más termékcsoportokhoz hasonlóan – folyamatosan ellenőrizte az étolajokat is. A feltűnően alacsony árú termékek kiemelt ellenőrzése élelmiszerlánc-biztonsági szempontból indokolt, ezért a hivatal közérdekű bejelentésként kezelte a Magyar Nemzet megkeresését és haladéktalanul országos ellenőrzéssorozatot indított. A NÉBIH szakemberei 15 mintát vizsgálnak. A komplex laboratóriumi vizsgálatok túlnyomó része lezárult, ezek a termékek megfeleltek az előírásoknak, jelölési hiba viszont szinte minden, nem hazai előállítású étolajnál akadt.

A NÉBIH a közérdekű bejelentésben megjelölt, alacsony árkategóriájú, import finomított étolajok, mellett egyéb hazai gyártású, alacsonyabb árkategóriába tartozó, kereskedelmi márkajelzésű (ún. saját márkás) termékeket és közkedvelt márkák árucikkeit is ellenőrzi. A vizsgálatot a bejelentésben megjelölt üzletláncok áruházain túl, nagykereskedelemi egységekben, hipermarketekben, importőröknél és első betárolási helyeken végzik.

A NÉBIH szakemberei 15 féle terméket vizsgálnak, amelyek között webáruházakban is kapható étolajok is szerepelnek. A tisztességtelen forgalmazói magatartás megvalósulásának, valamint az első betárolási helyek és az áruházláncok – nyomon követhetőség meghatározása céljából történő – dokumentációinak vizsgálata jelenleg még folyamatban van.

A termékek jelölésének vizsgálata során eddig valamennyi, nem magyarországi előállítású étolaj jelölése hibásnak bizonyult. A már lezárult, biztonsági és minőségi paraméterekre is kitérő laboratóriumi vizsgálatokon ugyanakkor minden minta megfelelt az előírásoknak.

Az EKÁER adatai alapján 2016. január 1. óta legnagyobb mennyiségben Spanyolországból hozott be étolajat 2 vállalkozás hazánkba, mintegy 24 ezer tonna mennyiség. Nagyságrendileg negyedannyi étolaj – nagyjából 7 ezer tonna – érkezett Romániából összesen 8 vállalkozás tevékenysége révén. A harmadik jelentősebb mennyiséget, csaknem 4 ezer tonnát, 11 cég importálta Ausztriából. Horvátországból 8 vállalkozás vásárolt étolajat, mintegy 3 ezer tonnát.

Az EKÁER rendszerben szereplő információk alapján a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága a három legnagyobb magyar importőr vállalkozásnál helyszíni ellenőrzést végzett, azok címei azonban csak székhelyszolgáltatók voltak. A helyszíni ellenőrzés akadálya miatt a NÉBIH a társhatóságok közreműködésével tovább folytatja a vizsgálatot.

A NÉBIH 2008 óta több mint 9000 hatósági laboratóriumi vizsgálatot végzett a termékkör kapcsán. Ez alapján elmondható, hogy szinte valamennyi, a hazai étolaj piacon megjelent külföldi és magyar gyártású termék elemzésre került már. Az utóbbi időszakban csak pár mintával adódott gond, jellemzően jelölési hiba miatt, azonban a feltűnően alacsony árú termékek kiemelt ellenőrzése élelmiszerlánc-biztonsági szempontból indokolt.

(Forrás: NÉBIH)

Már csak két nap van a NAK tagdíjbevallási határidő végéig! 2016-07-14T08:05:47+00:00
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016. június 30-ról 2016. július 15-re módosította a tagdíjbevallás határidejét. Azok az őstermelők, akiknek előző évi árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot, és emiatt nem kell bevallást tenniük, szintén július 15-ig fizethetik meg a 2000 forint tagdíjat. A többi tag esetében a tagdíjbefizetés határideje változatlanul 2016. július 31.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara meghosszabbította az idei tagdíjbevallási időszakot. A kamarai tagok 2016. június 30. helyett 2016. július 15-ig tehetik meg bevallásukat, a kamara portálján (www.nak.hu) elérhető e-Irodába belépve.

A kamara 2016. májusi országos küldöttgyűlése megszavazta az Alapszabály módosítását, így a tagdíjjal kapcsolatos szabályok is több helyen, a tagság számára kedvező módon változtak. Ennek értelmében többek között nem kell bevallást tenniük azoknak a kizárólag őstermelőként tevékenykedő kamarai tagoknak, akiknek az előző évi árbevételük nem érte el a 600 ezer forintot, és semmilyen, az Alapszabályban foglalt kedvezménnyel nem kívánnak élni. Esetükben elégséges, ha a tagdíjbevallási időszak módosított határidejéig, tehát 2016. július 15-ig banki átutalással vagy a falugazdász irodákban kapott csekken megfizetik a 2000 forint tagdíjat.

A tagdíjbevallási időszak meghosszabbítása nem befolyásolja a késedelmes bevallás és a tagdíjbefizetés határidejét. Azoknak a kamarai tagoknak, akik 2016. július 15-31. között tesznek bevallást, a fizetendő tagdíj 10 százalékának megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetniük a tagdíjon túl. Ezt követően a bevallást nem tett tagok tagdíjfizetési kötelezettségét a kamara állapítja meg, esetükben a pótlék a megállapított tagdíj 20 százaléka. A tagdíj megfizetésének határideje – a tagdíjbevallásra nem kötelezett őstermelők kivételével – változatlanul 2016. július 31.

 
2016.24-28. héten megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:18+00:00
Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

Törvények:

2016. évi LXXXVIII. tv.  A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról

  
Jogszabályok:

Kormány határozatok:

175/2016. VII. 1.  A helyi földbizottságok ügyféli jogairól


FM rendeletek:

41/2016.  VI. 22.  A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról 
42/2016. VI. 28. A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet és a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 83/2015. (XII. 16.) FM rendelet módosításáról
43/2016. VI. 28. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról
44/2016. VI. 29. A sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére nyújtott csekély összegű támogatásról szóló 57/2015. (IX. 24.) FM rendelet  módosításáról
45/2016. VI. 30. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló  32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosításáról


MVH közlemények:

59/2016.  VI. 21. a tenyésznyúl tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról 
60/2016. VI. 22. az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 1031/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott 3000 (háromezer) tonna tagállami termékmennyiségi keret kimerüléséről
61/2016. VI. 22. az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 2016. június 10-i 2016/921/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján meghatározott műveletek végrehajtásának engedélyezéséről
62/2016. VII. 5. a 2016. évi termeléshez kötött és átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatási kérelemhez kapcsolódó kiesés-pótlás bejelentésekről
63/2016. VII. 7. a sovány tejpor pályázati eljárás keretében történő állami intervenciós felvásárlásának lezárásáról
 
Mire kell figyelni a nagy melegben történő munkavégzés során 2016-07-12T10:02:22+00:00
A gazdák ugyan örülnek, hogy ebben a nagy melegben megfelelően csökken a termények víztartalma, és megkezdődhet az aratás, de a nagy hőség valójában egyben kihívást is jelent mindenkinek. Az emberi szervezet csak megfelelő odafigyeléssel képes a hőséget átvészelni.

A munkavédelem számos olyan tényezőre kitér, amely a munkatársak egészségét óvja. Ilyen tényező a hőség elleni védekezés, illetve az azzal kapcsolatos kötelező teendők is.

A legfontosabb teendőink, ha kánikula van, de a kinti munka nem várhat:

  • Nap és a hőség elleni védekezés. A bőrünk és szemünk nagyon érzékenyek az UV sugárzásra, így azok védelme kiemelten fontos.
  • Fogyasszunk minél több lehetőleg cukor és alkoholmentes folyadékot. (Egy átlagos felnőttnek naponta kb. 2-2,5 l folyadékra van szüksége. Ez az érték a nyári nagy kánikulába akár 3-3,5-4 liter is lehet naponta.)
  • A munkáltató köteles megfelelő mennyiségben védőitalt biztosítani.
  • A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalók hőség elleni védelméről, védőeszközök átadásával, illetve árnyékos, hűvös hely biztosításával.

A nyári kánikula nemcsak munka közben okozhat kihívásokat, hanem a nyaralásaink során is nagy odafigyelést igényel. Érdemes a fent kiemelt szempontokat egészségünk megóvása érdekében lehetőség szerint betartani.

Tűzgyújtási tilalom 2017-06-22T12:23:18+00:00
A rendkívül gyors felmelegedés, a kánikulai meleg és a csapadékmentes időjárás miatt Bács-Kiskun megye erdeiben fokozott tűzveszély alakult ki. Ezért az erdészeti hatóság a megye erdeire és fásításaira, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre 2016. július 8-án, átmeneti időre, általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

A fenti időponttól kezdődően a felsorolt területeken tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken is, a közút- és vasút menti fásításokban, valamint az ezektől mért kétszáz méteres körzetben lévő külterületi ingatlanokon, beleértve az irányított-, a parlag- és gazégetést is. A tűz keletkezésének és a terjedésének fokozott veszélye ebben az időszakban minden növényzetben fennáll, így a tűzgyújtási tilalom idején sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

Felhívják az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók, valamint a közúton és vasúton utazók figyelmét, hogy az erdőtüzek megelőzése érdekében járjanak el körültekintően, égő cigarettát ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.

tuzgyujtasi tilalom

Az aktuális tűzgyújtási tilalmakról, valamint az erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a http://erdotuz.hu/tuzgyujtasi-tilalom/  oldalon tájékozódhatnak.

Péntektől lehet a tanyafejlesztési pályázatokat benyújtani 2016-07-08T08:38:34+00:00
2016. július 8-án (pénteken) reggel 8 órakor nyílik meg és a források kimerülésig vagy 2016. augusztus 8. 23 óra 59 percig van lehetőség a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázataink benyújtására.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a 2016. június 7-én megjelent pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet honlapján (www.hoi.hu) 2016. július 8-án (pénteken) reggel 8 órakor nyílik meg és a források kimerülésig vagy 2016. augusztus 8. 23 óra 59 percig van lehetőség az adatlap elektronikus felületen történő kitöltésére és véglegesítésére. Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 200 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, az FM felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, az FM a közleményt visszavonja, azaz újra megnyitja a benyújtási felületet!

A pályázati felületen történő véglegesítést követően a pályázónak az adatlapot ki kell nyomtatnia, aláírással minden példányt el kell látnia, majd 1 eredeti és 1 másolati példányban a kötelező mellékletekkel együtt a pályázati adatlap véglegesítését követő 5 naptári napon belül a Herman Ottó Intézet címére zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként kell elküldenie.

(Forrás: FM Sajtóiroda)

Július 31-e az 1 ezrelékes élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetési határideje 2017-06-22T12:23:19+00:00

Az egységesen 1 ezrelékes élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét július 31-ig kell befizetniük az élelmiszerlánc-szereplőknek. Az Európai Bizottság e héten közzétett döntése nem érinti a jelenlegi felügyeleti díj rendszert.

A magyar Országgyűlés 2015 decemberében eltörölte az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál a progresszív díjszerkezetet, és visszaállította a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazott egy ezrelékes díjfizetési kötelezettséget. A felügyeleti díj mértéke tehát továbbra is a díjköteles tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi árbevétel 0,1% -a minden érintett szektorban.

A NÉBIH az élelmiszerjog alapján szedett szolgáltatási hozzájárulást, azaz a felügyeleti díjat, továbbra is az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos feladatokra fordítja, például laboratóriumi fejlesztésekre és a múlt heti, több mint 10 tonna bizonytalan eredetű hústermék lefoglalásához vezető kiemelt ellenőrzéshez hasonló vizsgálatokra.

Az idei bevallás beadási határideje 2016. május 31-e volt. Az elkészült bevallás alapján megállapított összeget két egyenlő részletben, 2016. július 31-ig, valamint 2017. január 31-ig kell megfizetniük az érintetteknek.

Az átutalást a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 számú számlájára kezdeményezzék. Ez a számlaszám a felügyeleti díj befizetésére elkülönített számla, amely nem azonos a NÉBIH fő bankszámlaszámával. Utaláskor – a pontosabb azonosítás érdekében –meg kell adni a közlemény rovatban a bevallásra kötelezett magánszemély (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő) nevét, adóazonosító jelét, illetve a Fizetési értesítő jobb felső sarkában látható Bizonylatszámot.

Társas vállalkozás/gazdálkodó szervezet esetén a cég pontos neve mellett, annak adószámát, valamint a Fizetési értesítő jobb felső sarkában látható Bizonylatszámot szükséges rögzíteni.

A pénzügyi bizonylat letöltésére az E-ügyintézés azon menüpontjában van lehetőség, ahol a bevallás készült. (7. vagy 8. menüpont) A pénzügyi bizonylat a bevallás végén, a Bizonylatok funkcióra kattintva pdf. formátumban jelenik meg. A pénzügyi bizonylat (fizetési értesítő) kizárólag a bevallási időszak lezárását követően jelenik meg, és tölthető le. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díj – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kell kimutatni.

A felügyeleti díj befizetése csak átutalással lehetséges, tehát számlaszám megadása a bevallás során mindenképpen szükséges. Amennyiben Önnek nincs bankszámlaszáma, akkor is fontos, hogy az a bankszámlaszám, amelyről a díjat utalni fogják (ez lehet a legközelebbi hozzátartozó, vagy a könyvelő cég bankszámlaszáma), feltüntetésre kerüljön. Fontos, hogy a NÉBIH nem fér hozzá a megadott számlához, a számlaszám kizárólag a beérkező összeg és a bevalló közti azonosítást könnyíti meg. A felügyeleti díjat csekken vagy készpénzes befizetéssel nem lehetséges rendezni.

A 2016-ban igényelhető termeléshez kötött anyatehén támogatási kérelemhez kapcsolódó kiesés-pótlás bejelentése 2016-07-06T13:27:10+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 62./2016. (VII. 05.) számú közleménye a 2016. évi termeléshez kötött és átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatási kérelemhez kapcsolódó kiesés-pótlás bejelentésekről.

Kiesés-pótlás bejelentési kötelezettsége van mindazon ügyfeleknek, akik termeléshez kötött, illetve átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatási kérelmet nyújtottak be, és a kötelező birtokon tartási időszak alatt a kérelemben bejelentett egyedek az ügyfél állományából kiestek. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtásának napjától kezdődően 6 hónapig áll fenn. Az állat kiesésének bejelentése és megfelelő pótlása esetén a birtokon tartási kötelezettség teljesítettnek tekintendő.

Kiesésnek minősül az állat állatorvos által igazolt kényszervágása vagy elhullása, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az ENAR nyilvántartás alapján igazoltan kizárólag hazai vágásra (kényszervágás) történő selejtezése, mely esetekben a kiesett állat a támogatási kérelem benyújtása napjától megfelelő állattal pótolható.

A birtokon tartási időszak alatt kieső egyedet a kieséstől számított 60 napon belül a kérelmező saját költségén pótolni köteles. A pótlás csak abban az esetben fogadható el, ha:

  • a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik,
  • a mezőgazdasági termelő a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem pótolt állatokat a kiesést követő tizenöt napon belül, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül az MVH felé bejelenti,
  • a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik.

Az állat más tartónak továbbtartásra vagy exportra történő értékesítése még állatorvosi igazolással együtt sem fogadható el kiesésként, tehát a birtokon tartási időszak alatt történő értékesítés esetén az állat után támogatás a továbbiakban nem állapítható meg, és az adott állat szankció alapját képezi.

A kiesés-pótlás bejelentés kizárólag elektronikus úton, a www.mvh.gov.hu honlapon található elektronikus bejelentő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.

Kötelezően elektronikus úton kell benyújtani a bejelentést, nincsenek papír alapon rendszeresített nyomtatványok.

Figyelem! A bejelentéshez a kieső egyed vonatkozásában a kiesés okáról állatorvosi igazolás másolatban történő csatolása szükséges! Termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetében az igazolást hatósági állatorvos vagy járási főállatorvos állíthatja ki!

Az MVH megkezdte a szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatások kifizetését 2016-07-05T11:59:57+00:00

A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet értelmében a támogatási kérelmeket – a jóváhagyott egyéni tervekben foglalt és elvégzett tevékenységek alapján – 2016. április 1-től kezdődően lehetett benyújtani az MVH-hoz. A kérelmek feldolgozása, adminisztratív és helyszíni ellenőrzése folyamatos ütemű. Az MVH a kérelembenyújtási időszak elején beadott kérelmekben foglalt jogos igények kifizetését kezdi meg a héten, amelynek keretében 59 szőlész-borász részére közel 184 millió forint összegű támogatást utal.

A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében támogatási kérelmet kizárólag az nyújthat be, aki rendelkezik az MVH által jóváhagyott egyéni tervvel. Támogatási kérelmet kizárólag már megvalósított tevékenységre lehet benyújtani.

A közlemény 1. számú melléklete szerinti B3090 számú Támogatási kérelmet az előírt mellékletek csatolásával együtt 2016. április 1-je és 2016. július 15-e között kell benyújtani postai úton az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére az alábbi címre:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága
1476 Budapest Pf. 407.

Támogatási kérelmet az egyéni tervnek helyt adó / részben helyt adó határozat mellékletében szereplő. Területazonosítónként kell benyújtani. Egy kérelmező több támogatási kérelmet is benyújthat.

A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet 16. § (5) bekezdése értelmében a támogatási kérelemhez csatolni kell:

  • az ültetvény támrendszeréről készített vázrajzot (a támrendszerről készített vázrajzban fel kell tüntetni az oszlopok és karók méretét, távolságát, a huzalok átmérőjét és talajtól mért távolságukat, valamint a végoszlop rögzítés módját);
  • a 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet 5. számú melléklete szerinti „Ültetvényleltár”-t, amelynek nyomtatványa megtalálható jelen közlemény 2. számú mellékletében;
  • szaporítóanyag-felhasználás esetén a felhasznált szaporítóanyagra vonatkozó származási igazolás másolatát, nem Magyarországról származó szaporítóanyag esetén a kérelmező nevére kiállított, a felhasznált szaporítóanyag származását igazoló dokumentum (adás-vételét igazoló számla, szállítólevél, származási igazolás) és a certifikációs címke másolatát;
  • amennyiben az egyéni tervhez mellékelt, a tevékenység végrehajtására vonatkozó engedély módosult, úgy annak másolatát.
Július elsejétől büntethető az, aki elmulasztja a parlagfű-mentesítést 2016-07-04T12:39:51+00:00

A NÉBIH felhívja a földhasználók figyelmét, hogy közeleg a parlagfű elleni védekezések határnapja. Július 1-jétől megkezdődik a parlagfüves területek felderítése és a mentesítést elmulasztó tulajdonosokkal szemben az eljáró hatóságok már növényvédelmi bírságot szabnak ki.

A parlagfű fejlődésében az elmúlt csapadékos időjárása miatt erős fertőzési nyomás figyelhető meg. A parlagfű fejlettsége jelenleg nagyon eltérő: a csírázó növényektől a 80-100 cm magas egyedekig egyaránt találkozhatunk vele hazánkban. Néhány esetben már a virágbimbók kifejlődése is megtörtént, de általában a 10-80 cm-es nagyság jellemző.

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30-ig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, majd ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

Ez a kötelezettség mindenkire vonatkozik: a mezőgazdasági növényekkel hasznosított külterületi szántóföldeken, réteken, legelőkön, az utak mentén, a belterületi kiskertekben, a közterületeken, játszótereken, parkokban és az építési területeken is!

Amennyiben a földhasználó nem tesz eleget parlagfű-mentesítési és védekezési kötelezettségének, akkor az illetékes NTO közérdekű védekezést rendel el, amit a hatóság által megbízott vállalkozók végeznek el. Erre nem kerül sor, amennyiben az ügyfél időközben maga tesz eleget kötelezettségének. A közérdekű védekezés elrendelésével kapcsolatban felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosának vagy földhasználójának kell megfizetnie.

Bírság kiszabására kül- és belterületen az NTO jogosult. A növényvédelmi bírságot minden esetben ki kell szabnia a hatóságnak, nincs mérlegelési lehetősége. A bírság mértékét a parlagfűvel fertőzött terület mérete és a felületi borítottság határozza meg. Amennyiben egy földhasználót 3 éven belül többször is bírsággal kell büntetni, akkor az ismételten kiszabott szankció mértéke már az irányadó bírságtétel másfélszerese. A növényvédelmi bírság mértéke a védekezési kötelezettség elmulasztása esetén – a parlagfűvel fertőzött terület nagyságától függően – 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedhet.

A gyommentesítéssel kapcsolatban további információkért forduljanak bizalommal a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályaihoz és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához.

(Forrás: Nébih)

Határidőre megkapják a gazdák az agrártámogatásokat 2016-07-01T11:12:18+00:00

Határidőre megkapják a gazdák az agrártámogatásokat.

Hazánk sikeresen teljesítette, amit vállalt, június 30-ig valamennyi jogosult gazdálkodónak kifizették az egységes kérelemben igényelt agrártámogatást. A benyújtott mintegy 170 ezer egységes kérelemre több mint egymillió kifizetés történt különböző jogcímeken. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy idén is kaphassanak előleget a gazdák, jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Alsónémediben tartott sajtótájékoztatón.

Nem minden uniós tagállamnak sikerült ez, az új támogatási rendszer bevezetése vagy a számítástechnikai fejlesztések elmaradása miatt több országban nem tudják zárni a kifizetéseket június végéig, és így ott előlegfizetésre sem kerülhet sor.

Az Európai Unió 28 tagállamából mindössze 11 tudta vállalni a megváltozott közös agrárpolitika feltételei között az előlegfizetést, és mindössze négy tagállam fizetett előleget a zöldítési támogatásból. Nagy eredmény, hogy ezek egyike hazánk, tavaly 132 milliárd forint előleghez jutottak hozzá a gazdák, erősítette meg Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke.

A kifizetett 422,5 milliárd forint agrártámogatásból 382,5 milliárd érkezett az unióból és 40 milliárd volt a nemzeti forrás. Az egységes kérelemben minden eddiginél több, 35 jogcímen igényelhettek támogatást a gazdák. A két legfontosabb támogatási forma az alap- és a zöldítési támogatás. Ezekre 123 486 gazda nyújtott be kérelmet. Közülük június 30-ig 121 016-an kapták meg az alaptámogatás teljes összegét, mintegy 201 milliárd forintot, és 121 643 esetben fizették ki a teljes zöldítési támogatást, közel 114,5 milliárd forintot. A KAP új elemeként bevezetett kistermelői támogatásra mintegy 50 ezer gazdálkodó jelentkezett be tavaly, nekik 9,3 milliárd forintot utaltak át.

A közvetlen támogatások jogcímeit ettől az évtől összekötötték, azaz csak akkor lehetett az érintett jogcímekre végleges összegeket kalkulálni, ha mindegyiknél lezárult az ügyintézés. Emiatt megváltozott a kifizetések üteme, és ez 2020-ig így is marad.

Az eddiginél is nagyobb arányú előleg kifizetése érdekében bevezették az előzetes ellenőrzés jogintézményét, azaz a szankciómentes benyújtási időszak lezárultával az összes beérkezett kérelmet átvizsgálták az MVH munkatársai formailag és tartalmilag egyaránt. Ennek nyomán 48 ezer gazda kapott lehetőséget arra, hogy a főként blokk-túligénylésből adódó hibákat kijavítva, illetve a hiányozó dokumentumokat pótolva a teljes támogatásra jogosult legyen, tette hozzá Gyuricza Csaba.

(Forrás: MTI)

Tenyészkoca állatjóléti támogatás első negyed éves kifizetési kérelem 2016-06-30T14:26:13+00:00

Holnaptól lehet benyújtani a Tenyészkoca állatjóléti támogatás kifizetési kérelmét a 2016/2017- es gazdálkodási év első negyed évére.

A kifizetési kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2016. (II. 29.) számú közleményében (A tenyészkoca álltajóléti támogatása igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III. 11.) FM rendelet szerinti támogatások igényléséről és a támogatás 2016/2017. támogatási évtől történő igényléséhez szükséges nyomtatványok rendszeresítéséről) rendszeresített N0632 számú „Kifizetéskérelem” nyomtatványon, és tartási helyenként külön kitöltve, valamint a N0633 számú „Tartási hely adatok Kifizetési kérelemhez”nyomtatványon kell benyújtani az I. tárgynegyedévre vonatkozóan július 1-31.

A nyomtatványokat és a kötelező mellékleteket postai úton kell benyújtani az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton az alábbi címre:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága
1476 Budapest, Pf. 407.

Az N0632 számú „Kifizetési kérelem” nyomtatványhoz csatolni kell:

1.) Minden esetben:

– tartási helyenként külön kitöltve az N0633 számú „Tartási hely adatok Kifizetési kérelemhez” nyomtatvány(oka)t,
– a Kormányhivatal eredeti igazolását arra vonatkozóan, hogy az ügyfél az állat-egészségügyinyilvántartási kötelezettségeknek eleget tesz, és betartja az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat,
– a sertéságazati területi felelős által kiállított eredeti igazolást az alábbiakról:
– a FELIR-ből az ENAR-szám alapján meghatározott támogatható tenyészkoca létszámról az adott tárgynegyedév zárónapjára vonatkozóan;
– az ügyfél eleget tesz a Sertés-ENAR rendelet előírásainak; valamint
– az ügyfél a támogatási igénnyel érintett tevékenységre vonatkozó, a Rendelet 6-9. §-ban foglalt feltételeket az adott tárgynegyedév vonatkozásában teljesítette.

2.) Továbbá, az egyes tevékenységeknél a Rendeletben külön-külön előírt dokumentumokat:

  • „Nagyobb férőhely biztosítása” tevékenység esetén:

– a Magyar Építész Kamara Tervezői Névjegyzékében szereplő kamarai tag által készített, az istállók méretét is tartalmazó, a kérelemben megjelölt tartási hely(ek)revonatkozó alaprajz másolati példányát, vagy
– az állattartó telep fekvése szerint illetékes általános építésügyi hatóság az istálló méretre és a kérelemben megjelölt tartási hely(ek)re vonatkozó eredeti hatósági bizonyítványát, amely dokumentumok egyikét elegendő támogatási évenként egyszer benyújtani az – ezen tevékenység tekintetében – első kifizetési kérelemhez;
– a sertéságazati területi felelős által kiállított eredeti dokumentumot a hatálybanlévő állatvédelmi előírások szerint meghatározott egy állategyedre jutó férőhelynél 10%-al nagyobb terület biztosításáról, valamint ezen feltételek vizsgálatáról.

  • „Az előírt mikroklíma paramétereknél jobb értékek biztosítása” tevékenység esetén:

– a szén-dioxid és ammónia koncentráció méréséről tárgynegyedévente készült, az érintett tárgynegyedév megjelölését, a tartási hely és művelet adatok megnevezését, elvégzésének időpontját, a mérési eredményeket tartalmazó, – a jegyzőkönyvetkészítő és – a sertéságazati területi felelős által aláírt jegyzőkönyv másolatát.

  • „A gazdálkodási gyakorlat során a kártevők okozta szennyeződések megakadályozása” tevékenység esetén:

– a kártevők okozta szennyeződések megakadályozására tett intézkedésen túl a légyirtás gyakoriságáról tárgynegyedévente készült, az érintett tárgynegyedév megjelölését, a tartási hely és művelet adatok megnevezését, elvégzésének időpontját, a légyirtás gyakoriságát tartalmazó – a jegyzőkönyvet készítő és – a sertéságazati területi felelős által aláírt jegyzőkönyv másolatát.

  • „Megnövelt fényerő biztosítása” tevékenység esetén:

– a megnövelt fényerő biztosításának alkalmazásáról tárgynegyedévente készült, az érintett tárgynegyedév megjelölését, a tartási hely és művelet adatok megnevezését, elvégzésének időpontját a mérési eredményeket tartalmazó, – a jegyzőkönyvet készítő és – a sertéságazati területi felelős által aláírt jegyzőkönyv másolatát.

  • „Takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása” tevékenység esetén:

Amennyiben az állattartó telepen az állatok vízellátása saját víznyerőhelyről történik, úgy:
– a támogatási évre vonatkozó első kifizetési kérelemhez a kérelemben megjelölt tartási hely(ek)en az itatásra használt víz akkreditált laboratórium által elvégzett vizsgálatának eredményét tartalmazó dokumentum másolatát, amely vizsgálat vízmintavétel időpontja nem lehet korábbi a támogatási kérelem benyújtásának időpontjánál, valamint
– az igénylő nyilatkozatának eredeti példányát arról, hogy a kérelemben megjelölt tartásihely(ek)en a víznyerőhely megfelelően van kialakítva, biztosítva ezzel az itatóvíz szennyeződésének megakadályozását.

Amennyiben az állattartó telepen az állatok vízellátása vezetékes vízhálózatról történik, úgy:
– a támogatási évre vonatkozó első kifizetési kérelemhez a vízszolgáltató írásbeli nyilatkozatának eredeti példányát arról, hogy az általa a kérelemben megjelölt tartási hely(ek)re szolgáltatott víz ivóvíz minőségű, amely nyilatkozat nem lehet korábbi a támogatási kérelem benyújtásának időpontjánál.”.

Az adott támogatási év első tárgynegyedévére vonatkozó igazolás/jegyzőkönyv kelte nem lehet korábbi a támogatási kérelem benyújtásának időpontjánál!

A közlemény 5. számú mellékletében ajánlásként szerepel az illetékes általános építésügyi hatóság által kiállítandó, az istálló méretre vonatkozó hatósági bizonyítvány-minta, 6. számú mellékletében ajánlásként szerepelnek a sertéságazati területi felelős igazolás-minták, továbbá 7. számú mellékletében ajánlásként szerepelnek a jegyzőkönyv-minták.

A közlemény és a nyomtatványok valamint az igazolás minták elérhetőek:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/17-2016-ii-29-szamu-mvh-kozlemeny

Hosszabbítás: július 15-ig lehet bevallani a kamarai tagdíjakat 2016-06-29T13:20:55+00:00

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016. június 30-ról 2016. július 15-re módosította a tagdíjbevallás határidejét. Azok az őstermelők, akiknek előző évi árbevétele nem érte el a 600 ezer forintot, és emiatt nem kell bevallást tenniük, szintén 2016. július 15-ig fizethetik meg a 2.000 forint tagdíjat. A többi tag esetében a tagdíjbefizetés határideje változatlanul 2016. július 31.

A Kamara 2016. májusi országos küldöttgyűlése megszavazta az Alapszabály módosítását, így a tagdíjjal kapcsolatos szabályok is több helyen, a tagság számára kedvező módon változtak. Ennek értelmében többek között nem kell bevallást tenniük azoknak a kizárólag őstermelőként tevékenykedő kamarai tagoknak, akiknek az előző évi árbevételük nem érte el a 600 ezer forintot, és semmilyen, az Alapszabályban foglalt kedvezménnyel nem kívánnak élni. Esetükben elégséges, ha a tagdíjbevallási időszak módosított határidejéig, tehát 2016. július 15-ig banki átutalással vagy a falugazdász irodákban kapott csekken megfizetik a 2.000 forint tagdíjat.

További kedvezmények:

  • az a kamarai tag, akinek agrárgazdasági tevékenységéből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 20 százalékát – külön kérelem esetén 25 százalékát –, kérheti, hogy tagdíjfizetési osztályba sorolása csak az agrárgazdasági tevékenységéből származó bevétele alapján történjen.
  • továbbá akik hegyközségi tagok is egyben, a tagdíjalapot képező árbevételüket csökkenthetik a hegyközségi tagságot kötelezővé tevő tevékenységből származó bevételükkel.
  • a jövedéki terméket előállító illetve forgalmazó tagok a tagdíjfizetés alapját képező árbevételüket csökkenthetik a megfizetendő és a vissza nem térített, meg nem térülő jövedéki adó különbségével.
  • a termelői csoportok, szervezetek pedig tagdíjfizetési alapjukat csökkenthetik kamarai tag tagjaik által, részükre értékesített termék/termény árbevételének összegével.

A tagdíjbevallási időszak meghosszabbítása nem befolyásolja a késedelmes bevallás és a tagdíjbefizetés határidejét. Azoknak a kamarai tagoknak, akik 2016. július 15-31. között tesznek bevallást, a fizetendő tagdíj 10 százalékának megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetniük a tagdíjon túl. Ezt követően a bevallást nem tett tagok tagdíjfizetési kötelezettségét a Kamara állapítja meg, esetükben a pótlék a megállapított tagdíj 20 százaléka. A tagdíj megfizetésének határideje – a tagdíjbevallásra nem kötelezett őstermelők kivételével – változatlanul 2016. július 31.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodóknak 15 napon belül kell jelenteni a jégkárokat 2016-06-28T12:29:26+00:00

Az agrárkár-enyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodóknak káraikat 15 napon belül kell bejelenteniük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján. A gazdáknak november 30-ig kell majd benyújtaniuk a teljes gazdasági évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket.

A kárenyhítési alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint bizonyosan elég lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra és a károsult gazdáknak nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

A minisztérium emellett a mostani jégesővel sújtott települések gazdálkodói számára is elérhető teszi a tavaly jégeső, vagy az idén fagy által okozott károkat szenvedett gazdálkodóknak kidolgozott, 100 százalékos költségtámogatású kedvezményes hitelt.

A keddi vihar és jégeső a kárbejelentések alapján tizenhárom szatmári településen okozott károkat, a térségben több mint hétszáz ház rongálódott meg.

A múlt évben mintegy 72 ezren kötelezően voltak tagjai a kárenyhítési rendszernek, míg mintegy 8 ezren önkéntesen váltak taggá. A tagok mostani számáról még nincs adat, mivel nem készült el az összesítés.

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 61/2016. (VI. 22.) számú közleménye 2016-06-27T14:44:15+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 61/2016. (VI. 22.) számú közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 2016. június 10-i 2016/921/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján meghatározott műveletek végrehajtásának engedélyezéséről.

A támogatás igénybevételének általános feltételei:
A támogatásra jogosultak köre
–    elismert termelői szervezet
–    elismert termelői szervezetben nem tag termelő
Az intézkedések megvalósításának időszaka 2016. július 1. – 2017. június 30., vagy a Magyarország számára megállapított termékmennyiségek elfogyásának időpontja.
A támogatás alapjául szolgáló intézkedések
–    piacról történő árukivonás (ingyenes szétosztás, állatokkal történő feletetés, térítésmentes kiosztás, biogáz előállítás)   
–    be nem takarítás (denaturálás, talajba történő bedolgozás)
–    zöld szüret   
Az intézkedésben a közleményben meghatározott termékeke vesznek részt.
Magyarország számára előirányzott maximális termékmennyiségek  
–    szilva, csemegeszőlő és kivi termékek esetében összesen 100 tonna, továbbá
–    az ideiglenes rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi termék vonatkozásában felhasználható mennyiség legfeljebb 3000 tonna.  
A közlemény pontos szövege, az egyes intézkedésekre vonatkozó szabályok és a nyomtatványok elérhetők:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/61-2016-vi-22-szamu-mvh-kozlemeny
60/2016. (VI.22.) számú MVH közlemény 2016-06-24T11:37:47+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 60/2016. (VI. 22.) számú közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 1031/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott 3000 (háromezer) tonna tagállami termékmennyiségi keret kimerüléséről.

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló, 2014. szeptember 29-i, 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: ideiglenes rendelet), valamint a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről szóló 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján az egyes gyümölcs- és zöldségfélék tekintetében az elismert termelői szervezetek és az elismert termelői szervezetekben nem tag termelők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által engedélyezett kivonási, be nem takarítási és zöldszüreti intézkedéseikre vonatkozóan ideiglenes rendkívüli támogatást vehetnek igénybe az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében Magyarország számára megállapított jóváhagyható alábbi termékmennyiségek tekintetében:

– szilva, csemegeszőlő és kivi termékek esetében legfeljebb 300 (háromszáz) tonna,
– az ideiglenes rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi termék vonatkozásában legfeljebb 3000 (háromezer) tonna.

Az ideiglenes rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi termék esetében felhasználható (2015. augusztus 8-ától legkésőbb 2016. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó) 3000 (háromezer) tonna mennyiségi keret 2016. május 31-én 9 óra 48 perckor benyújtott előzetes értesítéssel kimerült. Az ezt követően benyújtott előzetes értesítéseket értelmében érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A szilva, csemegeszőlő és kivi termékek esetében az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdés c) pontja szerinti 300 (háromszáz) tonna termékmennyiségre vonatkozóan a Rendelet 21/A. § (5)-(6) bekezdésében hivatkozott előzetes értesítések MVH általi befogadására 2016. június 30-áig továbbra is lehetőség van.

Segítséget kapnak a jégkárt szenvedett szabolcsi gazdák 2016-06-23T13:12:24+00:00

2016. június 21-én reggel ismételten súlyos károkat okozott a jégverés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A károsodott növénykultúrák köre és a jégesőkárok konkrét mértéke ugyan még nem állapítható meg, de a kárfelmérések a termelői kárbejelentéseket követően megkezdődnek.

A termelői kárbejelentéseket 15 napon belül tehetik meg a károsult gazdák az agrárkár-enyhítési rendszerben. A Kárenyhítési Alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint elegendő fedezetet nyújt a károk kezelésére. A Földművelésügyi Minisztérium 100%-os költségtámogatásban részesülő, kedvezményes hitellel is segíteni kíván a károsult gazdákon.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben részt vevő gazdálkodóknak (idén június 17-ig lehetett jelentkezni tagnak az Egységes Kérelem benyújtásának keretében) a mezőgazdasági káraikat – beleértve a mostani jégesőkárt is – a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelentenie a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül az aktuális, károsodott terület megjelölésével.

A károsult gazdának 2016. november 30-ig kell majd benyújtani a teljes gazdasági évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmét, szintén az MVH fentebb említett elektronikus alkalmazásán keresztül. Ha a hozamérték legalább 50%-ára valamilyen mezőgazdasági biztosítással is rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80%-át, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40%-át kaphatja majd meg kárenyhítő juttatás formájában 2017. március 31-ig. A Kárenyhítési Alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint bizonyosan elég lesz az uniós szabályok szerinti legmagasabb összegű kompenzációra és a károsult gazdáknak nem kell számolniuk forráshiány miatti támogatáscsökkentéssel.

Az országos jégeső-elhárítási rendszer működtetése jogszabályi kereteinek kidolgozásán túlmenően a Földművelésügyi Minisztérium minden rendelkezésére állό eszközzel segíteni kíván a jégesőkárral érintett gazdákon. Ezért az agrárkár-enyhítési rendszer nyújtotta védelmen túl, illetve a rendszerben tagsággal nem rendelkezőkre is gondolva a közeljövőben a mostani jégesővel sújtott települések gazdálkodói számára is elérhető teszi a tavalyi évben jégeső vagy az idei évben fagy által okozott károkat szenvedett gazdálkodók számára kidolgozott, 100%-os költségtámogatásban részesülő, kedvezményes hitel lehetőségét.

(Forrás: FM Sajtóiroda)

Állattartó telepek korszerűsítése 2016-06-22T12:44:07+00:00

Még be lehet nyújtani az első körben az állattartó telepek korszerűsítésére a pályázatokat

Megjelentek az különböző állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok:

– Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.4-16

– Baromfitartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.2-16

– Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.3-16

– Állattartó telepek korszerűsítése (kizárólag: lófélék (ló, szamár, öszvér), húshasznosítású galamb, strucc, emu, fürj, nyúl, méh, csincsilla) VP2-4.1.1.1-16

– Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16

A felhívások alapvető célja az állattartó gazdaságok versenyképességének javítása, az ágazat foglalkoztatotti létszámának növelése és a hozzáadott érték termelésének fokozása új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatása révén. A Felhívás további fontos célja a fiatal termelők gazdaságainak megerősítése, fejlesztése.

A pályázatok benyújtására kizárólag mezőgazdasági termelők (és azok bizonyos csoportjai) számára nyílt lehetőség.

A pályázatok segítségével építéssel járó állattartási technológia kialakítására, az állattartáshoz szükséges gépek, berendezések beszerzésére, valamint az állattartó gazdaságokban az energiafelhasználás csökkentése, az erőforrás-hatékonyság javítására irányuló épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítésekre, felújításokra, valamint a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására lehet támogatást igényelni.

Mezőgazdasági termelők útdíjfizetési mentessége 2016-06-21T15:05:07+00:00

Tájékoztatjuk Önöket, hogy június 15. napjától ismételten lehetőség nyílt a mezőgazdasági termelők által üzemeltetett gépjárművek út díjfizetés alóli mentesülésének igénylésére.

Az alábbiakban szeretnénk felhívni figyelmüket a kapcsolódó főbb előírásokra.

Fontos alapszabály, hogy a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény eleve nem tartozik az út díjfizetési kötelezettség alá, mivel nem minősülnek tehergépjárműnek.

A díjfizetést csak a tehergépjárművekre (tehergépkocsi) vezették be.

Tehát abban az esetben, ha a termelő traktorral vontatja az áruját (feltéve, ha a traktor a forgalmija, illetve a műszakiztatás szerint „nem tehergépjármű” kategóriába esik), úgy díjmentesen használhatja a díjköteles útszakaszt. Ugyanez a helyzet, ha kombájnnal közlekedik.

Ez esetben nem szükséges külön hatósági bizonyítványt és díjmentes viszonylati jegyet kérvényezni a járműre, illetve az adott útra.

Ha azonban tehergépjárművel (azaz pl. teherautóval, kamionnal, stb.) szállítanak terményt, ami nem mezőgazdasági vontató vagy lassú jármű, akkor a díjmentességhez szükség van az illetékes jegyzőnél hatósági bizonyítványt igényelni, ami alapján díjmentes viszonylati jegyet lehet váltani az érintett útszakaszra.

Ennek részleteit az alábbiakban olvashatják:

A vonatkozó kormányrendelet alapján azon gazdálkodók (őstermelők, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, termelői csoportok, szervezetek egyaránt) kérelmezhetik az útdíjköteles útszakaszra vonatkozó fizetési mentességet, akik árbevételének legalább 50%-a a következő (ÖVTJ vagy TEÁOR) mezőgazdasági tevékenységekből származik:

• gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése;
• rizstermesztés;
• zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése.

A mentességet igénylő termelő a székhelye vagy lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől kérelmezheti (az autópályák kivételével) a kérelemben meghatározott termény szállítására vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadását.

A hatósági bizonyítvány díjmentes viszonylati jegy (ún. nullás jegy) váltására jogosítja a gazdálkodót.

A díjmentesség a kérelmező székhelye vagy lakóhelye és a használatában álló termőföld, tanya vagy telephely közötti útdíjköteles útszakaszra vonatkozik.

A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány az abban meghatározott termény betakarításának – a hatósági bizonyítvány szerint megállapított – időtartamáig érvényes.

A díjmentes viszonylati jegy a kérelemben meghatározott termény betakarításának időtartamáig, de legfeljebb 30 napig érvényes.

A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetékmentes.

A díjmentesség az alábbi termények betakarítására, szállítására vonatkozik:

• zöldségek,
• dinnye,
• gabonafélék,
• olajos magvak.

Az útdíjszolgáltató a hatósági bizonyítványban megjelölt útdíjköteles útszakaszokra díjmentes viszonylati jegyet állít ki a kérelmező részére.

A hatósági bizonyítvány és a díjmentes viszonylati jegy június 15. és december 15. napja között váltható ki.

Összefoglalva a legfontosabb teendők a díjmentesség megszerzéséhez:

• Igényelni kell az illetékes jegyzőnél a szükséges hatósági bizonyítvány kiadását.
• Az útdíjszolgáltatónál díjmentes viszonylati jegyet kell váltani a hatósági bizonyítványban megjelölt útszakaszra.
• Ügyelni kell az érvényesség idejére, szükség esetén új hatósági bizonyítványt és díjmentes viszonylati jegyet kell kiváltani (pl. az őszi betakarításra).

A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2015/2016. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem 2016-06-20T13:30:29+00:00

Közeleg a 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2015/2016. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási határideje.

Kifizetési kérelmet azok az ügyfelek nyújthatnak be, akik rendelkeznek a támogatási rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal. A kifizetési kérelem benyújtásának alapvető feltétele, hogy az igénylő szervezet nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
 
A kifizetési kérelem benyújtása
 
A 2015/2016. gazdálkodási év a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időszak. A 2015/2016. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmet az MVH által rendszeresített, a közlemény mellékletében szereplő nyomtatványokon, postai úton, egy példányban 2016. június 1. és június 30. között lehet benyújtani az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága részére 1476 Budapest Pf.: 407.
A kifizetési kérelem nyomtatványai:  
–    Főlap (D4507-02) – 1. számú melléklet
–    Betétlap (D4508-02) – 2. számú melléklet
Kötelezően csatolandó mellékletek:
Természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség vállalása esetén:
–    Legelőterület betétlap (D4503-02) – 3. számú melléklet
Paraziták elleni védekezésre vonatkozó kötelezettség vállalása esetén:
–    Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelem – az ellátó állatorvos igazolása arról, hogy a támogatási rendelet 10. § (1) bekezdésben meghatározott paraziták elleni védekezés a tartási helye(ke)n tartott szarvasmarhák vonatkozásában megtörtént (D4505-04) – 4. számú melléklet
Tenyészetek összevonása esetén (a támogatási rendelet 4/B. §-a értelmében):
–    Tenyészet összevonás bejelentő lap (D4511-01) – 5. számú melléklet  
Új tartási hely esetén (a támogatási rendelet 4/A. §-a értelmében):
–    Tartási hely változás bejelentő lap (D4510-01) – 6. számú melléklet
Családi gazdálkodás esetén:
–    Családi gazdálkodás betétlap (D4509-01) – 7. számú melléklet
A kifizetési kérelem a benyújtási határidőn belül, legkésőbb 2016. június 30-ig módosítható. A módosításra a kifizetési kérelem nyomtatványok és mellékletei ismételt kitöltésével és benyújtásával van lehetőség. Ismételt beadás esetén az MVH minden esetben az utolsóként benyújtott kérelem adatait veszi figyelembe, és az alapján hozza meg a kifizethető támogatási összegre vonatkozó döntést.
Közeleg a kifizetési határidő a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatásához 2016-06-17T12:41:05+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 53./2016.(V.27.) számú közleménye a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatás (állati génmegőrzés támogatása) kifizetésének igényléséről.

A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 17/2012. (II.29.) VM rendelet alapján nyújtandó támogatás kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg, valamint a kifizetési kérelem benyújtásához ad részletes tájékoztatást, és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó nyomtatványokat rendszeresíti.

A kifizetési kérelem benyújtásának feltételei:

Amennyiben az ügyfelek rendelkeznek a támogatási rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal, úgy a kifizetés a határozatban szereplő támogatási tételek vonatkozásában igényelhető.

Kifizetési kérelem benyújtásának alapvető feltétele:
–    igénylő szervezetnem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt.

A kifizetési kérelem benyújtása:
A kifizetési kérelemben az adott gazdálkodási év befejező napjáig (április 30-ig) a támogatási rendelet 9-12. § szerint elvégzett tevékenységekre igényelhető támogatás.

A kifizetési kérelem kizárólag a www.mvh.gov.hu honlapon található elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.

A kifizetési kérelem benyújtási időszaka a 4. gazdálkodási évre vonatkozóan: 2016. június 1-30.

A kifizetési kérelem mellékletét képező, a támogatás megítéléséhez szükséges és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokat az alábbiak szerint kell benyújtani:
A bizonylat eredeti példányára az ügyfélnek rá kell jegyeznie a támogatási határozat iratazonosítóját és a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzést.

A fenti két rájegyzést tartalmazó eredeti bizonylatról készített másolaton fel kell tüntetni az „Eredetivel egyező másolat” rájegyzést, az ügyfél-azonosítót és eredetiben alá kell írni. Az ilymódon nyilatkozatokkal és rájegyzésekkel ellátott bizonylatot kell az ügyfélnek szkennelés útján csatolnia a kérelemhez.  

Fontos!  A határozat kézhezvételét követően a támogatási határozat azonosítója az eredeti bizonylatokra rávezetendő, amelynek megléte a későbbiekben MVH ellenőrzés tárgyát képezheti.

A kifizetési kérelemmel együtt benyújtandó mellékletek listáját a közlemény részletezi amit elérhetnek :
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/53-2016-v-27-szamu-mvh-kozlemeny
2016. 21-24. hétben megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:19+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

Törvények:

 2016. évi

 LX.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról

 2016. évi

 LXI

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról

Jogszabályok:

Kormány határozatok:

 1254/2016.

 VI. 6.

A „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatásához

 1259/2016.

 VI. 6.

Az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. létrehozásáról, valamint a közösségi agrármarketing tevékenységgel kapcsolatos feladatoknak

FM rendeletek:

 38/2016.

 VI. 6.

Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásának feltételeiről

 39/2016

 VI. 10.

A földrajzi jelzéssel rendelkező terméket forgalmazó termelői szervezetek jövedelempótló támogatásáról

 

MVH közlemények:

 50/2016

 V. 19

A 2016. támogatási évre vonatkozó átmeneti nemzeti tejtámogatás részfizetéséről történő lemondási lehetőségről szóló 39/2016. (IV.21.) MVH Közlemény módosításáról

 51/2016.

 V. 27.

A 2016. évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 40/2016. (IV. 21.) számú MVH Közlemény módosításáról

 52/2016.

 V. 27.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2015/2016. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem benyújtás részletes feltételeiről

 53/2016.

 V. 27.

a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatás (állati génmegőrzés támogatása) kifizetésének igényléséről

 54/2016.

 V. 27.

Az állatalapú támogatásokhoz (anyatehéntartás, anyajuhtartás) kapcsolódó birtokátruházás bejelentésekről

 55/2016.

 VI. 1.

A sovány tejpor rögzített áron való intervenciós felvásárlásának lezárásáról és a pályázati eljárás keretében történő intervenciós felvásárlás megnyitásáról

 56/2016.

 VI. 2.

Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint az országos tartalékból történő igénylésének rendjéről.

 57/2016.

 VI. 9.

Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásának feltételeiről szóló 38/2016. (VI. 6.) FM rendelet alapján a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó nyomtatványok rendszeresítéséről

 58/2016.

 VI. 15.

A földrajzi jelzéssel rendelkező terméket forgalmazó termelői szervezetek jövedelempótló támogatásáról

Az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó nyomtatványok 2016-06-14T15:14:50+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 57/2016. (VI. 9.) számú közleménye az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásának feltételeiről szóló 38/2016. (VI. 6.) FM rendelet alapján a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó nyomtatványok rendszeresítéséről.

A támogatás igénybevételének feltételei:
  • A támogatás az igénylő által a tárgyév július 1-jén tenyésztésbe vont tenyészbaromfi állományra illetve átminősített, étkezési tojást termelő tyúkállományra igényelhető.
  • A Rendelet szerinti támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) az étkezési tojást termelő tyúk, illetve a tenyészbaromfi termelésben tartási ideje alatt minden tárgynegyedévben –tenyészpulyka esetén, a tenyésztésbe állítást követő két tárgynegyedévben – ellenőrizteti az általa felhasznált tojótáp deoxinivalenol tartalmát, amely legfeljebb 2,5 mg/kg lehet.
  • A támogatás egy állományra évente egy alkalommal, állategység alapján igényelhető.
A támogatási kérelem benyújtásának módja, helye

A támogatási kérelmet baromfi megnevezés-csoportonként jelen közlemény 1. számú melléklete szerinti, N0636 számú „Támogatási kérelem” elnevezésű nyomtatványon a következő tárgyévre vonatkozóan évente egyszer június 1 – június 30. közötti időszakban az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton az alábbi címre kell benyújtani:  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága 1476 Budapest, Pf. 407.

Az N0636 számú „Támogatási kérelem” nyomtatványhoz csatolni kell:

  • az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal eredeti igazolását a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában az adott telep étkezési tojást termelő tyúk illetve tenyészbaromfi férőhely maximális kapacitása alapján tartható állategységről;
  • a Baromfi Termék Tanács által kiállított, a közlemény 2. számú melléklete szerinti N0637 számú „Szakmai Ellenőrzési Lap” eredeti példányát;
  • nagyvállalkozásnak minősülő igénylő esetén a kormányhivatal eredeti igazolását arról, hogy az igénylő részvétele a támogatási programban indokolt.
Kifizetési kérelem benyújtásának módja, ideje
A kifizetési kérelmet baromfi megnevezés csoportonként – jóváhagyott vagy részben jóváhagyott támogatási kérelem esetén – a közlemény 3. számú melléklete  szerinti,  N0638  számú„Kifizetési kérelem” nyomtatványon az előző tárgyévre vonatkozóan, évente egyszer július 1 – július 31. közötti időszakban az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatóságához postai úton az alábbi címre kell benyújtani: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága 1476 Budapest, Pf. 407.

Az N0638 számú „Kifizetési kérelem” nyomtatványhoz csatolni kell:

  • az állományt kezelő állatorvos eredeti igazolását
  • az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal eredeti igazolását arról, hogy az igénylő a tárgyévben valamennyi állategészségügyi nyilvántartási kötelezettségének eleget tett, valamint betartotta az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat,
  • a Baromfi Termék Tanács által ellenjegyzett, a közlemény 4. számú melléklete szerinti N0639 számú „Szakmai Ellenőrzési Lap” eredeti példányát.  

A közlemény és a nyomtatványok elérhetők:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/57-2016-vi-9-szamu-mvh-kozlemeny

Az MVH előzetes ellenőrzéssel is segíti a gazdálkodókat 2016-06-13T11:42:29+00:00

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azzal is segíti a termelőket az idén, hogy bevezette az előzetes ellenőrzés intézményét, és az egységes kérelmek szankciómentes benyújtási időszakának végén ellenőrzéseket végzett a beadott kérelmeken.

A tájékoztatás szerint az ellenőrzések eredményét – túligénylés, egymásra fedő táblarajzok, illetve hiányzó csatolt dokumentumok esetén – jelzik a gazdáknak, akik ez alapján június 27-éig szankciómentesen javíthatják kérelmeiket, illetve pótolhatják a hiányzó dokumentumokat.

Az előzetes ellenőrzés segítségével a termelők elkerülhetik a levonásokat és a szankciókat; így magasabb támogatási összeghez juthatnak. Az MVH több alkalommal – és több körben – is informálja az érintetteket a kérelmeikben található hibákról.

Gyuricza Csaba elmondta: a jelenlegi ellenőrzési eredmények alapján mintegy 48 ezer gazdálkodó kérelme szorul javításra, ők a napokban kapják meg az erről szóló értesítést az MVH-tól.

Az MVH elnöke felhívta a figyelmet, hogy csak június 27-ig módosíthatják a termelők szankciómentesen azokat a hibákat, amelyek szerepelnek az előzetes ellenőrzésről szóló végzésben. A hibák javítását az MVH elektronikus felületén tehetik meg a gazdálkodók.

Amennyiben a hibákat javítják az érintettek, úgy Magyarország nagyobb biztonsággal hívhatja le a több mint 400 milliárd forintnyi uniós támogatást – jegyezte meg Gyuricza Csaba.

Az MVH elnöke tájékoztatott arról is, hogy a múlt évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan az előleg- és a részfizetések után az MVH a jövő héten indítja el a végkifizetéseket. Június 30-áig, a jogszabályban rögzített határidőig az összes jogosult termelő hozzájut a teljes támogatáshoz.

Közeleg a parlagfű irtás jogszabályi határideje 2016-06-10T14:35:18+00:00

A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében június 30-ig kell az adott ingatlanon a parlagfű-mentesítést elvégezni, elmulasztása hatósági eljárást von maga után.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága felhívja a növénytermesztők és növényvédelmi szakemberek figyelmét, hogy a parlagfű elleni védekezést megfelelő időben végezzék el.

Az idei évben a korai kitavaszodás kedvezett a parlagfű csírázásának, az első szikleveles egyedek már március végén megjelentek az egész országban. A bolygatott, nyílt talajfelszíneken több helyen is jelentős mennyiségben fordultak elő. A kelési időponttól függően jelenleg a parlagfű csíranövények fejlettsége változatos, többnyire sziklevelestől 8 leveles állapotig. A legfejlettebb parlagfüvek 10 leveles fejlettségűek (15-20 cm-esek).

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.”

Hatósági eljárás a parlagfű-mentesítés elmulasztása miatt csak július 1-től indítható, de a védekezést a parlagfű legérzékenyebb fejlettségekor célszerű elvégezni, amikor a legjobb hatékonyságot lehet elérni.

A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a parlagfű visszaszorítására a rendszeres kaszálást javasolt, amire évjárattól függően legalább 3 alkalommal kell sort keríteni.

A mezőgazdasági területeken a növényvédő szeres és mechanikai gyomirtás megfelelő időben történő elvégzése a legcélravezetőbb. Állománykezelés esetén a megkésett védekezés gyengébb hatékonyságú és a gyomirtó szerek megkésett alkalmazása sok esetben a kultúrnövényt is károsítja. A gyomirtó szerek többségével szemben a parlagfű a 2-4 leveles fejlettségi állapotban a legérzékenyebb.

Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint az országos tartalékból történő igénylés rendjéről 2016-06-09T13:16:07+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 56/2016. (VI.02.) számú közleménye Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint az országos tartalékból történő igénylés rendjéről.

Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságok kezelésének, valamint országos tartalékból való igénylésének rendje a 2015. támogatási évtől az átmeneti nemzeti támogatás keretében nyújtott anyajuh és anyatehéntartásra vonatkozik.

A vonatkozó támogatási jogcímhez kapcsolódó jogerős határozatban meghatározott egyéni támogatási felsőhatár a következő támogatási évekre vonatkozóan 2009. szeptember 1-től az alábbiak szerint változhat:

  • Átruházás
    A támogatási jogosultság állatállománnyal együtt (a termelő tulajdonában lévő támogatásra jogosult állatok) történő átruházása. Ez esetben az összes támogatási jogosultság átvezetésre kerül, levonás nélkül.
  • Bérlet
    A támogatási jogosultságok összessége, vagy annak egy része bérbe adható (akár teljes állatállománnyal, akár e nélkül) jogosultság levonása nélkül.
  • Lemondás
    A termelő a támogatási jogosultságáról vagy annak egy részéről az országos tartalék javára lemondhat.
  • Igénylés az országos tartalékból
    A támogatási jogosultság évente történő kiosztása a támogatási igényléssel egyidejűleg beérkezett igények között felállított sorrend alapján, arányos visszaosztással történik a birtokon tartási időszak végén támogathatónak megítélt állatok figyelembe vételével. A támogatási jogosultsággal korábban nem rendelkező termelők esetében csak meghatározott mértékű jogosultság igényelhető.
  • Öröklés, jogutódlás
    A támogatási jogosultság örökösének személyét tartalmazó jogerős hagyatékátadó végzést, cégkivonatot vagy annak másolatát a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül be kell nyújtani az MVH-nak. 

A termelők az anyajuh, illetve anyatehén jogosultságok használatában bekövetkező változásokat formailag azonos, azonban jogcímenként külön-külön nyomtatványon kérelmezhetik, a megfelelő jogosultságtípus megjelölésével.

Támogatási jogosultság átruházása esetén a nyilvántartásban történő átvezetés a K8005-2 Támogatási jogosultság átruházása alapján nyilvántartásban történő átvezetési kérelem nyomtatványon kérhető.

Támogatási jogosultság másik termelő részére történő bérbeadása esetén a nyilvántartásban történő átvezetés a K8006-2 Támogatási jogosultság bérbeadása alapján nyilvántartásban történő átvezetési kérelem nyomtatványon kérhető. A kérelmet a feleknek közösen kell benyújtaniuk (a kérelmen mindkét fél aláírásának szerepelnie kell).

A támogatási jogosultság átvezetése, illetve bérbeadása alapján történt átvezetés visszavonását lehet kérelmezni, az erre szolgáló K8007-2 Támogatási jogosultság átvezetése, ill. bérbeadása alapján nyilvántartásban történő átvezetés visszavonása iránti kérelem nyomtatvány benyújtásával.

Támogatási jogosultságáról a termelő a K8003-2 Támogatási jogosultságról történő lemondás az országos tartalék javára nyomtatvány benyújtásával mondhat le.

A kérelmeket az MVH Központi Szervéhez kell beküldeni, postai úton az alábbi levelezési címre:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Közvetlen Támogatások Igazgatósága
1476 Budapest Postafiók 407.

A közleményt és a mellékleteket itt találja:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/56-2016-vi-2-szamu-mvh-kozlemeny

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 53./2016.(V.27.) számú közleménye 2016-06-08T15:03:53+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 53./2016.(V.27.) számú közleménye a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatás (állati génmegőrzés támogatása) kifizetésének igényléséről.

Amennyiben az ügyfelek rendelkeznek a támogatási rendelet (17/2012. (II.29.) VM rendelet) alapján benyújtott támogatási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal, úgy a kifizetés a határozatban szereplő támogatási tételek vonatkozásában igényelhető.

Kifizetési kérelem benyújtásának alapvető feltétele igénylő szervezet nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt.

Kifizetési kérelemben az adott gazdálkodási év befejező napjáig (április 30-ig) a támogatási rendelet 9-12. § szerint elvégzett tevékenységekre igényelhető támogatás.

A kifizetési kérelem kizárólag a www.mvh.gov.hu honlapon található elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be. Kötelezően elektronikus úton kell benyújtani a kérelmet, nincsenek papír alapon rendszeresített nyomtatványok.

A kifizetési kérelem benyújtási időszaka a 4. gazdálkodási évre vonatkozóan: 2016. június 1-30.

A 2016. június 30. után benyújtott kérelmeket az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A postai úton, korábban rendszeresített papír alapú nyomtatványon benyújtott kifizetési kérelmek is érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

A kifizetési kérelemhez csatolandó mellékletek:

– in vitro megőrzés célprogram esetén:

  • a támogatás megítéléséhez szükséges bizonylatok másolata;
  • a pénzügyi teljesítést igazoló hiteles bizonylatok másolata (pl. fizetési számlakivonat);
  • valamennyi gép, technológiai elem minőségi tanúsítványának másolata;
  • a D0053-01 számú nyomtatvány szerinti árajánlatos tétel bejelentő lap;
  • valamennyi gép, technológiai elem legalább két, hasonló műszaki tartalommal rendelkező árajánlata, kivéve ha az ügyfél a támogatott műveletre vonatkozóan közbeszerzési eljárást folytat le;
  • amennyiben a vállalt feladat teljesítéséhez építéssel járó tevékenység elvégzése szükséges:

– a jogerős építési engedély hiteles másolata – beleértve az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációt és műszaki
leírást – vagy az illetékes építésügyi hatóság igazolása arról, hogy a tevékenység nem építési engedélyköteles;
– engedélyköteles építési tevékenység esetén az ügyfél nevére szóló jogerős használatbavételi engedély egy példánya vagy annak hiteles másolata;
– nem engedélyköteles építési tevékenység esetén a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv másolata;
– amennyiben az építéssel érintett terület nem a kérelmező tulajdonában van, akkor a tulajdonos bizonyító erejű hozzájáruló nyilatkozata, mely legalább a támogatási időszakra szól;
– az építéssel érintett terület térképrészletének másolata;
– ha a tétel az Építési normagyűjteményben (továbbiakban: ÉNGY) szerepel, akkor az elszámolni kívánt bizonylathoz az ÉNGY szerinti bontású számlarészletező (D0054-03 számú nyomtatvány);
– amennyiben a tétel nem szerepel az ÉNGY-ben, akkor a jelen közlemény szerinti D0053-01 számú nyomtatványon árajánlatos tétel bejelentő lap, és 4 közbeszerzési eljárás lefolytatásának kivételével legalább kettő részletes árajánlat;
– építési műszaki ellenőr alkalmazását alátámasztó dokumentum másolata;
– építési napló és felmérési napló másolata;
– közbeszerzési eljárás esetén a közbeszerzési tevékenység felülvizsgálatához szükséges, a jelen közleményben rendszeresített közbeszerzési nyilatkozaton (D0077-05 számú nyomtatvány) kért
csatolandó dokumentumokat.

– ex situ megőrzés célprogram esetén:

  • a támogatás megítéléséhez szükséges bizonylatok másolata;
  • a pénzügyi teljesítést igazoló hiteles bizonylatok másolata (pl. fizetési számlakivonat);

– tenyésztésszervezés célprogram esetén:

  • a támogatás megítéléséhez szükséges bizonylatok másolata;
  • a pénzügyi teljesítést igazoló hiteles bizonylatok másolata (pl. fizetési számlakivonat);
  • a foglalkoztatott után fizetendő közterhek megfizetését igazoló pénzügyi bizonylatok másolata;
  • a tenyésztésvezető, illetve a körzeti tenyésztő alkalmazásával összefüggésben az elvégzett munka jogalapjául szolgáló szerződés (pl. munkaszerződés, megbízási szerződés) másolata.

– tájékoztatás és ismeretterjesztés célprogram esetén:

  • a támogatás megítéléséhez szükséges bizonylatok másolata;
  • a pénzügyi teljesítést igazoló hiteles bizonylatok másolata (pl. fizetési számlakivonat)
  • A megvalósított rendezvényről készített írásbeli emlékeztetők, amely tartalmazza:

– a rendezvény helyszínét, időpontját, a rendezvény céljának és eredményének rövid bemutatását,
– legalább 10 darab, a rendezvény főbb programjait és a rendezvényen elhelyezett arculati elemeket bemutató dátumozott fotót.

A kifizetési kérelem mellékletét képező, a támogatás megítéléséhez szükséges és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokat az alábbiak szerint kell benyújtani:

A bizonylat eredeti példányára az ügyfélnek rá kell jegyeznie a támogatási határozat iratazonosítóját és a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzést. A fenti két rájegyzést tartalmazó eredeti bizonylatról készített másolaton fel kell tüntetni az „Eredetivel egyező másolat” rájegyzést,az ügyfél-azonosítót és eredetiben alá kell írni. Az ily módon nyilatkozatokkal és rájegyzésekkel ellátott bizonylatot kell az ügyfélnek szkennelés útján csatolnia a kérelemhez.

A közlemény és a mellékeltek elérhetők:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/53-2016-v-27-szamu-mvh-kozlemeny

Több mint 19 milliárd forint kisméretű terménytárolók, szárítók és tisztítók építésére, korszerűsítésére 2016-06-08T15:00:53+00:00

Megjelent a Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése című felhívás

Újabb, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a mezőgazdasági termelők és csoportjaik a Miniszterelnökség 2016. június 6-án meghirdetett felhívásának köszönhetően. A gazdálkodók a Vidékfejlesztési Program „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című pályázat keretében juthatnak támogatáshoz.

A most megjelent felhívás elsődleges célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítása a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosításával.

A pályázat keretében maximum 12 t/h teljesítménnyel terményszárító létesítésére, maximum 5000 tonna termény tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás (amennyiben az a támogatást igénylő még egyáltalán nem rendelkezik terménytárolóval), valamint 60 t/h névleges kapacitásig univerzális magtisztítók, elő- és utótisztítók kialakítására nyílik lehetőség. Az ügyfelek egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig maximum 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg az alábbi fókuszterületi megosztás szerint 19,68 Mrd Ft.

2A: A mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményének növelése és a szerkezetátalakítás és modernizáció ösztönzése, különös tekintettel a piaci részvétel és orientáció növelésére, valamint a mezőgazdasági diverzifikációra – keretösszege: 9,35 Mrd Ft.

2B: A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdaságban – keretösszege: 3,35 Mrd Ft.

5B: A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása – keretösszege: 6,98 Mrd Ft.

Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2016. augusztus 5. naptól 2018. augusztus 6. napjáig van lehetőség. Az első értékelési határnap 2016. október 5. Ezen időszak alatt benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.

A felhívást és a mellékleteket megtalálja:
https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-kismret-termnytrol-szrt-s-tisztt-ptse-korszerstse-cm-felhvs

Újabb agrár-környezetgazdálkodási program indul a kertészeti ágazatban gazdálkodók számára 2016-06-06T13:51:23+00:00

Egy új, ötéves agrár-környezetgazdálkodási programot indít a Földművelésügyi Minisztérium a jövő évtől a kertészeti ágazat számára, ami további 15 milliárd forint támogatási lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A jelenleg is futó agrár-környezetgazdálkodási programban kertészeti pályázatokra, ültetvényekre már 78 milliárd forint összegű igény érkezett be, és eddig 41 milliárd forint támogatásról született döntés. A fennmaradó igények kielégítését szolgálná a plusz 15 milliárd forintos támogatási lehetőség 2017. január 1-jétől 2021 végéig. Továbbá az állattenyésztők számára is tervezi a tárca egy új agrár-környezetgazdálkodási pályázat kiírását.
 
Elmondta: a kertészeti ágazat számára megjelent négy pályázati felhívás közül a gyógy- és fűszernövények termesztésére kiírt 3 milliárd forintos keret terhére eddig nem sok pályázat érkezett. Azt itt fennmaradó támogatási összeget ezért a kertészeti ágazaton belül átcsoportosítják. Az üvegházak, fóliaházak létesítésére megnyitott 22,5 milliárdos keretösszegű pályázatra eddig több mint 30 milliárd forint összegű támogatási kérelem érkezett, de még mindig nyitva áll a támogatási lehetőség, akárcsak a gombaházak és hűtőházak létrehozására kiírt pályázat.
 
Ültetvénytelepítésre is várják még a pályázatokat, erre 19 milliárd forint áll rendelkezésre, eddig 333 kérelem érkezett be, összesen 10 milliárd forint összegű igénnyel. A kisüzemek fejlesztésére 14 milliárd forint áll rendelkezésre, egyelőre 661 kérelem érkezett be 3 milliárd forint összegű igénnyel. Az itt fennmaradó összeget a kertészeti gépbeszerzés keretének növelésére csoportosítja majd át a tárca, utóbbira így több mint 15 milliárd forint lesz majd – közölte.
 
Az államtitkár beszélt arról is, hogy tervezik egy olyan pályázat meghirdetését, amellyel az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok megelőzését segítő beruházásokat tudják támogatni.
 
Az úgynevezett diverzifikációs pályázatok keretében minden olyan mezőgazdasági termelő előtt megnyílik a lehetőség, aki szeretné vállalkozását nem mezőgazdasági tevékenységekkel is bővíteni. Ezeknek a pályázatoknak a finanszírozására kétféle lehetőség lesz 50 milliárd forint összegű pályázati forrással. Emellett ősszel a fiatal agrárgazdálkodók számára is új lehetőségek nyílnak.
Kamarai tagdíj befizetés 2016-06-04T07:43:35+00:00

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016. évi tagdíjbevallási időszaka 2016. június 30-ig tart, a tagdíj befizetésének határideje 2016. július 31.

A tagdíjbevallás kizárólag elektronikusan, a www.nak.hu kamarai portál e-Irodáján keresztül tehető majd meg. A portálon a tagdíjbevallási felület tervezetten június elején nyílik meg, az azt megelőző napokban a portálra feltöltött tájékoztató anyagokkal is segítjük majd tagjainkat, részletezve a bevallás valamint a tagdíjbefizetés módját.

Fontos információ, hogy a Kamara küldöttgyűlése május 26-án módosította a szervezet alapszabályát, a változtatás egyik legfőbb célja tagjaink adminisztrációs terheinek csökkentése volt. Ennek jegyében az értékesítési tevékenységükből 600 ezer forint éves árbevételt el nem érő őstermelőknek az idei évtől nem kell tagdíjbevallást tenniük, elegendő a tagdíjbevallási időszakban megfizetniük a 2000 forintos tagdíjat.

Állatalapú támogatásokhoz kapcsolódó birtokátruházás bejelentése 2016-06-02T12:00:09+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 54./2016.(V.27.) számú közleménye az állatalapú támogatásokhoz (anyatehéntartás, anyajuhtartás) kapcsolódó birtokátruházás bejelentésekről.

A bejelentési kötelezettség:

Átruházás bejelentési kötelezettsége van mindazon ügyfeleknek, akik termeléshez kötött, illetve átmeneti nemzeti állatalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és a kötelező birtokon tartási időszak alatt a kérelmében szereplő összes állatot egy átvevőnek eladja.

Anyatehéntartás támogatás esetében:

A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtásának napjától kezdődően 6 hónapig áll fenn. Ha a termelő a 6 hónapos kötelező birtokon tartás ideje alatt az összes támogatható állatát egy átvevőre átruházza, akkor a kérelmet benyújtó termelő a támogatásra nem jogosult.

Anyajuhtartás támogatás esetében:

A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtási időszakának utolsó napját követő naptól kezdődően 100 napig áll fenn. Ha a termelő a 100 napos kötelező birtokon tartás ideje alatt az összes támogatható állatát egy átvevőre átruházza, akkor a kérelmet benyújtó termelő a támogatásra nem jogosult.

Az állatokat átvevő termelő jogosult lehet a támogatásra, ha az átruházó az összes támogatható állatát átadta a birtokon tartás ideje alatt.

Az átvevő az átruházást követően 15 napon belül elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül értesíti az MVH-t az átruházásról, és kéri a támogatás megítélését, mellékeli az átruházásról szóló szerződés másolatát és teljesíti a támogatás igénybevételéhez szükséges összes feltételt.

Figyelem! Az állatállomány átruházását az ENAR adatbázisába is be kell jelenteni.

Átmeneti nemzeti támogatások esetében a birtokátruházás esetén az állatokkal együtt az átruházó valamennyi jogosultsága is átvezetésre kerül az átvevő nevére.

Az átruházás bejelentés benyújtása, a benyújtás határideje, csatolandó igazolás:

Az átruházás bejelentés kizárólag, ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.

Az átruházás bejelentését az átvevőnek az átruházás dátumától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell elektronikus úton megtennie!

Figyelem! A bejelentéshez az átruházás jogcímét igazoló (adásvételi, ajándékozási) szerződésmásolatban történő csatolása szükséges!

A 2016-os támogatási évtől kezdődően a birtokátruházás bejelentést a K0707 Átruházás bejelentő lapon kell benyújtani.

A közlemény és a nyomtatvány elérhető:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/54-2016-v-27-szamu-mvh-kozlemeny

Közlemény a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről 2016-06-01T14:39:57+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 53./2016.(V.27.) számú közleménye a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatás (állati génmegőrzés támogatása) kifizetésének igényléséről.

A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 17/2012. (II.29.) VM rendelet alapján nyújtandó támogatás kifizetés igénylésének részletes rendjét határozza meg, valamint a kifizetési kérelem benyújtásához ad részletes tájékoztatást, és a támogatás kifizetése igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó nyomtatványokat rendszeresíti.

A kifizetési kérelem benyújtásának feltételei:

Amennyiben az ügyfelek rendelkeznek a támogatási rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal, úgy a kifizetés a határozatban szereplő támogatási tételek vonatkozásában igényelhető.

Kifizetési kérelem benyújtásának alapvető feltétele:

– igénylő szervezetnem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt.

A kifizetési kérelem benyújtása:

A kifizetési kérelemben az adott gazdálkodási év befejező napjáig (április 30-ig) a támogatási rendelet 9-12. § szerint elvégzett tevékenységekre igényelhető támogatás.

A kifizetési kérelem kizárólag a www.mvh.gov.hu honlapon található elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.

A kifizetési kérelem benyújtási időszaka a 4. gazdálkodási évre vonatkozóan: 2016. június 1-30.

A kifizetési kérelem mellékletét képező, a támogatás megítéléséhez szükséges és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokat az alábbiak szerint kell benyújtani:

A bizonylat eredeti példányára az ügyfélnek rá kell jegyeznie a támogatási határozat iratazonosítóját és a „Támogatás elszámolására benyújtásra került” rájegyzést.

A fenti két rájegyzést tartalmazó eredeti bizonylatról készített másolaton fel kell tüntetni az „Eredetivel egyező másolat” rájegyzést, az ügyfél-azonosítót és eredetiben alá kell írni. Az ilymódon nyilatkozatokkal és rájegyzésekkel ellátott bizonylatot kell az ügyfélnek szkennelés útján csatolnia a kérelemhez.

Fontos! A határozat kézhezvételét követően a támogatási határozat azonosítója az eredeti bizonylatokra rávezetendő, amelynek megléte a későbbiekben MVH ellenőrzés tárgyát képezheti.

A kifizetési kérelemmel együtt benyújtandó mellékletek listáját a közlemény részletezi amit elérhetnek :
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/53-2016-v-27-szamu-mvh-kozlemeny

Egységes kérelem határidő módosulások 2016-05-31T13:42:01+00:00

A 2016-os egységes kérelem benyújtás határidejének módosulásai.

Mint az ismeretes az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő meghosszabbodott, idén 2016.05.23 volt a szankciómentes beadás határideje. Az egységes kérelem a fenti határidőt követően további 25 naptári napig, 2016. június 17. napjáig benyújtható, de ebben az esetben a megállapított támogatási összeg – minden támogatási jogcím tekintetében – munkanaponként 1 %-kal csökkentésre kerül.

A benyújtott egységes kérelem szankciómentes módosítására június 15-ig; a módosítással érintett tételre járó támogatási összeg munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményező módosításra június 16-tól június 17-ig van lehetőség.

Azon támogatási jogcímek esetében, melyek az egységes kérelem felületén, de nem annak részeként kerülnek benyújtásra (a termeléshez kötött anyajuhtartás, a termeléshez kötött anyatehéntartás, a termeléshez kötött hízottbika-tartás, a termeléshez kötött tej hasznú tehéntartás támogatása), a kérelem a benyújtás határidejét követő további 25 naptári napig, 2016.június 17. napjáig nyújtható be, illetve a már benyújtott kérelem 2016. június 17. napjáig módosítható igazolással kiegészíthető, de ebben az esetben a megállapított támogatási összeg – a felsorolt támogatási jogcímek,illetve azokhoz kapcsolódó tételek tekintetében –munkanaponként 1 %-kal csökkentésre kerül.

A 2016. június 17. napját követően benyújtott egységes kérelmet az MVH érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a földhasználati bejegyzést legkésőbb 2016. június 17-ig rendezni kell, az ezt követően, akár visszamenőlegesen is bejegyzett földhasználat nem fogadható el, amennyiben a visszamenőleges bejegyzés a támogatás feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb elbírálására irányul.

A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2015/2016. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem benyújtás részletes feltételei 2016-05-30T13:53:48+00:00

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló többször módosított 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2015/2016. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem.

Kifizetési kérelmet azok az ügyfelek nyújthatnak be, akik rendelkeznek a támogatási rendelet alapján benyújtott támogatási kérelemre hozott helyt adó, vagy részben helyt adó határozattal. A kifizetési kérelem benyújtásának alapvető feltétele, hogy az igénylő szervezet nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A kifizetési kérelem benyújtása

A 2015/2016. gazdálkodási év a 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időszak. A 2015/2016. gazdálkodási évre vonatkozó kifizetési kérelmet az MVH által rendszeresített, a közlemény mellékletében szereplő nyomtatványokon, postai úton, egy példányban 2016. június 1. és június 30. között lehet benyújtani az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatósága részére 1476 Budapest Pf.: 407.

A kifizetési kérelem nyomtatványai:

– Főlap (D4507-02) – 1. számú melléklet
– Betétlap (D4508-02) – 2. számú melléklet

Kötelezően csatolandó mellékletek:

Természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség vállalása esetén:
– Legelőterület betétlap (D4503-02) – 3. számú melléklet

Paraziták elleni védekezésre vonatkozó kötelezettség vállalása esetén:
– Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelem – az ellátó állatorvos igazolása arról, hogy a támogatási rendelet 10. § (1) bekezdésben meghatározott paraziták elleni védekezés a tartási helye(ke)n tartott szarvasmarhák vonatkozásában megtörtént (D4505-04) – 4. számú melléklet

Tenyészetek összevonása esetén (a támogatási rendelet 4/B. §-a értelmében):
– Tenyészet összevonás bejelentő lap (D4511-01) – 5. számú melléklet

Új tartási hely esetén (a támogatási rendelet 4/A. §-a értelmében):
– Tartási hely változás bejelentő lap (D4510-01) – 6. számú melléklet

Családi gazdálkodás esetén:
– Családi gazdálkodás betétlap (D4509-01) – 7. számú melléklet

A kifizetési kérelem a benyújtási határidőn belül, legkésőbb 2016. június 30-ig módosítható. A módosításra a kifizetési kérelem nyomtatványok és mellékletei ismételt kitöltésével és benyújtásával van lehetőség. Ismételt beadás esetén az MVH minden esetben az utolsóként benyújtott kérelem adatait veszi figyelembe, és az alapján hozza meg a kifizethető támogatási összegre vonatkozó döntést.

A közlemény és a mellékletek letölthetők:
https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/52-2016-v-27-szamu-mvh-kozlemeny

Újabb forrásokat hirdet meg a kormány 2016-05-27T12:42:47+00:00

Egy újabb, 40 milliárd forintos felhívással egészíti ki a kormány az agrár-környezetgazdálkodási programot, mivel az első körben voltak olyan célterületek, amelyeknél aránytalanul oszlott el a megítélt támogatás. A környezetvédelmi szempontok alapján gazdálkodó kertészetek 15 milliárd, míg az állattartók 25 milliárd forintos keretből nyerhetnek forrást.

Még a nyáron meghirdethetik a kertészeteknek szánt új Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatot, a cél ugyanis az, hogy a támogatói okiratokat az év vége előtt kézhez kapják a nyertesek – nyilatkozta a Magyar Időknek Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A mintegy 15 milliárd forint keretösszeggel tervezett felhívás 2017 és 2021 között biztosít forrásokat azon termelőknek, akik vállalják, hogy környezetvédelmi szempontok szerint gazdálkodnak majd. Azért van szükség az újabb kör meghirdetésére, mivel a 2016-ban indult programban országos szinten nagyon egyenlőtlenül oszlott el a megítélt támogatás. A kertészetek esetében például a 7779 igénylőből 4209-en nyertek, vagyis a pályázók több mint 54 százaléka hozzájutott a támogatáshoz.

Ugyanakkor míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az almatermelők 80 százaléka nyert, az alföldi régiókban, köztük Heves, Csongrád és Bács-Kiskun megyében csak a gyümölcstermesztők, illetve a szőlősgazdák negyede járt sikerrel. Ennek oka, hogy vannak olyan régiói az országnak, amelyek az objektív területi kritériumok miatt hátránnyal pályáztak, ültetvényük ugyanis nem kiemelten védett, Natura 2000-es területen van, vagy a talaj nem nitrátérzékeny, amiért pluszpont járt.

Az új pályázat elindításával ezeket az anomáliákat szeretnék kiküszöbölni, ehhez igazítva a kiválasztási kritériumokat is – jegyezte meg az államtitkár az újságnak.

A pályázat feltételeiről megkezdődött az egyeztetés az Európai Bizottság és a hazai szakértők között. Emellett folynak a tárgyalások az állattartóknak szánt, 25 milliárd forintos keretösszegű AKG felhívásról is. A tavaly meghirdetett és az idén elbírált környezetgazdálkodási pályázaton szintén több olyan gazdaság nem tudott támogatáshoz jutni, amelyek jelentős állatállománnyal rendelkeznek. Ezért az állattartásra szánt 25 milliárd forintot a tervek szerint úgy fogják meghirdetni, hogy csak azok nyerhessenek, akiknek jelentős állatállományuk van. Ehhez igazítják majd a pályázati kiírást és a pontozási kritériumrendszert is.

(Forrás: Magyar Idők)

2016. 14-21. hétben megjelent jogszabályok, közlemények 2017-06-22T12:23:19+00:00

Az alábbiakban olvashatják az elmúlt hetekben megjelent, gazdálkodásukat érintő rendeleteket, közleményeket és támogatási lehetőségeket.

Jogszabályok

FM Rendeletek:

21/2016

 III. 31.

A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet, valamint a borászati termékek harmadik országokban 2015 és 2017 között történő promóciójának támogatásáról szóló 4/2015. (II. 19.) FM rendelet módosításáról

22/2016

IV. 5.

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról

23/2016

IV. 5.

A tejtermelőknek nyújtható ideiglenes rendkívüli támogatáshoz kapcsolódó mezőgazdasági csekély összegű támogatásról

24/2016

IV. 8.

Egyes szaporítóanyagok előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó rendeletek módosításáról

25/2016

IV. 11.

Az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról

27/2016

IV. 11.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet, valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet módosításáról

28/2016

IV. 11

A Siroki Nyírjes-tó természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 155/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet módosításáról

29/2016

IV. 11.

Az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról

30/2016

IV. 29

A Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2016. évi igénybevételének feltételeiről

31/2016

 V. 2.

A természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesítéséről, valamint természetvédelmi kezelő kijelöléséről szóló 6/1990. (III. 31.) KVM rendelet módosításáról

32/2016

V. 2.

Az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról

33/2016

V. 2

A Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról szóló 60/2007. (X. 18.) KvVM rendelet módosításáról

36/2016

V. 13.

A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról

37/2016

V. 18.

A földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, egyes agrártámogatásokat szabályozó rendeletek módosításáról

 

Korm. határozatok:

67/2016.

III. 31.

A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

1203/2016

IV. 18.

A „Földet a gazdáknak!” Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítésének folytatásához szükséges intézkedésekről

98/2016

V. 13.

A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

1248/2016

V. 18.

A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

Mvm rendelet

9/2016

IV. 5.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások 2016. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról

 

Közlemények

MVH közlemények

23/2016.

IV. 11.

A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások keretében a támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről

24/2016.

IV. 13.

a fűszerpaprika-termelők mezőgazdasági csekély összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges 2016. évi nyomtatvány rendszeresítéséről

25/2016

IV. 13.

a történelmi bázisjogosultságok jogosultjának személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről szóló 102/2013. (VI. 24.) MVH Közlemény módosításáról

27/2016.

IV. 15.

az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások hitelhez kapcsolódó költségeihez igénybe vehető csekély összegű támogatás igényléséhez nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 149/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

28/2016.

IV. 15.

az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 148/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

29/2016.

IV. 15.

az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán igénybe vehető csekély összegű támogatáshoz kapcsolódó kamattámogatási és támogatás lehívási kérelemnyomtatványok rendszeresítéséről szóló 97/2015. (VIII. 24.) számú MHV Közlemény módosításáról

30/2016.

IV. 15.

az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 150/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

31/2016.

IV. 15.

az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról szóló 47/2015. (VIII. 12.) FM rendelet szerinti támogatások lehívásáról szóló 99/2015. (VIII. 24.) számú MHV Közlemény módosításáról

32/2016.

IV. 15.

az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások hitelhez kapcsolódó költségeihez igénybe vehető csekély összegű támogatás igényléséhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 151/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

33/2016.

IV. 15.

az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások általi csekély összegű kezelési költségen kívüli költségtámogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 146/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

34/2016.

IV. 15.

az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében nyújtott csekély összegű kamat, kezességi díj és kezelési költség támogatások lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 145/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

35/2016.

IV. 19.

a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti támogatás 2016. támogatási évtől történő igényléséről és a támogatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 154/2015. (XII. 07.) számú MHV Közlemény módosításáról

36/2016.

IV. 19.

a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet szerinti támogatások 2016. támogatási évtől történő igényléshez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 155/2015. (XII. 07.) számú MHV Közlemény módosításáról

37/2016.

IV. 19.

a tenyészkoca állatjóléti támogatása igénybevételének feltételeiről szóló 7/2015. (III. 11.) FM rendelet szerinti támogatások igényléséről és a támogatás 2016/2017. támogatási évtől történő igényléséhez szükséges nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 17/2016. (II. 29.) számú MHV Közlemény módosításáról

38/2016.

IV. 21.

a tejfelvásárlókra vonatkozó jelentési és nyilvántartási kötelezettségekről és a felvásárlók által az intézkedés kapcsán használható nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 141/2015. (XI. 24.) Közlemény módosításáról

39/2016.

IV. 21.

a 2016. támogatási évre vonatkozó átmeneti nemzeti tejtámogatás részfizetéséről történő lemondási lehetőségről

40/2016.

IV. 21.

a 2016. évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 40/2016. (IV.21.) számú közlemény

41/2016.

IV. 25.

vis maior esemény bejelentéséről és a bejelentés benyújtását szolgáló elektronikus felületről

42/2016.

IV. 25.

A kis-és középvállalkozások minősítésére vonatkozó ún. KKV kód bejelentésének szabályairól

43/2016.

IV. 26.

a sovány tejpor pályázati eljárás keretében történő állami intervenciós felvásárlásának lezárásáról

44/2016.

IV. 28.

a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásáról szóló 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szerinti támogatás igényléséről és a 2016. évi „Támogatási kérelem” nyomtatvány közzétételéről

45/2016.

IV. 28.

a 2016/2017. tanévi megállapodás és megállapodás-módosítás jóváhagyása iránti kérelem, és azok módosításának, átruházásának jóváhagyása iránti kérelmek nyomtatványainak közzétételéről

46/2016.

V. 3.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe történő nyilvántartásba vétel és változás bejelentés szabályairól szóló 128/2013. (VII. 30.) MVH Közlemény módosításáról

47/2016.

V. 17.

a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások keretében a támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről

48/2016.

V. 19.

a vaj rögzített áron történő intervenciós felvásárlásáról

49/2016.

V. 19.

A termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás 2016. évi kifizetésének igényléséről

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2016. (V.19.) számú közleménye 2016-05-25T13:47:31+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/2016. (V.19.) számú közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás 2016. évi kifizetésének igényléséről.

A közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet alapján 2012. és 2013. évi támogatási kérelmet jóváhagyó, illetve részben jóváhagyó határozattal rendelkező ügyfelek számára a kifizetési kérelem benyújtásának feltételeit határozza meg, valamint a kifizetés igényléséhez kapcsolódó nyomtatványokat rendszeresíti.

A kifizetési kérelem benyújtása az MVH által rendszeresített nyomtatványokon, az MVH Központi Hivatalának címére 1476 Budapest 100. Pf.: 407 postai úton kell benyújtani egy példányban.

A benyújtásra nyitva álló idő: 2016. június 1. és június 30.  

A termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás kifizetési kérelmének nyomtatványai:  

  • Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás, kifizetési kérelem főlap  (D0604-09)  jelen közlemény  1. számú melléklete  szerint;  
  • Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás, kifizetési kérelem betétlap (D0605-09) jelen közlemény 2. számú melléklete szerint.

Csatolandó mellékletek:

  • Éves beszámoló (mérleg és eredménykimutatás) hiteles másolata
    Az éves beszámoló másolatának hitelességét (eredeti)  cégszerű aláírással kell igazolni!   
  • Analitikus nyilvántartás

Az MVH érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet, ha azt :

  • nem a jelen közleményben rendszeresített nyomtatványon, vagy
  • nem a megadott határidőben nyújtották be, vagy
  • nem az igény érvényesítésére jogosult nyújtotta be, vagy
  • az  ügyfél  legkésőbb a kérelem benyújtásával  egyidejűleg sem jelenti be az ügyfélnyilvántartási rendszerbe a fizetési számlaszámát, vagy
  • a kis-  és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló  2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítő kód (KKV-kód) a kérelmező mulasztása miatt nem szerepel az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartásba vett adatok között, vagy
  • a kérelem főlapját a kérelmező nem hitelesítette eredeti aláírásával, vagy
  • a kérelem nem tartalmazza a főlapot (D0604-09).

A közlemény és a nyomtatványok elérhetőek: https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/46-2016-v-3-szamu-mvh-kozlemeny

Kifogás benyújtása AKG és ÖKO pályázatok esetén 2016-05-24T13:28:51+00:00

Tájékoztatás a kifogás benyújtására vonatkozó szabályokról az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében.

A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (XI.5.) Kormányrendelet 152. §-ában foglaltak alapján a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt elektronikus úton kifogás nyújtható be, amennyiben a projekt kiválasztási eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okirat kiadására vagy a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy a felhívásba, támogatási szerződésbe ütközik.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások tekintetében a kifogást a www.mvh.gov.hu honlapon keresztül, ügyfélkapus BEJELENTKEZÉSt követően elérhető elektronikus kérelem benyújtását lehetővé tevő felületen, a pályázati felhívás mellékletei közt található kifogás nyomtatvány kitöltését és aláírását követően, a szintén a mellékletek között található kitöltési útmutató szerinti módon, kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. A kérelem benyújtásra vonatkozóan papír alapon rendszeresített nyomtatvány nincs. Az elektronikus benyújtás feltétele, hogy a kifogást benyújtó személy (ügyfél/elsődleges képviselő/meghatalmazott/kamarai meghatalmazott) rendelkezzen ügyfélkapus hozzáféréssel.

A Vidékfejlesztési Program intézkedései keretében alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek értelmében a Kedvezményezett köteles a projekt megvalósítása során figyelembe venni a támogatói intézményrendszer előírásait és útmutatóit, valamint az IH közleményeit.

A pályázati felhívás és a kifogás benyújtására rendszeresített nyomtatvány elérhető:

AKG: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4524
ÖKO: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4525

Továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy az EK tárgyév június 17-éig nyújtható be, amely benyújtási határidő jogvesztő, azzal, hogy a tárgyév május 23-a után, de a tárgyév június 17-éig benyújtott EK esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkentésre kerül az igényelt támogatás vonatkozásában.

A tárgyév május 23-áig benyújtott EK tárgyév június 15-éig jogkövetkezmény nélkül módosítható. A módosítás e határnapot követő benyújtására az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentése mellett tárgyév június 17-éig van lehetőség.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása határidő: 2015. május 31. 2016-05-23T13:21:33+00:00

Tájékoztatjuk Önöket, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2016-ben is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A díj befizetése előtt bevallást is kell készíteni, illetve beküldeni azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elektronikus felületén keresztül.

A felügyeleti díj hatálya alá tartozó tevékenységnek minősül:

–    élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
–    élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
–    élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
–    takarmány előállítás vagy forgalmazás;
–    állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
–    növényvédőszer, termésnövelő anyag vagy EK-műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
–    állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
–    élőállat-szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
–    szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
–    növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
–    állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

A díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi értékesítési nettó árbevétel 0,1%-a. A díj alapja tehát nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel.

A személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy esetén – az előző évi jövedelem már nem számít bele a díjfizetési alapba, csak a kötelezett tevékenységből származó árbevétel.(Tehát a jövedelemnek számító bevétel nem díjköteles.)

Azon mikro-vállalkozások (egyéni vállalkozó, kistermelő, őstermelő, társas vállalkozás), illetve kisvállalkozások, melyek elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítenek, választhatnak a tételes bevallás alapján számított díj (0,1%), vagy mikro-vállalkozás esetén az évi 20.000 forintos átalány, kisvállalkozás tekintetében pedig az évi 700.000 forintos átalány díj megfizetése között.

Könnyítést tartalmaz a vonatkozó jogszabály a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti, ha a fizetési kötelezettséget átvállalta.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett támogatással csökkentett árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. Ha a felügyeleti díj összege nem éri el az 1000 forintot, úgy ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallást a NÉBIH elektronikus felületén keresztül kell teljesíteni.(A bevallás önállóan vagy meghatalmazott útján is teljesíthető.)

A felügyeleti díj bevallásának határideje május 31. napja.

 
„A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” című (VP3-14.1.1.-16 kódszámú) felhívás 2016-05-20T14:41:06+00:00

Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” című (VP3-14.1.1.-16 kódszámú) felhívás dokumentációja.

Tejágazat szerkezet átalakítását kísérő állatjóléti támogatás összefoglaló

A támogatás 2 részből fog állni: Alaptámogatás és kiegészítő támogatás. Az alaptámogatás magában is igényelhető de a kiegészítő támogatás csak az alaptámogatással együtt, de nem kötelező az összes kiegészítő támogatást választani.

Alaptámogatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások:

a) Állatsűrűségre vonatkozó kötelezettség – a 807/2014/EU rendelet 10. cikk b) pontjának „nagyobb férőhelyszükséglet” előírása keretében, a tartási helyen négyzetméterenként átlagosan legfeljebb 0,24 ÁE tartható.
b) Gondozói felügyeletre vonatkozó kötelezettség – a 807/2014/EU rendelet 10. cikk a) pontjának „állatgondozás” előírása a tejtermelő szarvasmarhák naponta legalább két alkalommal történő ellenőrzésével.
c) Fejési technológiára és preventív beavatkozásokra vonatkozó kötelezettség – a 807/2014/EU rendelet 10. cikk a) pontjának „állatgondozás” előírása csülökápolás biztosításával.

Kiegészítő támogatások:

Kiegészítő támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások:
a) Természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség – a 807/2014/EU rendelet 10. cikk c) pontjának „kijárás a szabadba” előírása legeltetés biztosításával.
b) Takarmányozásra vonatkozó kötelezettség – a 807/2014/EU rendelet 10. cikk a) pontjának „az állattartás természetes igényeivel összhangban lévő víz- és takarmányellátás ” előírása megfelelő víz és megfelelő takarmányozás biztosításával.

Általános követelmény:

A támogatást igénylő a támogatási kérelem beadásának napján az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (továbbiakban: ENAR) támogatható állatot tart, és hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik arról, hogy tenyészete(i) maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.

A termelő akkor jogosult a támogatásra ha:

  • az ENAR-ban nyilvántartott támogatható állatot tart
  • rendelkezik a Felhívás megjelenését (2016-ban támogatási kérelmet benyújtók esetén 2016.
  • április 1. követően kiállított, hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal, arról, hogy a támogatási kérelemben megjelölt tenyészetek maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak (3.melléklet)
  • a Tenyészet Információs Rendszerben (továbbiakban: TIR) legkésőbb a kötelezettség vállalási időszak első napjától (2016. május 1.) a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként szerepel.

A támogatást igénylőnek a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania:

  1. az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartására vonatkozó előírásokat, és
  2. a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben foglalt követelményeket.

Állatsűrűségre vonatkozó kötelezettség:

A támogatást igénylő által a támogatott tenyészethez tartozó tartási helyen négyzetméterenként átlagosan legfeljebb 0,24 ÁE tartható, ami ÁE-ként 4,17 m2 férőhelyigénynek felel meg.

Az állatsűrűségi feltétel teljesülésének megállapításához az ENAR nyilvántartásban szereplő szarvasmarha állatlétszám, valamint az istálló(k) és a nyitott állattartó létesítmény(ek) nyilvántartott területértékét kell figyelembe venni. Az állatsűrűségi adatok meghatározása a 7. mellékletben leírtak alapján történik.

Gondozói felügyeletre vonatkozó előírások:

A támogatást igénylő köteles a támogatott tenyészet(ek)ben tartott szarvasmarhákat naponta legalább két alkalommal ellenőrizni, és ezt a 10 melléklet szerinti teepi munkanaplón vezetni.

A fejési technológia és preventív beavatkozásokra vonatkozó kötelezettség

– A támogatást igénylő köteles a tartási helyen/tenyészetben tartott szarvasmarháknak csülökápolást biztosítani, amelynek legalább

a) gazdálkodási évente két alkalommal körmölést, és

b) gazdálkodási évente 4 alkalommal lábfürösztést kell magába foglalnia.

Ezt is a 10 meléklet szerinti telepi munkanaplóban kell vezetni.

– A támogatást igénylő támogatott tenyészetenként köteles fejési szabályzatot készíteni, és azt a tartási helyen őrizni.

A fejési szabályzat tartalmát a dolgozókka évente 1 szer meg kel ismertetni és ezt a 11. melléklet szerinti jelenéti íven rögzíteni.

A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség

A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó kiegészítő támogatás esetén az állattartó a SAPS támogatott terület vonatkozásában a legeltetett támogatható állatok átlaglétszáma után jogosult támogatásra. A maximális legelőterhelés mértéke: 1,8 ÁE/ha.

 

A takarmányozásra vonatkozó kötelezettség

– A támogatást igénylő köteles a támogatható tenyészetében található állomány számára
a) a kérődzők vízszükségletének megfelelő vízhez való korlátlan és folyamatos hozzáférést biztosítani,
b) a támogatást igénylő köteles a tenyészetben tartott tejtermelő szarvasmarháknak – az életkori sajátosságnak megfelelően – az addigi gazdálkodási gyakorlathoz képest – ÁE-ként napi 1 kg többlet szénát biztosítani.

Ezt is a 10 melléklet szerinti telepi munkanapón kell vezetni.

Azon támogatást igénylőknek, akik a 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján vállalták a takarmányozás kiegészítő támogatást, az intézkedésbe való belépésüket megelőző, 2010. évhez képest kell a többletszéna etetését vállalniuk.

A támogatást igénylő köteles a támogatási kérelmén nyilatkozni az addigi gazdálkodási gyakorlat (a támogatási kérelem benyújtási évét megelőző naptári év gazdálkodási gyakorlata, továbbá akik a támogatási kérelem benyújtásának évében kezdték meg a gazdálkodást, a támogatási kérelem benyújtásának évében a kérelembenyújtásig alkalmazott gazdálkodási gyakorlat) illetve a 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján támogatottak esetén a 2010. évi gazdálkodási gyakorlat szerint etetett széna mennyiségéről.

A támogatási kérelmeket majd az mvh felületén található űrlapkitöltő programban kell elkészíteni.

A támogatási kérelmen az alábbi adatokat szükséges feltüntetni:

a) az állattartóhoz kapcsolódó ügyfél-azonosító adatok,
b) a tenyészetet azonosító adatok,
c) igényelt állatlétszám,
d) igényelt legeltetett állatlétszám,
e) az állatjóléti kötelezettségvállalások és az tranzakciós költség igénylése,
f) a többletpont beszámításhoz szükséges információkat

A támogatási kérelemhez csatolni kell:

– a 3. számú mellékletben szereplő, a támogatást igénylő által tett, hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozatot

– Végzettséget igazoló dokumentumok: bizonyítvány vagy oklevél másolatán túl – a következő dokumentumok valamelyikét kell mellékelni:

(i) munkáltatói igazolást, amely igazolja, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság alkalmazottja, vagy
(ii) társasági szerződés másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság tagja, vagy vezető tisztségviselője, vagy
(iii)családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a családi gazdaság tagja

– Tejágazatban elismert terméktanács vagy elismert tenyésztőszervezet igazolása.

– A termelői csoport vagy termelői szervezet igazolása.

– Minőségrendszerekben való részvételt igazoló okirat másolata.

– Az ökológiai tanúsító szervezettel kötött szerződés másolata amennyiben releváns.

 
Tájékoztató a 2014. évben fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás fennmaradó 10%-ának kifizetéséről 2016-05-19T12:36:11+00:00

Megjelent a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 47/2016. (V.17.) számú közleménye a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások keretében a támogatási összeg fennmaradó 10 %-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről.

A kifizetés igénylésének feltételei:

– Az MVH által kibocsátott 2014. május 1. és május 15. között benyújtott támogatási kérelmekhez kapcsolódóan támogatási kérelemnek helyt adó határozattal rendelkező ügyfelek a megítélt támogatási összeg fennmaradó 10 %-ának kifizetése érdekében kifizetési kérelmet nyújthatnak be, amennyiben már a 2015. évben eleget tettek a 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet 4. § (1), 5.§ (1) bekezdésében, valamint a 6. §-ban foglalt feltételeknek.
– mezőgazdasági üzemének méretét a 2015. évben a működtetési időszak 4. évére vállat EUME méretre növelte
– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kapcsolódó 2007-2013 közötti költségvetési időszakban megvalósítandó vidékfejlesztési program keretében megszervezett, a célterület szerint meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos kötelező képzésen részt vett, és azt elvégezte.

A kifizetési kérelmet az MVH által rendszeresített nyomtatványokon, az ügyfél lakóhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségéhez postai úton kell benyújtani egy példányban.

A kifizetési kérelmet 2016. június 1. és 30. közötti időszakban kell benyújtani az MVH-hoz.

az MVH érdemi vizsgálat nélkül utasítja el akérelmet az alábbi esetekben:

– nem a rendszeresített nyomtatványon, vagy
– nem a megadott időszakban és határidőig nyújtották be, vagy
– nem az igény érvényesítésére jogosult nyújtotta be, vagy
– a kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be az ügyfél- nyilvántartási rendszerbe a fizetési számlaszámát, vagy
– ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti minősítő kód (KKV-kód) a kérelmező mulasztása miatt nem szerepel az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében nyilvántartásba vett adatok között, vagy
– a kérelem főlapját a kérelmező eredeti aláírásával nem hitelesítette

A kifizetési kérelemcsomag tartalma:

– Kifizetési kérelem (10%) – Főlap (D1060-01)
– Kifizetési kérelem – Termőföld betétlap (D1008-02)
– Kifizetési kérelem – Állatállomány betétlap (D1009-01)
– Kifizetési kérelem – Termelői Csoport/TÉSZ tagság igazolása (D0068-05)
– Amennyiben a 2015. évre vonatkozóan nem nyújtott be egységes területalapú támogatás iránti kérelmet, úgy a kifizetési kérelemhez kötelezően csatolni kell az egyedi blokktérképet, amelyen az ügyfélnek be kell rajzolnia a gazdasághoz tartozó földterületek határvonalait.
– Amennyiben az ügyfél a támogatási kérelemben vállalta, hogy fenntartja életvitelszerű tartózkodási helyét tanyán vagy 1000 fő alatti lakosságszámú településen, akkor a kifizetési kérelemhez mellékelni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát vagy az adott város Polgármesteri Hivatala által az eredeti lakcímigazolás alapján kiállított igazolást.

A nyomtatványok kitöltése előtt olvassa el a közlemény 5.számú melléklete szerinti Kitöltési útmutatót!

A közlemény és a mellékletek elérhetőek a https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/47-2016-v-17-szamu-mvh-kozlemeny linken.

 
Az ideiglenes gyepek és a zöldtrágya-növények továbbra is kedvező elbírálás alá esnek a zöldítésben 2016-05-18T09:36:37+00:00

A zöldítés hazai alkalmazása során az ideiglenes gyepként elszámolható területek gyepalkotó fajai között – igazodva a magyarországi mezőgazdasági termelési hagyományokhoz – számos pillangós növény helyet kapott, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2016-tól kezdve a 100 százalékban csak lucerna- vagy herefélékből álló (tehát pázsitfűféléket nem tartalmazó) takarmánytermő területeket nem tekinti ideiglenes gyepnek az Európai Unió területén. A 10/2015. FM rendelet legfrissebb módosítása során e szabályt átültették a magyar jogrendbe. Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi kedvezmény továbbra is fennáll az ideiglenes gyepekre, így például a füves lucernára is.

Ugyanebben a módosítási körben megerősítették, hogy ökológiai jelentőségű másodvetések – amelyek többnyire zöldtrágya-növényként hasznosulnak – szaporítóanyagának igazolására változatlanul három különböző lehetősége van a gazdálkodónak: minősített (fémzárolt) vetőmag vásárlása, saját minősített vetőmag használata, vagy a Gazdálkodási Napló megfelelő betétlapjának vezetése.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy további információt az mvh.gov.hu oldalon, az alábbi linken találnak: https://www.mvh.gov.hu/-/az-ideiglenes-gyepek-es-a-zoldtragya-novenyek-tovabbra-is-kedvezo-elbiralas-ala-esnek-a-zolditesben

 
Az Európai Unió jóváhagyta az egységes kérelmek beadási határidejének meghosszabbítását 2016-05-18T06:18:15+00:00

Az idei kérelmeket Magyarországon a tervek szerint egy héttel tovább, május 23-ig lehet benyújtani szankciómentesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – közölte Gyuricza Csaba, az MVH elnöke csütörtökön az MTI-vel. Ennek megfelelően a további, benyújtással kapcsolatos határidők is kitolódnak.

Az Európai Unió a tavalyi évhez hasonlóan idén is legfeljebb egy hónapos hosszabbítást engedélyezett, ám a kifizetések ütemének tartása érdekében Magyarország csak rövidebb haladékkal él. Az októberi előlegfizetést kockáztatná a határidő túlzott módosítása – mondta az MVH elnöke. Gyuricza Csaba közölte: az idén május 11-ig mintegy 124 221 egységes kérelmet nyújtottak be az MVH-hoz; ez valamivel kevesebb, mint tavaly.

A hivatal vezetője arra kéri az érintetteket, hogy kérelmük beadását ne hagyják az utolsó pillanatra, így jelentősen csökkenthetik a gazdálkodóknak segítséget nyújtó falugazdászok és az elektronikus beadó felület túlterhelését.

A hosszabbításról szóló és az egységes kérelmekhez kapcsolódó egyéb határidőket tartalmazó hazai szabályozás megjelenése a következő napokban várható.

További információt egységes kérelmek benyújtásával kapcsolatban az mvh.gov.hu oldalon, az alábbi linken találnak: https://www.mvh.gov.hu/-/az-europai-unio-jovahagyta-az-egyseges-kerelmek-beadasi-hataridejenek-meghosszabbitasat

 
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című (VP2.-4.1.4-16 kódszámú) felhívás. 2016-05-17T06:30:53+00:00

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent a VP2.-4.1.4-16 kódszámú felhívás, melynek célcsoportjába azon mezőgazdasági termelők tartoznak, akik fejlesztési eredményei hozzájárulnak a mezőgazdaság termésbiztonságának és versenyképességének növekedéséhez, valamint figyelemmel vannak a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra.

A felhívás indokoltsága és célja

A jelen felhívás célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása.

A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 49,5 milliárd Ft.

A támogatási kérelmek benyújtására 2016. július 6. napjától 2018. július 6. napjáig van lehetőség.

A támogatási kérelem benyújtásának feltételeit, a Felhívás 4. pontjában találják.

Támogatott tevékenységek

I. Víztározók létesítésének támogatása közepes nagyságú tározók kialakítása révén, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétel is lehetséges legyen
II. Természetes szűrőmezők kialakítása, az összegyűjtött vizek befogadóba történő bevezetése előtt.
III. Mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása.
IV. Meglévő öntözőberendezések vízfelhasználás hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója
V. Új öntözőberendezések beszerzése, illetve új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása.
VI. Öntözőberendezések energiafelhasználás hatékonyságának javítása.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a teljes Felhívás, valamint az egyéb kapcsolódó dokumentumok elérhetőek az alábbi linken: https://www.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse

 
Összesített tejértékesítési jelentés benyújtása 2016-05-13T07:52:43+00:00

A termeléshez kötött anyatehén támogatás igénylésének feltétele az előző időszakra vonatkozó tejértékesítési jelentés benyújtása, ennek határideje május 15.

Havi és összesített tejértékesítési jelentési kötelezettségük az átmeneti nemzeti támogatás keretében nyújtott anyatehéntartás termeléshez kötött támogatást igénylő mezőgazdasági termelőknek van. A 2016. támogatási évtől kezdődően az átmeneti nemzeti támogatás keretében nyújtott termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás feltétele a támogatási évet megelőző év április 1. és a támogatási év március 31. közötti időszakokra vonatkozóan havi és összesített tejértékesítési jelentés benyújtása az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon.

A havi jelentési kötelezettséget három havi összesített adatokkal kell teljesíteni.

Összesített nullás jelentést kell benyújtani a tejtermelést nem folytató tenyészeteknek.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő gazdaságában összesen 120 000 kg értékesített tejet meghaladó tejtermelést folytató és tejtermelést nem folytató tenyészet egyaránt megtalálható, a tejtermelést folytató tenyészet adatairól tejértékesítési jelentést nem kell benyújtani. A tejtermelést nem folytató tenyészete vonatkozásában összesített nullás tejértékesítési jelentést kell benyújtania.

A tejértékesítési jelentést a K8021 számú nyomtatványon az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (1476 Budapest Pf.: 407.) kell benyújtani, postai úton, egy példányban.

Az összesített 0-ás jelentés beküldése feltétele az idei kérelemben igényelhető termeléshez kötött anyatehén támogatásnak.

A nyomtatvány és a kitöltési segédlet letölthető: https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/93-2015-viii-3-szamu-mvh-kozlemeny

 
Módosult „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” című felhívás 2016-05-13T07:51:15+00:00

A módosítás jelentősebb pontjai a következők:

• A felhívás 3.4.1./ II/2 részében egy új c) pont beszúrása a 10/2015. (III. 13.) FM rendeletről 
• A felhívás 3.4.1./VI.3 pont bővítése a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet és a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet hivatkozásával 
• A felhívás 4.3. fejezet 2. pontban a támogatási kérelem benyújtási időszakok módosítása 
• A felhívás 6. fejezetéből a 2. d) (szaktanácsadóval kötött szerződés másolata) rész törlése 
• A felhívás 6. fejezetéből a 4. pont törlése 
• A monitoring adatszolgáltatás melléklet megjelenítése a felhívásban 
• A jogszabályi gyűjtemény melléklet bővítése az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet, a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet és a 10/2015. (III. 13.) FM rendelet megjelenítésével 

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a részletek és a kapcsolódó pályázati anyagok elérhetőek az alábbi linken: https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-a-tejgazat-szerkezettalaktst-ksr-llatjlti-tmogats-cm-felhvs
Tavaszi fagykár bejelentés 2016-05-10T14:11:53+00:00

A Földművelésügyi Minisztérium felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az áprilisi fagykárok folyamatosan bejelenthetőek az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül – egészen 2016. május 23-ig.

Kárenyhítő juttatásra csak azok a termelők lehetnek jogosultak, akik az agrárkár-enyhítési rendszer tagjaiként vannak regisztrálva, ezért fontos, hogy a fagykárban érintett, de az agrárkár-enyhítési rendszerben még nem tag termelők a 2016. május 23-ig nyitva lévő Egységes Kérelem felületen jelezzék a kárenyhítési rendszerhez való csatlakozási szándékukat.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben tavaszi fagykárnak a mínusz 2 vagy annál alacsonyabb, várhatóan legalább 30%-os hozamkiesést eredményező fagy miatti károsodás minősül. A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat, beleértve a tavaszi fagykárt is be kell jelenteniük az MVH honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül. A kárbejelentéseket az Egységes Kérelem felületen az aktuális, károsodott terület megjelölésével, főszabály szerint, a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni. Amennyiben a kárbejelentések határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, a kárbejelentések a 15 napos bejelentési határidő lejártától függetlenül folyamatosan megtehetők.

A kárenyhítési feltételeket teljesítő termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen releváns biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték csökkenésének 80%-át, ha nem rendelkezik biztosítással, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítésként. Fontos, hogy a mezőgazdasági biztosítások még folyamatosan köthetők. A fagykárt szenvedett termelők esetében az újonnan megkötött biztosítás vélhetően nem fagykárbiztosítás lesz, hanem például jég, tűz vagy viharbiztosítás, amelyhez a termelő a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65 százalék díjtámogatást igényelhet, szintén az egységes kérelmében. A károsult termelő a kárenyhítési törvény alapján földbérleti díj mérséklésre is jogosult, melyet szintén célszerű érvényesítenie.

(Forrás: FM Sajtóiroda)

Meghatározták az ökológiai gazdálkodásokra vonatkozó pályázati felhívás minimum pontszámait! 2017-06-22T12:23:19+00:00

Meghatározták a VP-4-11.1-11.2-15 – Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása pályázati felhívás minimum pontszámait!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a VP-4-11.1.11.2-15 – Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása című Felhívás vonatkozásában az Irányító Hatóság a 2015. november 7 – 2015. december 31. között benyújtott támogatási kérelmek esetében a támogatás igénybevételének feltételeként az előírt célprogramok kapcsán az alábbi minimum pontszámokat határozta meg.
 

Célprogramok

Ponthatár

Ökológiai szántó – áttérés

14

Ökológiai szántó – fenntartás

4

Ökológiai gyep – áttérés

12

Ökológiai gyep – fenntartás

12,7

Ökológiai ültetvény – áttérés

4

Ökológiai ültetvény – fenntartás

4

 
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a részleteket és a kapcsolódó dokumentumokat megtekinthetik az alábbi linken: https://www.palyazat.gov.hu/tjkoztats-az-kolgiai-gazdlkodsra-trtn-ttrs-kolgiai-gazdlkods-fenntartsa-cm-felhvshoz-kapcsold-minimum-pontszmokrl
EFA területek lehatárolása 2016-05-09T14:18:48+00:00

A következőkben rövid ismertetőt olvashatnak, a zöldítéshez kapcsolódó, elfogadható ökológiai jelentőségű (EFA) területekről.

A 10/2015 (III.13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről értelmében a 15 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodóknak szántóterületük legalább 5 %-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai jelentőségű területet (EFA) kell kijelölniük.

Az egyes típusok jellemzői:

Parlagon hagyott terület:
legalább 0,25 hektár területű, a tárgyévben semmilyen növénykultúrát nem vetnek bele, a területet gyommentesen kell tartani, súlyozási tényező: 1 .

Terasz:
legalább 1 méter magas a szántóterületen elhelyezkedő mesterséges tereplépcső, amelyek a MEPAR-ban lehatároltak. Minimális hossza 10 méter, átváltási tényező 2 méter, a súlyozási tényező 1. Ez azt jelenti, hogy a terasz minden egyes métere 2 m2 EFA-nak felel meg.

Fás sáv:
legalább 50%-ban fás szárú vegetáció borítja. Legfeljebb 10 széles összefüggő területnek kell lennie és minimum 10 méter hosszúnak. Az EFA területnek a táblával közvetlenül szomszédosnak kell lennie. Súlyozási tényező: 2.

Magányosan álló fa:
Azok a magányosan álló fák fogadhatók el amelyek a MEPAR-ba lehatárolásra kerültek. Átváltási tényező 20 m2, súlyozási tényező 1,5.

Fasor:
olyan fasor fogadható el ami egy sor fából áll, a szántóterülettel közvetlenül határos, legalább 25 m hosszú. Átváltási tényező 5m, súlyozási tényező 2, Minimális méret 4 m.

Fa és bokorcsoport:
azok a fa és bokorcsoportok fogadhatók el amelyek a MEPAR-ban lehatárolásra kerültek. Súlyozási tényező 1,5 minimális méret 0,01ha maximális méret 0,5 ha.

Táblaszegély:
az a táblaszegély fogadható el, amely a szántóterülettel határos, legalább 1 méter és legfeljebb 20 méter széles, minimum 50 %-ban lágy szárú növényzettel borított. A szegélyeken mezőgazdasági termelés nem végezhető. Súlyozási tényező 1,5.

Kis kiterjedésű tó:
legalább 0,01 ha legfeljebb 0,5 ha kiterjedésű a MEPAR-ban lehatárolt, legfeljebb 10 méter széles parti vegetációval szegélyezett tavak ismerhetőek el. Súlyozási tényező 1,5.

Vizes árok:
Olyan öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló mesterséges létesítmény és a hozzá tartozó parti sáv, amelynek együttes szélessége legfeljebb 6 méter. Súlyozási tényező 2.

Kunhalom, gémeskút:
A MEPAR-ban lehatárolt a szántóterületen elhelyezkedő kunhalmok és gémeskutak fogadható el. Súlyozási tényező mindkét esetben 1. A gémeskút átváltási tényezője 25 m2.

Vízvédelmi sáv:
A MEPAR-bam lehatárolt vízvédelmi sávok fogadható el. Felszíni vízfolyások partvonalától mért 5m, tavak mentén pedig 20 m puffer sáv került lehatárolásra. A vízvédelmi sávoknak nem szükséges a szántón elhelyezkedniük a táblával szomszédosak is lehetnek, tilos rajtuk mezőgazdasági termelést végezni. Súlyozási tényező 1,5.

Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv:
Erdőterület mellett elhelyezkedő legfeljebb 10 méter széles támogatható szántóterületen elhelyezkedő sáv. 2 fajtája van, amikor termelés folyik rajta, ebben az esetben a súlyozási tényező 0,3 és a termelés nélküli ekkor 1,5.

Rövid vágásfordulójú fás szárú energia ültetvény:
EFA területként elszámolható a 0,25 ha nagyságot meghaladó engedéllyel létrehozott ültetvény. Súlyozási tényező 0,3.

Erdősített terület:
Az EMVA-ból mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatással létrehozott terület fogadható el, melynek minimális mérete 0,25ha. Súlyozási tényező 1.

Ökológiai jelentőségű másodvetés:
olyan kultúra fogadható el, amely két fő növény termesztése közötti időszakban van a területen. A másodvetést zöldtrágyának illetve tavaszi főnövény vetése esetén téli takarónövénynek használható. Legalább két faj keverékéből kell állnia. Súlyozási tényező: 0,3 minimális méret 0,25 ha.

Nitrogén megkötő növényekkel bevetett terület:
Legalább 0,25 ha szántóterület fogadható el. Vetéshez fémzárolt vagy saját vetőmag esetén minősített vetőmagot kell használni. Átváltási tényező 0,7.

Szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy megjelent az MVH 40/2016 (IV.21.) számú közleménye a 2016. évi egységes kérelem benyújtásáról. A közlemény mellékletei közt megtalálhatóak az egységes kérelem keretében igényelhető támogatások részletes ismertetése, az igényléshez csatolandó igazolások is rendszeresítésre kerültek. A közlemény mellékletei között minden fontos információ megtalálható. A közleményt elérhetik a https://www.mvh.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/40-2016-iv-21-szamu-mvh-kozlemeny linken.

A különböző jogcímek igényléséhez segítséget kaphatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által összeállított kiadványokban, melyeket a következő linken tudnak elérni: http://tudas.nak.hu/kiadvanyok/rovid-tajekoztatok-egyes-jogcimekrol-tamogatasokrol

Amennyiben kérdése lenne a következő elérhetőségek valamelyikén teheti fel:

Balogh Levente Gábor
Tel.: 06/30-709-65-35
e-mail: baloghlg@euroeco.hu

Aktualitások az agrárágazat területéről és a legfrissebb MVH közlemények 2016-05-05T13:38:58+00:00

A kormány áttekintette a tejágazat helyzetét. Megállapítást nyert, hogy a kialakult kedvezőtlen helyzet több tényezőre vezethető vissza: az európai kvóta megszűnésére, az orosz embargo negatív hatásaira, a távolkeleti kereslet nemvárt alakulására, valamint a magyar feldolgozóipar fejletlenségére. Ez utóbbi kezelésére a kormány 100 md Ft-os keretet határozott meg a magyar élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 50 md Ft vissza nem térítendő támogatás, még a másik 50 md Ft visszatérítendő fejlesztési forrás.

MVH közlemények:

– 42/2016. (IV. 25.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
A kis-és középvállalkozások minősítésére vonatkozó ún. KKV kód bejelentésének szabályairól

– 43/2016. (IV. 26.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
a sovány tejpor pályázati eljárás keretében történő állami intervenciós felvásárlásának lezárásáról

Támogatások újratöltve! 2016-05-04T10:07:17+00:00

Az EURO-ECO Csoport és hálózati partnerei a kezdetetektől a leginnovatívabb vállalkozások közé tartoznak. Ezt a közös értéket fejlesztettük tovább, amikor az Üzleti Támogató Szolgáltatás- Rendszert a mezőgazdasági ügyfeleink számára is elérhetővé tettük.

Az agrárgazdaság a leginkább olyan üzleti tevékenység, ahol a hálózati gondolkodás, a közös fellépés kimagasló eredményeket biztosít. Ezek mentén számos közösségi támogatáshoz juthatunk, amelyek számszerűsíthetően növelik a gazdálkodás profitját.

Mit kell tennünk, hogy ezeket a támogatásokat elérjük?

1. Egy biztonságos közösséget kell alkotnunk. Ez az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló.
AVBH: a biztonságos közösség

2. Fenntarthatóvá kell tennünk a partneri körünkben a közösségi támogatást 2020 után is. Ennek eszköze az Agrár Szaktanácsadási Divíziónk működtetése.
Agrár Szaktanácsadási Divízió

3. Ki kell használnunk a közösségünk erejében rejlő gazdasági előnyöket. Ezt a Gazdaságfejlesztési Divízió biztosítja.
Gazdaságfejlesztési Divízió

Díjazzuk a hűséget!

1. Korábbi rendszerszerződéssel bíró partnereink egyszerűsített applikációs eljárással csatlakozhatnak az új, számukra minden eddiginél több gazdasági előnyt jelentő rendszerünkhöz.

2. A májusban induló kampányunkban 70 %-os közösségi támogatáshoz juthatnak a szolgáltatások előfizetése esetén.

3. ÉS MÉG EGY MEGLEPETÉS!

FIGYELJÉK SZAKMAI HÍRSZOLGÁLTATÁSUNKAT!

Új típusú támogatási lehetőségek az EURO-ECO Csoportnál! 2016-05-03T09:51:31+00:00

Az EURO-ECO Csoport partnerei 23 éve naponta tapasztalják, hogy a szakértő támogatás megkönnyíti vállalkozásaik sikeres működtetését.

Köszönjük, hogy Önök is hosszú ideje együttműködnek velünk abban, hogy közös munkánk értéke folyamatosan növekedjen.

Az elmúlt időszakban, nemzetközi fejlesztésben megújítottuk a szolgáltatás-palettánkat. Az eddig sikeresen teljesítő termékeinket továbbfejlesztettük, építve a múlt közös sikereire. Munkánk eddigi eredményeiről részletesen tájékozódhatnak az alábbi linkeken:

AVBH: a biztonságos közösség
Agrár Szaktanácsadási Divízió
Gazdaságfejlesztési Divízió

Agrár-szaktanácsadási szolgáltatásunk szakmai színvonalának nagymértékű növelésén dolgozunk. Ennek érdekében megújítottuk a divízió szakmai vezetését. Jelenleg Dr. Csepregi Tibor, az MVH korábbi igazgatója támogatja ezen törekvéseinket. A divízió fő küldetésének a „támogatások támogatását” tekinti. Ebben a munkában kiemelt szerepet kap a felkészülés a 2020 utáni időszak átalakuló támogatási lehetőségeire. Töretlenül dolgozunk azon, hogy ügyfeleink számára olyan támogatásokat is biztosítsunk, amelyek kizárólag EURO-ECO hálózati partnerként vehetők igénybe.

Fejlesztési munkánk eredményeként ez év áprilisától új alapszolgáltatást vezetünk be, amelyhez 70 % közösségi támogatást igényelhetnek korábban szaktanácsadási szerződéssel rendelkező partnereink. Az Agrárvállalkozási Biztonsági Háló szolágáltatásról következő híreinkben olvashatnak.

KÖVESSÉK SZAKMAI HÍRSZOLGÁLTATÁSUNKAT!

Legfrissebb makrogazdasági hírek és új MVH közlemények 2016-05-03T17:15:28+00:00

Megjelentek az idei tanyafejlesztési pályázat részletei. A programra több, mint 1,2 md Ft keretösszeg áll rendelkezésre.

A tanyafejlesztési program négy pillérre épül, melyből az első önkormányzatok, civil szervezetek tanyafejlesztési tevékenységét támogatja (pl. tanyagondnoki szolgálat, termék- és védjegy rendszer kialakítása, gépjármű beszerzés, ivóvízellátás, közvilágítás fejlesztés). A második és harmadik célterület a 2016. január 1-jétől életvitelszerűen tanyán élők támogatását szolgálja (pl. gazdasági épületek kialakítása, felújítása, szaporítóanyag és tenyészállat vásárlás, gépbeszerzés illetve lakóépület felújítás). A negyedik pályázati pillér a zártkerti szociális gazdálkodás fejlesztéséhez biztosít forrásokat. Az első és negyedik célprogram esetében a támogatási intenzitás elérheti a 100%-ot, míg a tanyai gazdálkodás fejlesztésére igényelt támogatások esetében a bekerülési költségek 75-90%-a fedezhető a támogatásból.

MVH közlemények:

– 38/2016. (IV. 21.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY:
a tejfelvásárlókra vonatkozó jelentési és nyilvántartási kötelezettségekről és a felvásárlók által az intézkedés kapcsán használható nyomtatványok rendszeresítéséről szóló 141/2015. (XI. 24.) Közlemény módosításáról

– 39/2016. (IV. 21.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY:
a 2016. támogatási évre vonatkozó átmeneti nemzeti tejtámogatás részfizetéséről történő lemondási lehetőségről

– 40/2016. (IV. 21.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY:
a 2016. évi egységes kérelem benyújtásáról szóló 40/2016. (IV.21.) számú közlemény

– 41/2016. (IV. 25.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY:
vis major esemény bejelentéséről és a bejelentés benyújtását szolgáló elektronikus felületről

Megjelentek az új MVH közlemények 2016.04.28. 2016-05-03T09:39:41+00:00

-28/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 148/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

-29/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán igénybe vehető csekély összegű támogatáshoz kapcsolódó kamattámogatási és támogatás lehívási kérelemnyomtatványok rendszeresítéséről szóló 97/2015. (VIII. 24.) számú MHV Közlemény módosításáról

-30/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 150/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

Az érdeklődők a részletekről az MVH honlapján tájékozódhatnak!

Bővül a jégesőkárt szenvedett termelők „0%-os kamatú hitelkonstrukcióit” igénybe vehető települések listája. 2016-05-03T09:37:55+00:00

Bővül a jégesőkárt szenvedett termelők „0%-os kamatú hitelkonstrukcióit” igénybe vehető települések listája.

Az extrém időjárás miatt 218-ról 379 településre bővül azon települések listája, ahol a károsodott termelők igénybe vehetik a kamat és költségmentes Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt, az MFB Agrár Forgóeszköz 2020 Hitelprogram és az MFB Tész Forgóeszköz Hitelprogram keretében felvett Forgóeszköz Hitelt.

Megjelentek az új MVH közlemények 2016.04.27. 2016-05-03T09:33:49+00:00

– 27/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások hitelhez kapcsolódó költségeihez igénybe vehető csekély összegű támogatás igényléséhez nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 149/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

– 28/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 kapcsán a kedvezőtlen időjárás következtében igénybe vehető csekély összegű kamattámogatás lehívásához szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről szóló 148/2015. (XII. 03.) számú MHV Közlemény módosításáról

Az érdeklődők a részletekről az MVH honlapján tájékozódhatnak!

Megjelent a dohányágazat 2016 évi támogatásáról szóló rendelet (az Uniós támogatás megszűnése után nemzeti forrásból történik) 2016-04-27T13:08:16+00:00

Megjelent a dohányágazat 2016 évi támogatásáról szóló rendelet (az Uniós támogatás megszűnése után nemzeti forrásból történik)

– Átmeneti nemzeti támogatás: 3,5 md ft-os keretösszeg. ez közel 620.000 ft / bázisjogosultságot jelent

– „De minimis” (csekély összegű) támogatás a dohányszerkezet átalakítási programban->311.860 ft/ha

– A 2017es támogatási összegeket az FM a későbbiekben határozza meg.

Megjelentek az új MVH közlemények 2016-04-26T07:31:56+00:00

-24/2016. (IV. 13.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
a fűszerpaprika-termelők mezőgazdasági csekély összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges 2016. évi nyomtatvány rendszeresítéséről

-25/2016. (IV. 13.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
a történelmi bázisjogosultságok jogosultjának személyében bekövetkezett változás átírásának rendjéről szóló 102/2013. (VI. 24.) MVH Közlemény módosításáról

-26/2016. (IV. 15.) SZÁMÚ MVH KÖZLEMÉNY
a sovány tejpor rögzített áron való intervenciós felvásárlásának lezárásáról és a pályázati eljárás keretében történő intervenciós felvásárlás megnyitásáról.

Az érdeklődők a részletekről az MVH honlapján tájékozódhatnak!

Az elmúlt időszak legnagyobb súlyú híre a jövő évi költségvetés előkészítésével kapcsolatos 2016-04-26T07:33:02+00:00

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 46-ik Kormányinfón bejelentette, hogy a tej, a tojás, és a baromfi áfája 2017-ben – a sertésáfa 2016-os csökkentését követően- 27%-ról 5%-ra csökken. Ezen intézkedések várhatóan enyhítik az említett ágazatok termelési, értékesítési, finanszírozási gondjait, növelik a lakossági fogyasztást és hozzájárulnak az élelmiszerágazat „kifehérítéséhez”, a feketegazdaság visszaszorításához.

Meghirdetett támogatásokkal kapcsolatos változások 2016-04-22T13:11:34+00:00

2016.03.31. Módosítás a “Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című (VP-3-4.2.1-15 kódszámú) pályázati felhívás dokumentációjában. A módosítás az alábbiakat érinti:

  1. Aktualizálásra került a felhívás 4.C számú melléklete (az üzleti terv kitöltési útmutatója)
  2. A csatolandó dokumentumok köre kiegészült a 11-es számú melléklettel (“kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettsége”) A pályázók az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adatokra vonatkozó adatlap tartalmának ismerete alapján tudnak jelentés tételi kötelezettségüknek eleget tenni. Tartalmi módosítás a pályázati dokumentáció szöveges részében nem történt.

2016.04.01 Bővült a “Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című felhívás mellékleteinek listája.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent fenti című (VP3-17.1.1-16 kódszámú) felhívás szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések különös szerződési feltételeinek jóváhagyásáról szóló melléklet feltöltésre került.

2016.04.01. Megjelent a vidékfejlesztési program mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétel számítási módszertana. Elérhető a www.palyazat.gov.hu honlapon.
2016.04.06. Módosult a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás felhívása.
Módosult a Széchenyi 2020 keretében megjelent “Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” című (VP3-17.1.1-16 kódszámú) felhívás. A módosítás a Felhívás dokumentumát a Támogatói okiratot és az 1-es számú mellékletet érinti.
A felhívás dokumentum alábbi fejezeteiben történetek módosítások:
– A felhívás indokoltsága és célja
– A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam,
– A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja,
– Az elszámolható költségek köre.
A támogatási kérelem az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nyújtható be, amely határidő jogvesztő hatályú.

2016.04.06. Tájékoztatás Vidékfejlesztési Program felhívásaihoz kapcsolódó egységes kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokról.
Megjelent Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételének eljárási szabályairól szóló 22/2016 (IV.5) FM rendelet, amely az egységes kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat határozza meg.

2016.04.07. Tájékoztatás a “Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken” című felhívás fizikai blokk azonosító alapján besorolt területi listájának elérhetőségéről.
Tájékoztató az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés, az ökológiai gazdálkodás támogatás és a kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken felhívásokhoz kapcsolódó támogatásra jogosult növényfajok igénybe vehető hasznosítási kódjairól.

2016.04.08. Módosult az agrár-környezetgazdálkodási kifizetést támogató felhívás dokumentációja a módosítás pontjai a következők:
– A pályázati felhívás 4-es számú melléklete “Talajmintavétel során betartandó követelmények” pontosításra került;
– A pályázati felhívás 5-ös számú melléklete “Levélanalízis során betartandó követelmények” pontosításra került;
– A pályázati felhívás 21-es számú melléklete “Fontosabb határidők” pontosításra került;
– A mellékletek pontosításai a felhívás Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) dokumentumába is átvezetésre kerültek.
Módosult az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, az ökológiai gazdálkodás fenntartását támogató felhívás dokumentációja (VP-4-1.1-11.2-15 kódszám). A módosítás pontjai a következők:
– A pályázati felhívás 10-es számú melléklete “Fontosabb határidők” pontosításra került;
– A pályázati felhívás Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) dokumentumába is átvezetésre került.
Megjelent a mikro-,kis-középvállalkozások piaci megjelenését támogató felhívás (VEKOP-1.3.1-16 kódszám).
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,23 md Ft. Jelen felhívás keretében mikro-, kis- és középvállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet: kettős könyvvitelt vezető jogi személyiségű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, egyéni cégek, szövetkezetek.
A támogatási kérelmek benyújtása 2016. május 9-től 2018. május 9-ig folyamatosan lehetséges.

Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést, az ökológiai gazdálkodás fenntartását támogató felhívás március 30-i módosulásáról tájékoztató közlemény kiegészítésre került:

A módosítás jelentősebb pontjai a következők:

  1. a pályázati felhívás 3.1. pontja pontosításra került;
  2. a pályázati felhívás 3.2. pontja I. Jogosultsági kritériumok részének (1) alpontjában történő pontosítás:
  3. „(1) A támogatással érintett tábla minimális mérete 0,25 ha nagyságú”;
  4. a pályázati felhívás 3.2. pontja IV. Követelmények részének (7) alpontja pontosításra került;
  5. a pályázati felhívás 3.2. pontja VIII. Kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok részébe új pontként került megfogalmazásra:
    „(23) A támogatást igénylő elhalálozása esetén az örökös részére adható ki támogatói okirat, ha erre vonatkozó kérelmét benyújtotta az MVH-hoz, és maradéktalanul megfelel a felhívásban meghatározott jogosultsági és a kötelezettségátadásra vonatkozó feltételeknek”;
  6. a pályázati felhívás 3.2. pontja IX. Ellenőrzés részébe a bérlegeltetés pontosításra került;
  7. a pályázati felhívás 3.2. pontja X. Vis maior részében pontosításra került a vis maior előírás;
  8. a pályázati felhívás 4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje, módja és a támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája részében törlésre került:
    „(12) A támogatási kérelem elkészítésekor a következő mellékletet szükséges csatolni: a hazai akkreditációval rendelkező ökológiai tanúsító szervezettel kötött szerződést”;
  9. a pályázati felhívás 5. 1. pontja I. Kifizetési kérelem benyújtása részének (3) alpontja pontosításra került és új pontként került megfogalmazásra a bérlegeltetésre vonatkozó szabály;
  10. a pályázati felhívás „7. számú melléklet: Szankciós táblázat: Általános kötelezettségeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei 1. pontja és 11. pontja” pontosításra került;
  11. a pályázati felhívás „8. számú melléklete: Fogalomjegyzék: 1. pontja” pontosításra került és a hagyományos gyümölcsös és a homogén ültetvény új fogalmakként kerültek megfogalmazásra;
  12. a pályázati felhívás „9. számú melléklete: Jogszabályok gyűjteménye” kiegészítésre került;
  13. a pályázati felhívás „11. számú melléklete: Ültetvény növényfaj lista” bővült a berkenyével, fekete berkenyével, áfonyával, fehér eperfával, fekete eperfával és hagyományos gyümölcsössel.

Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetést támogató felhívás március 30.-i módosulásáról tájékoztató közlemény kiegészítésre került:

A március 30-án megjelent közlemény kiegészítése a Széchenyi 2020 keretében megjelent „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” című (VP-4-10.1.1-15 kódszámú) felhívás dokumentációjával kapcsolatban az alábbiakban olvasható.
A módosítás jelentősebb pontjai a következők:

  1. a pályázati felhívás 3.2. pontja V. A tematikus előíráscsoportokra vonatkozó követelmények részének (11), (22), (31) és (38) alpontja pontosításra került;
  2. a pályázati felhívás 3.2. pontja V. A tematikus előíráscsoportokra vonatkozó követelmények részébe új pontokként kerültek megfogalmazásra:
    az ültetvényekben használható rovarcsapdák típusai; a növényvédőszer mentes zöldugar szegély vetésszerkezeti előírásba való beszámítása; „a zöldtrágyanövény termesztése, vagy istállótrágya, vagy baktériumtrágya kijuttatás” előírás szabályainak pontosítása; „ellenőrzött (fémzárolt) szaporítóanyag felhasználása” előírás pontosítása; a tápanyag-gazdálkodási terv készítés szabályainak pontosítása; a „növényvédelmi és talajvédelmi szakirányító bevonása a gazdálkodásba” előírás pontosítása;
  3. a pályázati felhívás 3.2. pontja VIII. Kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok részébe új pontként került megfogalmazásra; „(23) A támogatást igénylő elhalálozása esetén az örökös részére adható ki támogatói okirat, ha erre vonatkozó kérelmét benyújtotta az MVH-hoz, és maradéktalanul megfelel a felhívásban meghatározott jogosultsági és a kötelezettségátadásra vonatkozó feltételeknek.”
  4. a pályázati felhívás 3.2. pontja X. Ellenőrzés részének (19) alpontja pontosításra került;
  5. a pályázati felhívás 3.2. pontja XI. Vis maior részében pontosításra került a vis maior előírás;
  6. a pályázati felhívás 5.1. pontja I. Kifizetési kérelem benyújtása részének (3) alpontja pontosításra került;
  7. a pályázati felhívás 8. számú melléklete az „Ízeltlábú búvóhely útmutató” pontosításra került;
  8. a pályázati felhívás 14. számú melléklete „Horizontális ültetvény növényfaj listája” bővült a berkenyével, fekete berkenyével, áfonyával, fehér eperfával és fekete eperfával;
  9. a pályázati felhívás 18.a. számú melléklete „Szankciók: Általános kötelezettségeknek való meg nem felelés jogkövetkezményei 1. pontja” pontosításra került;
  10. a pályázati felhívás 18.b. számú melléklete „Szankciók” pontosításra került;
  11. a pályázati felhívás 19. számú melléklete „Fogalomjegyzék: 4., 78., 84., 85. pontja” pontosításra került;
  12. a pályázati felhívás 20. számú melléklete „Jogszabályok gyűjteménye” kiegészítésre került.

Megjegyzés: A források az MVH és az FM honlapja, a Széchenyi 2020 honlap, a Kormányinfó 45. tájékoztató jegyzőkönyve és a napisajtó aktuális hírei.

Egységes állami tisztviselő kar, pályázati bírálati módosulások 2016-04-22T13:10:10+00:00

A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a Kormányzat fix elhatározása, miszerint a 2014-2020 közötti uniós támogatásokra a pályázatokat 2017-2018. évek során folyamatosan kiírják, és az összegeket 2019. év végéig folyósítják.

A legutóbbi Kormányinfó által nyilvánosságra hozott információk szerint 2016. év során létrejön az egységes állami tisztviselői kar. Július 1-től a járási hivatalok mintegy 20.000 munkatársának munkaköre és bérezése változik meg.
Ezt követően 2017. január 1-től a kormányhivatalok, majd 2018. január 1-től a minisztériumok feladatai módosulnak. A cél mindenütt az egyszerűsítés, a hatékonyságjavítás lesz. Ennek érdekében 85 törvény módosítása várható.

Az Uniós szervek és a nagy befizető tagállamok ismételt kérése nyomán megtörténik a pályázatértékelés rendszerének az átalakítása. Kialakításra kerül egy 3.000 fő-s állomány, amelynek tagjai belső pályázat útján kerülnek kiválasztásra. Ezen szakemberek eredeti munkakörük ellátása mellett a Miniszterelnökségtől kapnak többletfeladatokat, amelyeket 100 %-os bérpótlék folyósítása ellenében kell elvégezniük. A Miniszterelnökség ki kívánja zárni a pályázatírók és -értékelők esetleges összefonódását, ezért ezen munkakörök betöltőinek vállalniuk kell az együttműködést a titkosszolgálatokkal és a nemzetbiztonsági szervekkel!
Az új rendszerben minden pályázatot ketten értékelnek és a javaslatok utána egy döntés-előkészítő bizottság elé kerül. Ők hozzák meg a végső döntést.

További aktualitások:

A földértékesítési program keretében mintegy 10.000 család vásárolt földet 240 md Ft értékben. Ez közel 180.000 hektárnak felel meg. A kormányzat tervei szerint sor kerül a harmadik körös földértékesítésre is, amelyről hamarosan tájékoztatják az érdeklődőket.
A tejágazat problémáinak kezelésére az FM, a Terméktanács és a kereskedelmi szféra képviselőivel történt konzultáció alapján nagy összegű kiegészítő támogatást szavaz meg a kormány, várhatóan már az április 11-ei ülése során.
A kormány elébe ment a népakaratnak és javasolja az országgyűlésnek a kereskedelmi hálózat vasárnapi nyitva tartásának korábbi állapotnak megfelelő visszaállítását.

Egységes kérelem SZANKCIÓMENTES benyújtása 2017-06-22T12:23:19+00:00

A szaktárca tájékoztatása szerint 2016-ban mintegy 170 ezer gazdálkodó juthat hozzá a területalapú agrártámogatásokhoz. Ez bázisszintű összeget, azaz 1,27 md eurót, mintegy 400 md Ft uniós támogatást jelent. Az ehhez szükséges elektronikus felület az elmúlt héten megnyílt!

Az Unió közös agrárpolitikájának (KAP) reformja nyomán megváltozott a támogatási rendszer: a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesítése nagyobb súllyal esik latba a támogatásnál. Ezért vezették be 2015-ben a zöldítést, amely már a támogatások 30 %-át teszi ki.
Bár a KAP reform célja az egyszerűsítés volt, de – mértékadó vélemények szerint is – az újonnan kialakított támogatási rendszer bonyolultabb az előzőnél. Ezért a magyar agrárkormányzat arra törekszik, hogy az idei évben a kérelmek beadásakor még kevesebb legyen a hiba, egyszerűsödjön az ellenőrzési folyamat és a támogatások kifizetése felgyorsuljon. Az FM és az MVH arra törekedett, hogy a gazdálkodók tapasztalata, véleménye beépüljön a szabályozásba, és így a fellebbezések aránya tartósan 1 % alatt maradjon.
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatását választó mintegy 50 ezer termelőnek sokkal könnyebb lesz támogatáshoz jutnia; a feltétel csupán annyi, hogy legalább akkora területet műveljenek az idén, mint 2015-ben.

A 2015. évi támogatás kifizetések aktuális helyzete:
– alaptámogatást a gazdálkodók 99 %-a kapott (120 ezer gazda), 178,6 md Ft értékben;
– zöldítésre az ügyfelek 90 %-nak utaltak eddig 75,8 md Ft-ot;
– kistermelői támogatást tavaly több mint 50 ezren igényeltek. 90 %-uk már megkapta a támogatást, összesen 7 md Ft összegben.

Rendkívül fontos a határidők betartása, ill. a termeléshez kötött támogatások esetében a szükséges mellékletek csatolása.

Idei újdonság, hogy bevezetik az előzetes ellenőrzést, ahol egyes hibákról a gazdákat elektronikusan értesítik, így azokat ki lehet javítani.
Az egységes kérelem szankciómentes benyújtása 2016. április 08. és május 17-e között nyílik lehetőség.
Amennyiben szükséges, úgy az eredeti határidőig beadott kérelmeket május 31-ig szankciómentesen lehet módosítani. A határidő után (május. 17.) beadott kérelmekre a május 18. és június 9. között a támogatási összeg munkanaponként 1 %-kal csökken.